Operaparafrázisok egyedi hangszereken – interjú Jávorkai Ádámmal és Sándorral

Szerző:
- 2021. augusztus 17.
Jávorkai Ádám és Jávorkai Sándor - fotó: Facebook
Jávorkai Ádám és Jávorkai Sándor - fotó: Facebook

Jávorkai Sándor és Ádám a Debreceni Ünnepi Játékok keretében augusztus 18-án lép fel, mégpedig „A virtuózitás titka – Teufelsgeiger operaparafrázisok” című produkcióval. Emellett a fesztivál augusztus 20-i Hungarikum gáláján is közreműködnek. Ennek kapcsán kérdeztük a művészeket.  

- hirdetés -

– Hogyan kötődnek Debrecenhez?
Jávorkai Sándor: 16 éves koromban adtam ott az első koncertemet, az UNESCO Gálán léptem fel Brahms Hegedűversenyével. Egy nyári fesztiválon eljátszottam mind a 24 Paganini Caprice-t is. Ezek mellett a Debreceni Filharmonikusokkal Mozart-hegedűversenyt is játszottam, illetve egy újévi gálán is szerepeltem a Főnix Arénában. Mindketten nagyon szeretjük Debrecent, a várost és a közönséget egyaránt. Örülünk a mostani felkérésnek, már egy ideje sikeresen dolgozunk együtt dr. Vadász Dániellel, az Operettissima ügyvezetőjével. A mostani koncerten operaparafrázisokat, hegedű-zongora-, illetve cselló-zongora-átiratokat fogunk játszani.

– Ha jól tudom, nem ez az egyetlen eset, amikor operákból játszanak.

JS: Nagyon jó barátságban vagyunk Ramón Vargas operaénekessel, akivel a pandémia alatt Massenet operájából egy online produkciót is készítettünk. Gyerekkorom óta nagy operarajongó vagyok. Ha jobban belegondolunk, a nagy hegedűvirtuózok: Paganini, Sarasate és Ernst is operadallamokat dolgoztak fel, ilyenek például a Carmen- vagy a Faust-fantázia. A koncerten előadom majd Paganini Paisello Molnárlányának dallamára (Nel cor piu no mi sento) írott variációit – ezek nagyon nehezek: duplafogás, dupla üveghang, balkéz-pizzicato, arpeggio, különböző nehéz vonásnemek… Egy másik kedvenc darabom „A nyár utolsó rózsája” – ez az ír népdal Flotow Martha operájában hangzik el, erre is virtuóz variációkat játszom. Wieniawski Faust-fantáziájának dallamvilágában lassabb áriák is megjelennek, nemcsak a virtuozitás, itt a hegedű „énekel”, és nekem gyerekkorom óta az volt a célom, hogy úgy hegedüljek, mint ahogy egy kiváló operaénekes énekel. Manapság a hegedűn „éneklés” ritkább, nem tudom, hogy miért, hiszen a hegedű romantikus hangszer. Két iskola is hatott rám tanáraim, mestereim révén: Szpivakov az Auer-iskolát követte, a zeneakadémiai tanáraim, pl. Halász tanár úr viszont a Hubay-vonalhoz kapcsolódik, és a bécsi hegedűtanárom is. Ebben az éneklés kötelező elem, ezzel lehet az emberek szívét, lelkét megfogni. Ezt szeretnénk elérni Debrecenben is, ahol a koncert gyönyörű helyen, szabadtéren lesz.

Jávorkai Ádám és Jávorkai Sándor - fotó: Facebook

Jávorkai Ádám és Jávorkai Sándor – fotó: Facebook

– Mit kell tudni a Hungarikum gálán hallható produkciójukról?

