Különleges, nemrégiben előbukkant kép kerül kalapács alá február 5-én az edinburgh-i Lyon & Turnbull aukciósház nagyszabású, bútorokat, festményeket és műtárgyakat felvonultató árverésén: a László Fülöp által készített portré Isabel Codringtont, az egyik legelső jelentős brit nőművészt ábrázolja. A ház az alkotásért előzetesen 8000–12.000 fontot (3,2–4,8 millió forint) vár.
Az 1909-ben készült, 57×46 centiméteres, olajjal kartonra festett portré korábban teljesen ismeretlen volt, elkészülte után ugyanis a képen megörökített Isabel Codrington festőnő családjának, majd leszármazottjainak a birtokában maradt. Mivel Isabel első férje a magyar származású, 1889-től Angliában élő Paul George Konody (1872–1933) művészetkritikus, újságíró-szerkesztő volt, valószínű, hogy az 1907-ben a szigetországba települt László egykori honfitársa révén került kapcsolatba a festőnővel, és a portrét baráti gesztusként készítette ajándékba a házaspárnak.
A festményen megörökített Isabel Codrington (1874–1943) tizenöt évesen kezdte meg tanulmányait a londoni Royal Academy Schoolban, melynek elvégzése után képeivel rendszeresen szerepelt londoni és párizsi kiállításokon, valamint a Skót Királyi Akadémián és a glasgow-i Királyi Képzőművészeti Intézetben rendezett tárlatokon. 1907-ben egy barcelonai nemzetközi képzőművészeti kiállításon díjat nyert egy akvarelljével.
![](https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/01/László-Fülöp.jpg)
1909-ben Ezra Pound (1885–1972) amerikai költő, aki 1908-tól tíz éven át szintén az angol fővárosban élt, verset írt Isabelhez; a korábban soha nem publikált költemény kézirata csak 2015-ben került elő, és 7500 fontért kelt el egy árverésen ugyancsak Edinburgh-ban.
![](https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/01/Pound.jpg)
Ami pedig a most kalapács alá kerülő Codrington-portré festőjét illeti, László Fülöp (eredeti nevén Laub Fülöp; 1869–1937) Budapesten született; tizennégy évesen már egy címerfestő-műhelyben dolgozott, majd 1884-től az Iparrajziskolában, 1886-tól pedig a Mintarajziskolában tanult, többek között Székely Bertalan és Lotz Károly növendékeként. Később Münchenben Liezen-Mayer Sándor osztályába járt a Képzőművészeti Akadémián, majd Párizsban a Julian Akadémián folytatta tanulmányait.
![](https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/01/Cordington-e1580368797376.jpg)
Első portré-megrendelése 1894-ben Szilágyi Dezső igazságügyminiszter arcképének elkészítése volt; később megbízták Ferdinánd bolgár trónörökös és felesége arcképének megfestésével.
1899-ben Ferenc József császár is modellt ült neki; egy évvel később pedig a XIII. Leó pápáról festett arcképével elnyerte a párizsi világkiállítás nagy aranyérmét.
Már elismert portréfestőként érkezett Londonba, ahol hamarosan felkérést kapott a brit királyi család tagjainak megörökítésére; így többek között portrét készített a még gyermek York hercegnőről is, aki ma II. Erzsébet néven ül a brit trónon. 1908-ban az Egyesült Államokban festett portrét Theodore Roosevelt elnökről (később Coolidge, Hoover és Harding elnökök portréit is ő készítette el); de megörökítette Benito Mussolini, vagy az író Jerome K. Jerome arcmását és még számos más hírességet is. 1909-ben VII. Eduárd király Viktória renddel tüntette ki; 1912-ben Ferenc József nemesi rangra emelte, de megkapta a Francia Köztársaság Becsületrendjét is.
![](https://papageno.hu/wp-content/uploads/2020/01/László-Fülöp-Önarckép.jpg)
Munkásságát ma a The de Laszlo Archive Trust alapítvány kutatja, amely mintegy 4500 alkotását tartja nyilván. Ez a hatalmas életmű annak köszönhető, hogy László elképesztő technikai tudással rendelkezett:
mindössze két óra alatt képes volt megfesteni egy komplett portrét.
Képeinek egy jelentős része azonban ma lappang, azaz ismeretlen helyen vannak, rosszabb esetben esetleg végleg elvesztek, megsemmisültek. Az alapítvány az elmúlt két évben komoly erőfeszítéseket tett az ilyen László-portrék felkutatására, aminek nyomán csaknem kéttucat festménynek bukkantak a nyomára, köztük ennek a most kalapács alá kerülőnek is.