• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Animo Zene Címlap

Értelmes zajok rendszere – Mi teszi a zenét zenévé?

Szerző: Török-Szabó Balázs2021. június 25.
Facebook Twitter E-mail

Amióta ember az ember, a zene jelen van az életében, énekel, zenél, táncol, hallgat, újrahallgat.

Születésünktől fogva része az életünknek, szinte természetes a jelenléte, nincs nap, hogy valamilyen formában ne találkoznánk vele. Altatódalként, koncerten, csengőhangban, filmekben vagy reklám alatt, étteremben, liftben vagy az utcán, fülhallgatókból kiszűrődve.

A legtöbbünk életében óriási a szerepe. Nem csak azoknak, akik kifejezetten a zenével foglalkoznak, hisz mindenkinek van kedvenc szerzője, előadója, száma, ami sokat jelent neki, amihez emlékek fűzik, ami elindít benne valamit, ami hat rá. És mindez rengeteg kérdést felvet.

Hogyan hat a zene? Mi köze az érzésekhez? A ritmus a fontosabb, vagy a dallam? A hang vagy a szünet? Mióta létezik egyáltalán? Mi a harmónia? Mi a csend? És egyáltalán… a zene micsoda?

Mi a zene?

Ebben nincs közös megegyezés, a zenének számtalan meghatározása létezik. Van, aki értelmes zajként definiálja, más egyfajta nyelvként írja le. Az egyik legismertebb meghatározása alapján pedig a hangok és a csend érzelmeket kiváltó elrendezése.

A filozófiának, amióta létezik, fontos témája, számos gondolkodó kiemelt figyelmet szentelt neki. Volt, aki a zene rendezettségében kereste az univerzum titkait (Pitagorasz), más erkölcsi törvényként tekintett rá (Platón). Volt, aki az érzéki eszmék legjobb kifejezőeszközének tekintette (Kierkegaard), és volt, aki olyasmiként, ami alapján sokkal pontosabb képet kaphatunk egy adott korról, mint bármilyen dokumentumból (Adorno).

A zene mindez egyszerre és valószínűleg ennél is több, hiszen számtalan szemszögből rá lehet tekinteni és minden szemszögből ugyanarra a valamire tekintünk rá, így minden megközelítése hozzáad valamit ahhoz, ami a zene valójában.

Ide kapcsolódik:
Valóban igaz, hogy az egyszerűbb, dallamosabb zeneműveket fogadjuk be hamarabb?

Azt mindenesetre talán mindenki sejti, aki valaha elgondolkozott rajta, hogy a zene több mint mérhető fizikai paraméterek összessége, több mint hangrezgések (és csöndek) egymásutánisága.

De vajon miben rejlik ez a különbség? Ha egy gép ütemesen zajt ad ki, az már nevezhető zenének? Vagy az énekesmadár dallamos éneke? És az énekesmadár éneke akkor, amikor senki nem hallja…?

Beszéljünk egy kicsit Kantról!

Pontosabban a filozófiának arról a fordulatáról, ami Immanuel Kant nevéhez fűződik. Korábban a filozófia és a tudományok abból indultak ki, hogy van a világ, és az ember mint megfigyelő megpróbálja feltérképezni azt. Ő azonban – némiképpen leegyszerűsítve – úgy tartotta, hogy a világ megismerésének kiindulópontja épp az ember, az, aki a megfigyeléseket végzi. A világból annyit fogunk fel, amennyit magunkon keresztül megismerhetünk belőle. Vagyis bizonyos értelemben a világ végtelen lehetőség, de csak ott jelenik meg, ahol valaki észleli és megismeri azt.

Ha hihetünk Kantnak és egy kicsit továbbgondolkodunk, arra juthatunk, hogy nem csak ott jelenik meg a valóság, ahol valaki észleli, hanem úgy is, ahogyan észleli.