JS: A lezárások alatt sok átiratot készítettem, többek között Hubay Csárdajeleneteiből a „Hejre Kati”-t is átdolgoztam. Ennek az a különlegessége, hogy Ádám játssza a hegedűstimmet csellón, én pedig végig Paganini-szerű variációkkal színesítem, ebből egy sajátos és nagyon virtuóz szövet jön létre. Már a második koncerten, amikor ezt előadtuk úgy játszottuk, hogy a szimfonikus zenekar mellett szerepelt egy cigányzenekar is, és a lassú részekben, ahol a népdalfeldolgozások vannak, először cimbalomkíséret szólalt meg, hogy visszaadjuk azt a tradíciót, amire Hubay utal. A közönség idősebb generációja ismeri ezeket a dalokat, és volt olyan koncert, ahol páran énekelték is, pl. az első részben hallható „Én vagyok a falu rossza” című dalt, vagy utána a híres „Vörösbort ittam az esté”-t – a variációk erre íródtak. Erre számítunk a mostani koncerten is, ahol majd elhangzik ez a darab is. Időközben jó barátságba kerültünk Hubay Jenő szépunokájával Alexia Gerdhaussal Bécsben, aki fel is kért minket egy privát koncertre, ami sokat jelent nekem, hiszen gyerekkorom óta rajongok Hubayért, a hegedűművészért és pedagógusért. Szeretném, ha valamelyik Hungarikumra ő is eljönne, mivel személy szerint én is nagyon kedvelem a Hungarikum gálát, ahol sok a kiváló zenész kolléga, a fellépők szenzációs énekesek, véleményem szerint magas szintű, kiváló kikapcsolódási lehetőség mind a két koncert.

A virtuóz testvéreknek a legtöbb fellépése duó, Ausztriában több alkalommal megkapták az Artisoft-díjat, az év művészei címet magyarként, hiszen a nekik felajánlott osztrák állampolgárságot nem fogadták el. Itt Jávorkai Ádám veszi át a szót.

Jávorkai Ádám: Sándor szinte mindent elmondott, annyit fűznék hozzá, hogy az opera hozzám is nagyon közel áll: a doktorátusomat a budapesti Operaházról írom, az alapítástól a Monarchia bukásáig terjedő időszakról. Az opera világa mindig csodálattal töltött el. Régóta terveztem egy több CD-ből álló sorozatot, a debreceni műsor ebből egy kis csemegézés lesz. A legszebb és legvirtuózabb műveket válogattuk össze. Csellón játszom Paganini Rossini-variációit, mely egy húrra íródott. Ennek nagyon izgalmas története van: Paganini irigyei megrongálták a húrjait, így a koncert végére egy húr maradt, azon játszotta el az egészet – én is így adom majd elő a darabot. Martinů ugyanerre a témára írott művét is megszólaltatom: a két darab teljesen más harmóniavilág.

De nemcsak operák inspirálta darabokat adunk elő: lesz négy ária is, hiszen a cselló hangja áll a legközelebb az emberi hanghoz. Eljátszom a Nessun dormát, az O mio babbin carót és Gluck Orfeusz és Eurüdikéjének híres melódiáját is. Két hete kaptam egy új hangszert, mely még Heinrich Schiffé volt, de állítólag előtte Casals is használta egy darabig: egy gyönyörű Matteo Goffriller-cselló, melyet 1701-ben építettek. Előtte Stradivarin játszottam, de lecseréltem, annyira különleges a hangja, direkt arra készült, hogy az ember megszólítsa vele a közönséget: megfogja a szívét és a lelkét. A vonó pedig Popper Dávidé volt.

– Akkor már a hangszerek maguk is sokat tudnak…

JÁ: Sándor testvérem a több hangszeréből a Pietro Guarnierit hozza, melyen Fritz Kreisler játszott, a Bartók tulajdonában lévő vonóval, melyet Szigeti József használt. Így a hangszerek is különlegesek és a műsor is különleges.

JS: Ilyen hangszerek mellett nem foghatjuk rájuk, ha hibázunk (Nevet).

Megosztás

Ajánlott

Bejegyzések

PROMÓCIÓ

VEB 2023

Hírlevél

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

Hírlevél

Member of IMZ
ICMA logo
A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:
NKA logo