Mire kell odafigyelnünk egy szabadtéri rendezvényen öltözködés tekintetében? Tiltólistán van-e a szandál vagy a papucs? A nyári hőségben se jöhet szóba a rövid ujjú ing? És lehetünk bátrabbak a színválasztást illetően? Schiffer Miklós stílusszakértő válaszol arra a kérdésre, hogy van-e nyári színházi dresszkód.
– Van-e valamilyen szabályrendszer a nyári rendezvényekre vonatkozóan öltözködés terén?
– Nálunk olyannyira nincsenek szabályrendszerek, hogy ezt a témát egy mondattal el tudnánk intézni… Sokat emlegettük a kőszínházakkal kapcsolatban is, hogy szinte könyörögni kell az embereknek, hogy ne melegítőben menjenek el egy-egy estre. Nos, ez nyáron hatványozottan így van. Tavaly augusztusban részt vettem az Eiffel Műhelyházban rendezett Parkfoglaló gálán. Megfigyelhető volt, hogy a közönség egy része – főként az idősebb korosztály – ezt egy színházi eseménynek fogta fel, a többség azonban úgy érezte, szabadtéri produkció lévén kötetlenebb lehet az öltözködésük.
– Mire kell odafigyelnünk egy szabadtéri programnál?
– A legfontosabb, hogy felkészüljünk a hűvösre. Amikor elkezdődik a műsor, általában nem olyan hőfok van, mint amikor befejeződik. Ezért érdemes rétegesen öltözködni, hogy amit az elején leveszünk, azt a végén vissza tudjuk venni.
– Ruhahossz tekintetében van valamilyen ajánlás?
– Érdemes elkerülni a mini pamutruhát, a strandpapucsot, a bermudát, a trikót. Legalábbis így gondoljuk mi, de egy-két eseménytől (főleg társasági eseményre gondolok) eltekintve, nem láttam még példát arra, hogy nyári rendezvényen lett volna dresszkód. Az egyik ilyen üdítő kivétel a füredi Anna-bál. Ott mindenki érzi, hogy a nőknél a hosszú ruha, a férfiaknál a szmoking az elvárt. Hosszú évek tapasztalata alapján mondom – én vagyok a zsűri elnöke –, az öltözködéssel az Anna-bálon nem szokott baj lenni. A legjellemzőbb mégis az, hogy a szabadtéri programokat egy nagyon „softy”, „casual” ügynek gondolják. Teljesen mindegy, hogy milyen sztár énekel a színpadon, vagy milyen művészek lépnek fel egy adott színdarabban.
– A férfiaknál a legforróbb évszakokban is csak a hosszú ujjú ing jöhet szóba?
– Igen, nekem ez az egyik vesszőparipám. A hosszú ujjú inget felgyűrhetjük, de rövid ujjú inget városi, illetve alkalmi helyzetekben nem viselünk. Szabadidőnkben, nyaralás alkalmával természetesen más a helyzet. Sok, kifejezetten rövid ujjas ingtípus ismert, de ezek mind szabadidős darabok. Ilyen az úgynevezett Hawaii-mintás ing is, amely most egyébként is divat, de ez nem városi megjelenést jelent.
– Szandált vagy papucsot akkor se vegyünk fel egy nyári eseményre, ha negyven fok van?
– Picit finomítsunk. Lehet szandált és papucsot is viselni, hiszen ezeknek a lábbeliknek ma már az utcai öltözködésben is egyre inkább helyük van. A férfiaknál a szandál – amit évtizedeken át halálra cikiztünk – most trend, és a papucs is akár. Természetesen nem egy uszodai gumipapucsra gondolok, hanem mondjuk egy dizájner bőrpapucsra. Visszatérve az Opera említett rendezvényére, a Parkfoglalóra – ahol Jonas Kaufmann világhírű tenor volt a sztárvendég –, meg tudtam számolni, hány férfin volt zakó, pedig ennek is van könnyű, nyári verziója.
– Talán azért is lehetett így, mert a nézők még nem ismerik eléggé az Eiffel Műhelyházat, így nincs határozott elképzelésük, milyen vonalat érdemes képviselni öltözködésben.
– Mi sem tudtuk, ettől függetlenül a kedvesemen kosztüm volt, rajtam pedig egy nyári öltöny. De Magyarországon nincs ennek tradíciója. Amikor régebben nyári operafesztiválokat rendeztek a Várban, lehetett érezni, hogy az öltözködésnek ott van egyfajta kódrendszere. Persze lehet, hogy ezt is csak belemagyarázom – így utólag.
– Felmerül a kérdés – szintén a hőség vonatkozásában –, hogy harisnyát kell-e hordaniuk a hölgyeknek.
– Nem, harisnyát nem kell viselni, nyáron különösen nem. Természetesen van, aki felveszi, mert így tanulta, vagy a kora miatt ezt tartja helyesnek. De ahogy a férfiaknak sem kell nyáron egy esti programon az öltönyhöz feltétlenül zoknit húzni, úgy a nőknek sem kell harisnyát. A „zokni nélküliségen” persze sokan felháborodnak. Egyfelől tehát nálunk nagyon konzervatív a gondolkodás, és olyan elemeket próbál még mindig képben tartani, amiket már rég nem kellene, másfelől viszont nagyon megengedő. Ez a kettősség a legzavaróbb. Megszólnak valakit, ha tökéletes nyári öltönyben van, de zokni nélkül visel egy bőrcipőt, viszont azt az igénytelenül öltözöttet, akin van bokazokni – amiből lehet, hogy már a gumi is kijött –, őt nem. Ez a keveredés az én problémám, ami persze nem csak az öltözködésben, hanem a magyar társadalom minden gondolati frekvenciáján megfigyelhető.
A cikk eredetileg az Opera magazinban jelent meg.
– Színek tekintetében megengedőbbek a nyári események? A napbarnított bőrnek például különösen jól állhat a fehér szín.
– Természetesen a fehér egy általánosan jó szín nyáron, de akár télen is. Érdekes, hogy bizonyos színeket bizonyos évszakokhoz kötünk, pedig a színesség ma már teljesen megengedett, az év legmelegebb és a leghidegebb időszakaiban is. Már rég túlléptünk azon, hogy a színházban a közönségnek sötét színekben kell ülnie. Kivétel persze a férfiaknál a ceremoniális megjelenés, amikor szmokingban vagy frakkban vannak. Egyébként tradicionálisan a szmokingnak is nagyon sok verziója van. A ’20-as, ’30-as években is hordtak már sárga, lila vagy zöld „dinner jacket”-et a szmokingnadrághoz, az állandóan visszatérő ivory, elefántcsontszín, piszkos fehér, vagy krémszínű felső pedig a tipikus nyári „dinner jacket” kombináció. Az, hogy egy így öltözött férfit fekete, sárga, zöld, piros, vagy párducmintás ruhát viselő nő kísér, már a pár döntése. Visszatérve az Anna-bálra, ott azt látom, hogy a közönségnek, főleg az elsőbálozóknak kicsit becsípődött a menyasszonyiruha-stílus. Egy báli ruha nem fehér. Értem, hogy az első bálozó hangulathoz a világos ruha elvárása kapcsolódik, de szerintem ezen is érdemes lenne túllépni. Mindig nagyon jó benyomást kelt bennem, amikor a bálozók között színes ruhát látok.
