November 10-én már bemutattunk itt néhány művet a Phillips árverezőház december 7-i New York-i – persze a járvány miatt az online térben megrendezendő – aukciójának kínálatából; most lássunk még egy igazi különlegességet, amelyért minden bizonnyal komoly érdeklődés fog megmutatkozni a gyűjtők részéről. Clyfford Still kalapács alá kerülő festménye ugyanis mindössze a negyedik alkotás, amelyik a nyilvános árverésen fog szerepelni a művész utolsó húsz évének pedig hatalmas terméséből.
Clyfford Still (1904–1980), az amerikai absztrakt expresszionizmus egyik legfontosabb szereplője – aki már több évvel a mozgalom ma legismertebb művészei, például Mark Rothko, vagy Jackson Pollock előtt ebben a stílusban alkotott – szerepelt egyszer már itt bővebben a Senki többet? blogban (idén február végén), amikor is a Sotheby’s májusi New York-i árverésén aukcionált, előzetesen 25–35 millió dollárra becsült munkájára hívtuk fel a figyelmet, amelyet aztán 25 millió dolláron ütöttek le, és így a vevője a jutalékokkal együtt végül 28.739.000 dollárt fizetett érte. Akkor azt is megírtuk, hogy Still jelenlegi árverései rekordja 61.682.500 millió dollár (14,058 milliárd forint), amennyit 2011 novemberében fizettek a Sotheby’s New York-i aukcióján az 1949-A-No.1. című – és mint ebből is kiderül: 1949-ben festett – vásznáért.
Still azonban jó tíz évvel később, 1961-ben hátat fordított New Yorknak, ahol addig élt és dolgozott, és az észak-marylandi Westminster közelébe költözött egy elhagyatott farmra, és onnantól egészen a haláláig ott, az egykori istállóban berendezett műtermében dolgozott. Ráadásul életének ebben az utolsó csaknem két évtizedében Still gyakorlatilag teljesen szakított a galériásokkal (ez idő alatt mindössze egyetlen kiállítást rendezett), és szinte egyetlen ekkor készült munkájától sem volt hajlandó megválni (az egyetlen kivételt mindjárt látni fogjuk). Pedig sokat dolgozott, művészi karrierjének egyértelműen ez volt a legtermékenyebb időszaka:
1961 és 1980 között csaknem négyszáz festményt és több mint ezeregyszáz papíralapú művet készített, többet, mint amennyit az azt megelőző negyven évében.
Ekkor, 1964-ben készült az a PH-407 című vászna is, amelyet most december 7-i 20. századi és kortárs műveket felvonultató árverésén kínál eladásra a Phillips aukciósház.
Külön érdekessége a képnek, hogy a denveri Clyfford Still Museum gyűjteményében őrzik egy öt évvel korábban készült pasztell-tanulmányát, amelyből jól látszik, hogy Still évekig érlelte magában a témát, mielőtt elkészített a végső festmény-változatot.
A munka iránti várakozást pedig nyilván az is erősen fokozza, hogy Still hatalmas életművének szinte az egésze a műveit őrző, róla elnevezett saját múzeumában van, a szakértők szerint mindössze harminc–negyven munkája lehet ma magánkézben.
Still 1969-ben – a már említett kivételként – körülbelül harmincöt művét eladta a New York-i Marlborough–Gerson Galériának, köztük a PH-407-et is. Az akkor tehát műkereskedelmi forgalomba kerül művekből azonban mára több is így-úgy (vételként, adományként) közgyűjteményekbe vándorolt, többek között a San Franciscó-i Modern Művészetek Múzeumába, vagy a washingtoni Hirshhorn Múzeumba, de jutott belőlük „vissza” a Clyfford Still Múzeumba is.
A PH-407 azonban mostanáig mindvégig magánkézben maradt: jó ideig a német kiadó és műgyűjtő, Frieder Burda Baden-Badenben működő magán-múzeumában volt látható, majd a New York-i Mitchell-Innes & Nash Galériában bukkant fel, akiktől egy nyugati parti műgyűjtő vásárolta meg, és most ő bocsátja árverésre.
Ezzel ez a festmény lesz a Still élete utolsó húsz évében készült alkotások közül a negyedik, amelyik valaha aukcióra kerül: egy 1976-os kép 2011-ben 19,9 millió dollárért, 2013-ban a Sotheby’s New York-i árverésén egy másik Marylandben festett vászon 20,9 millió dollárért, és végül egy újabb 1976-ból származó munka 2014 májusában a Christie’snél New Yorkban 17,5 millió dollárért kelt el.
Ezért a most kalapács alá kerülő munkáért a Phillips előzetesen ugyancsak legalább 17 millió dollár körüli összeget vár.
