Somogyi-Tóth Dániel: „Baráti Kristóf is csatlakozik a reptéri koncertünkhöz”

Somogyi-Tóth Dániel és Baráti Kristóf

Április 12-én, a Tavaszi Fesztivál keretében immár harmadik alkalommal koncerteznek a Kodály Filharmonikusok a Liszt Ferenc Repülőtér 1. termináljának utascsarnokában. Az épület legendás – koncertteremként való használata pedig több mint izgalmas vállalkozás. Somogyi-Tóth Dániel karmester-orgonaművész szívügye a helyszín és annak kultúra általi „újraélesztése”. A Kodály Filharmónia Debrecen igazgató-művészeti vezetője az interjúban azt is elárulja, miért.

– Honnan jött az ötlet, hogy egy használaton kívüli, ráadásul teljesen más célból emelt épületet koncertteremként ki lehetne próbálni?

– Ughy Attila Budapest 18. kerülete polgármesterének volt egy felvetése, miszerint milyen jó lenne, ha a Liszt Ferenc Repülőtér 1-es termináljának utascsarnokát koncertteremként is lehetne hasznosítani. Már bennem is – hosszú évekkel ezelőtt – megfogalmazódott a gondolat, hogy ezt a gyönyörű épületet milyen sokféle kulturális funkcióval lehetne újra élővé tenni. Egyből lelkesedtem tehát a lehetőségért. Később a CAFe Budapest, majd a Budapesti Tavaszi Fesztivál csapata is beszállt a közös gondolkodásba, tervezésbe, így születtek meg az előző terminál-koncertek 2017 októberében, illetve tavaly áprilisában.

Ide kapcsolódik:
Zene a repülőtér szárnyain

– Személyes kötődésed is van ehhez az épülethez.

– Édesapám repülőtér-tervező mérnök, és hosszú évekig vezette a Ferihegyi repülőteret. Ebben az épületben volt az irodája, így én is sok időt töltöttem itt. Rengeteg szép és meghatározó emlék köt az 1-es terminál épületéhez, amelyet 1950-ben adtak át és egészen a Malév leállásáig üzemelt. A gyerekkori, fiatalkori kötődések miatt a mai napig fontos nekem ez a hely és a sorsa, de immár a kulturális produceri munkáimnak is a része lett.

– Gyakorlatilag az épület ma parlagon hever?

– Klasszikus utasforgalmi szempontból igen, ilyen célokat valószínűleg már soha nem fog kiszolgálni, mert utas-áteresztő képessége a mostani piaci viszonyoknak már nem megfelelő. Viszont egy csodálatos belső terű épület, ezért rendszeresek benne a nagy céges rendezvények, sőt mivel a mai napig rendelkezik minden repülőtéri funkcióval – a check-in pultoktól az irányítótoronyig, a kilátóterasztól a tranzitvárókig –, sok filmet is forgatnak itt.

– Az épület nemcsak történetileg, hanem művészettörténetileg is fontos: az építészeti modernizmus egyik legszebb hazai, és európai szinten is kiemelkedő példája.

– 1937-ben adták át a Budaörsi repülőteret, amely a belföldi és nemzetközi polgári repülést volt hivatott kiszolgálni. Hamar kiderült azonban, hogy a forgalom növekedését nem tudja követni. Ezután jelölték ki a jelenlegi, ferihegyi dombokra épült nemzetközi repülőtér helyét. 1939-ben Dávid Károly már meg is tervezte az 1-es terminált: egy olyan épületet álmodott meg, mely felülről egy repülőgép alakját formázza. A törzse a nagyméretű, impozáns utascsarnok – ez a mi koncerthelyszínünk. A vízszintes vezérsíkja a közút felőli homlokzat, a szárnyai a fel- és leszállópálya felé néző szárnyépületek, motorjai pedig az irányítótornyok, nagyméretű terasza pedig máig pazar látványt nyújt.

Ide kapcsolódik:
Tokkal, vonóval, pilótajogosítvánnyal

Külön érdekesség, hogy a tervező, Dávid Károly családja zeneileg is képzett volt, sőt testvére Dávid Gyula, Kossuth-díjas zeneszerző, a híres Brácsaverseny alkotója. Ha figyelmesen megnézzük, az utascsarnok koncerttermet is idéz: a cipősdoboz-formájú hangversenytermek dimenziójának teljesen megfelel, még karzat is van benne.

– Akusztikailag is megfelelő a klasszikus zenei hangversenyek igényének?

– Igen, nagyobb hangverseny-produkciókra már biztosan alkalmas a helyszín, kifejezetten izgalmas, telt hangzása van. Kamaraformációkkal eddig nem próbáltuk ki, de folyamatosan kísérletezünk az akusztikával, különböző paravánokkal, takarásokkal, ki- és betehető elválasztó elemekkel próbáljuk a hangzást alakítani.

– Gyakran említett szó a „kísérlet” a Kodály Filharmónia e helyszínen adott koncertjei kapcsán.

– Az első koncert 2017 októberében eleve egy általános kísérlet volt, hogy lehet-e egyáltalán ott hangversenyt tartani. Azon a próbán nagyszerűen átment a csarnok. Együtteseink, a Kodály Filharmonikusok és Kodály Kórus mellett a Talmba Ütőegyüttes és a Vörösmarty Gyermekkar voltak közreműködő partnereink. A következő alkalommal, 2018 áprilisában egy operát vittünk az utascsarnokba; akkor arra kerestük a választ, színházi térként használható-e.

Ide kapcsolódik:
A reptéren előadott Varázsfuvola zárta a Tavaszi Fesztivált - Galéria

Kifejezetten ebbe a térbe terveztünk egy Varázsfuvola előadást, ahol Gemza Péter rendező fényekkel helyettesítette a színházban készen lévő adottságokat. Az előadás nagy siker volt, meghatározott színházi produkciók mellett leginkább a nagyzenekari és oratorikus művek felé gondolkodunk tovább.

– Az április 12-i koncert összes jegye hetekkel ezelőtt elkelt. Mit várhat a publikum ezen a hangversenyen?

– A most következő koncert címe: Tűz – víz – föld – levegő. Legutóbbi két elem már önmagában a repülőtért szimbolizálja, mint a földtől való elrugaszkodás helyét. A hangverseny szólistája Baráti Kristóf hegedűművész lesz, aki maga is a repülés szerelmese, és a zeneirodalom egyik legelementárisabb természet-ábrázolását, Vivaldi Négy évszak ciklusát adja elő velünk. A korábban említett akusztikával való kísérletezés mellett most a koncert tematikája is ide kapcsolódik: a helyszín nem szokványos jellegére építettük fel a műsort. A víz elem kapcsán Debussy Az elsüllyedt katedrálisát játsszuk Stokowsky átiratában, amely egy letűnt világ újjáéledését meséli el.

A Tavaszi Fesztivál háttéranyagait keresse tematikus blogunkban ide kattintva!

Ez történik a koncertek alkalmával az 1. terminállal is: egy ikonikus, valaha nagy jelentőségű épületet varázsolunk újra élettel telivé. A tűz kapcsán Stravinskytől a Tüzijáték és a Tűzmadár–szvit hangzik fel, utóbbi pedig a repülés mellett a Kodály Filharmonikusok székhelyére, a főnixmadár által szimbolizált Debrecenre is utal. Ezekkel a párhuzamokkal a koncertünkön tulajdonképpen a zene által összekötjük a fővárost a „második fővárossal”, Debrecennel.