A légifolyosók a koronavírus-járvány következtében meghozott intézkedések miatt üresek, de ez nem akadályoz meg bennünket abban, hogy az adventi kalendárium a polgári repülés nemzetközi napjára nyíljon.
Mi a közös Liszt Ferencben, Chopinban, Puskinban és Dmitrij Hvorosztovszkijban? Bizony, mindegyikükről neveztek el repülőteret!
Tudták, hogy a Ferihegyi Repülőtér 1-es fogadóépületének tervezője, Dávid Károly az ismert brácsaversenyt író Dávid Gyula testvére volt? A magyar modernista építészet egyik meghatározó személyisége Dávid Károly (1903–1973) volt. Stílusára mély hatást gyakorolt a francia Le Corbusier esztétikája. Egyik legérdekesebb és sokak által ismert munkája a Ferihegyi Repülőtér (ma Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér) 1. fogadóépülete, melynek legfontosabb jellegzetessége „a repülőgépet formázó alaprajz, amihez hasonlót nemigen ismerünk” – írta a kiváló építészettörténész, Vargha Mihály. – A szárnyak a kiszolgáló épületek, törzse a nagy váróterem. Vezérsíkja a bejárat felőli két rövidebb irodai oldalszárny, a légcsavarok pedig a két toronyból jönnek ki.” Ezt az épületet Somogyi-Tóth Dániel kívül-belül nagyon jól ismeri: a Kodály Filharmónia Debrecen fő-zeneigazgatója szinte itt nőtt fel, hiszen édesapja hosszú évekig a repülőtér igazgatóhelyettese volt. Ennek is köszönhető, hogy három évvel ezelőtt a régi Malév-gépeket kiállító múzeum, az Aeropark új életre kelt, az évtizedek óta működő repülőtér-látogatás pedig háromórás, valódi élményt adó programmá vált: „Szomorú volt látni olyan állapotban látni azokat a repülőket, amelyek gyerekkorom óta meghatározzák az életemet, ráadásul tudva, hogy az emberek szeretik a repülést, érdekli őket, az azzal kapcsolatos programok a családoknak, hazai és külföldi látogatóknak különleges élményt nyújthatnak. Ezért egy kiváló csapattal új életre keltettük a gépeket.”
És azt tudták, hogy Baráti Kristófnak pilótajogosítványa is van? A repülés iránti érzéseiről így fogalmazott a kiváló hegedűművész: Szerintem ez a vágy valakiben vagy megszületik, vagy nem. Bennem már kisgyerekként megfogalmazódott, pedig nem repültünk sokat. Eléggé reál beállítottságú vagyok, és mindig nagyon érdekelt a repülés műszaki része, úgyhogy maketteket építettem, repülős filmeket néztem.
Arra emlékeznek, hogy majd’ két éve határozott úgy Daniel Harding, hogy az Air France pilótája lesz? Pedig keresett karmester volt: az Orchestre de Paris és a Svéd Rádió Szimfonikus Zenekarának zeneigazgatója, a Mahler Kamarazenekar tiszteletbeli karmestere. Zenei karrierje miatt azonban egy számára nagyon fontos dolog a parkolópályára került. Harding ugyanis gyerekkora óta a repülés szerelmese, és úgy döntött, egy évig évadban kizárólag ennek fog élni. Letette a pilótavizsgát, és az Air France járatán másodpilótaként dolgozott. Azt nem tudjuk, a jelenlegi, muzsikusok és pilóták számára egyaránt nehéz helyzetben mivel foglalkozik a dirigens, de reméljük, hogy jól van.
A kis színes hírek felidézése után pedig olvassák el Juhász Ferenc: Óda a repüléshez és Nagy László: Repülő című versét!