Hogy a témánál maradjunk: azt, hogy ki mit tart zeneileg szépnek, vagy egyáltalán zenének, az függ a kultúrától, amiben nevelkedett, attól, amit tapasztalt, gondolt élete során. Egy a nyugati kultúrával alig érintkező amazonasi törzs tagjai például nem feltétlenül találnak különbséget a mi számunkra kellemesnek tartott összhangzatok és disszonáns hangzatok között, valószínűleg nem ugyanazt tartják zenének sem. Még adott kultúrán belül is egészen eltérőek lehetnek a fogalmaink. Van aki számára Ligeti György 100 metronómra írt szimfonikus költeménye túl van a zene fogalmán, de van aki a hidraulikus nyomószivattyú zajából is kihallja a bluest. Mi tesz tehát valamit zenévé?

COMe to play! – Az “ütés nem ott van, ahol a lépés”

A COM gondolkodásmód fejlesztő táblajáték. Gyakorlatorientált, természetes, életszerű, vagyis a mindennapi helyzetekhez hasonló szituációkkal operál. Fontos egyszerre több dologra figyelni, csakúgy, mint a rendszeresség, a téthelyzetek pedig ösztönzőleg hatnak mindannyiunkra és izgalmassá teszik a játékot. Mindez pedig a fejlődéshez is szükséges.

Itt vásárolhatod meg.

Értelmes zaj

A hang a fizikai valóság része, nem az ember találmánya: a levegő képes a rezgésre, és ha valami megrezegteti, rezeg. Azt viszont talán állíthatjuk, hogy ha nem volna ember, nem volna zene sem. A kérdés tehát az, hogy mit jelent, hogy valami emberi találmány. Mi benne az emberi?

Az ember sajátja, hogy értelemmel bíró élőlény. Az értelménél fogva képes rá, hogy rendszerezzen dolgokat, akár a gondolatait, akár a környezetét, vagy hogy felismerje a rendezettséget, ha találkozik vele. Ennél persze az értelem jóval többre képes, de egyelőre maradjunk ennél a lehetőségénél. Kantnál maradva ez azt jelenti, hogy az ember, azáltal hogy az értelmével megfigyeli és rendezi a világát, képes értelmet vinni a valóságába.

A zene, kiindulva néhány korábbi meghatározásából, a hangok (és csöndek) egymásutánisága, bizonyos szempontok alapján összerendezve. Ha a tapasztalt hangokban nincs rend, vagy nem látjuk azt a rendezettséget, amely szerint felépül, azt nem tekintjük zenének, csak hangoknak, zajnak.

Ide kapcsolódik:
Mitől válik egy mű slágerré?

Ha mindez igaz, úgy a zene olyan hangokat (és csöndeket) jelent, amit az ember értelme összerendez. Ez pedig igaz a zene megalkotásának folyamatára és arra is, hogy mit értelmezünk zeneként. Így előfordulhat, hogy ami a valóságban egy hidraulikus nyomószivattyú által keltett ismétlődő hangrezgés, egy énekesmadár ösztönös kommunikációja, vagy csupán az eső cseppjeinek ütemes kopogása az ablakon, az számunkra muzsika, ha keressük benne az ismétlődést, a dallamot, a ritmust, az időbeliséget, a rendezettséget – vagyis ha zenének értelmezzük.

És ha egy zene tetszik nekünk vagy épp nem tetszik, ha felkavar, ha emlékeket idéz, ha érzésekkel tölt el, akkor az azt is jelenti, hogy a zene is rendez minket…? …na, de ez már egy másik történet.

zene esztétika filozófia kant
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésFischl Mónika: „Ezeken a koncerteken úgy érzem, mintha szárnyra kapnék”
Következő bejegyzés Vashegyi György, Szerednyey Béla és Bálint Gábor lesznek a Papageno Klasszik vendégei

Ajánlott Bejegyzések

JM blog

Brácsapróbajáték a Danubia Zenekarnál

2023. február 3.2 perc olvasás
ICMA blog

Csatlakozik az ICMA zsűrijéhez az osztrák ’radio klassik Stephansdom’

2023. február 3.1 perc olvasás
Bohumil Hrabal - Forrás: wikipedia
Intermezzo

„Az élet, ha kicsit is jól jön ki a lépés, annyira, de annyira gyönyörű” – 25 éve hunyt el Bohumil Hrabal

2023. február 2.5 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.