Immár hetedik alkalommal élvezhetik kicsik és nagyok, zeneszeretők és a klasszikus zenével csak most ismerkedők a Balaton partján a Klassz a pARTon! eseményeit, koncertjeit. Az északi parti települések mellé idén a déli part több helysége, sőt Tata is csatlakozott. É. Szabó Mártával, a program egyik ötletgazdájával és szervezőjével a fesztivál vége felé közeledve összegeztük az idei tapasztalatokat, felvillantva egy-egy fontos vagy épp megható pillanatot, beszéltünk a siker titkairól, motivációkról és arról is, hogy mi köze mindehhez Varsónak.
– Milyenek az eddigi tapasztalatok? Hogy sikerült becsábítani a közönséget? Gondolom, tartózkodóbbak az emberek a pandémiás helyzet miatt, és sokan félnek a következő hullámtól.
– Érdekes módon félelmet egyáltalán nem éreztünk, inkább egyre nagyobb figyelmet és kíváncsiságot. Az első koncerten meg is ijedtünk, mert a szeszélyes időjárás miatt a Balaton-part helyett a vörösberényi templomban kellett megtartani Érdi Tamás és az Anima Musicae nyitókoncertjét. Az óriási érdeklődés miatt nagy lett a zűrzavar, mivel sokan nem fértek be a templomba, pedig annyira várták már, hogy végre élő zenét hallgassanak. Az ajtókat kinyitottuk, mert a templom és a sekrestye ajtaja előtt is sokan hallgatták a kiszűrődő muzsikát. Megható élmény volt!
Ez a vörösberényi templom egyébként nagyon kedves nekünk, mert Tamás dédapja, Csonka Ferenc itt orgonált negyven évig, tehát egy kicsit hazamentünk. Különleges csoda volt az is, hogy egy olyan hangszert kaptunk, ami úgy szólt (nem csak én mondtam, hanem zenei szakemberek is) mintha Tamás fortepianínón játszott volna – elképesztő Mozart-hangulat volt ebben a gyönyörű barokk templomban.
– A komolyzenei világ folyamatosan küzd azzal, hogy veszíti el a közönségét, a közönség egy része kiöregedik, a fiatalokkal pedig nem könnyű megszerettetni ezt a muzsikát. Mégis, úgy tűnik, ti szembe tudtatok fordulni ezzel a tendenciával. Miközben nyár van, miközben Balaton-part van, az emberek most már hetedik alkalommal töltik meg a koncerthelyszíneket, szabadtereket. Szerinted mi a titka a Klassz a pARTon! sikerének?
– Hogy egy „klasszikust” idézzek (Nevet.), Tamás mondta egy nyilatkozatában, és azóta is idézzük, hogy ’divatot csináltunk a komolyzenéből.’ És ez valóban így van. Hét évvel ezelőtt, amikor elhatároztuk, hogy kinyitjuk a nagy koncerttermek falait és ligetekben, parkokban, a Balaton partján a leghíresebb művészekkel koncertezünk, még nem hittük, hogy ilyen rövid idő alatt ekkora lesz a siker. Évről évre tapasztaljuk, hogy egyre többen vannak, akik csak arra sétálnak, aztán ott maradnak, leülnek, hallgatják a zenét vagy tovább mennek, de talán koncertlátogatók lesznek egyszer. Érdekes módon nem érdekli őket a zaj, a vonatfütty vagy a hajókürt hangja, bűvölten hallgatják a zenét.
Mára az is kiderült, hogy lett egy állandó „Klassz a pARTon!-közönség”, rendszeresen visszajáró vendégekkel, de persze mindig jönnek újak és újabbak. Úgy érzem, kitűzött célunkat lassan elérjük, mert évről évre egyre több fiatallal találkozunk. Jól szórakozunk, amikor fotósaink észreveszik, hogy csónakokon, vitorlásokon, sőt még szörfön fekve is hallgatják koncertjeinket. Hihetetlen élmények ezek!
A múlt hét elején, augusztus másodikán kezdődött a füredi fesztiválhét, joggal féltünk, hogy a hétvége után majd kevesen lesznek, de szerencsére tévedtünk. Korcsolán Orsolya hegedűművész lépett fel az Anima Musicae Kamarazenekarral, Piazzola-koncert volt, gondolhatod mennyire imádta őket a közönség.
– A szabadtér mellett talán az a titok, hogy a klasszikus irodalmon belül olyan szerzőkhöz nyúltok, mint Chopin vagy Mozart, akik viszonylag „könnyebben fogyaszthatók”?
– Mozart nélkül valóban nincs fesztivál. Zongora és hegedűversenyeiért rajong a közönség. Káli Gábor karmester és a Grazioso Kamarazenekar Füreden egy olyan tökéletes összjátékot produkált Mozart műveiből, aminek sikeréről érdemes elolvasni a Papageno oldalán megjelent beszámolót, mert nekem Kroó György elemző, remek kritikái jutottak eszembe. Egyébként akkora volt a sikere, annyira mélyen megérintette a közönséget, hogy olyan hangos ovációval köszöntötték a művészeket, hogy hallottam a koncert után, ahogy valaki azt kérdezte: „Mi volt itt? Rolling Stones-koncert?”
Egyébként évekkel ezelőtt még én is meg voltam győződve, hogy nyáron a „könnyebben fogyasztható” zeneműveket kell középpontba állítani. Tavaly Chopin volt a főszereplő, 2022-ben pedig Schubert, Kodály és Debussy művei dominálnak majd. De ez az idei nyár számtalan új meglepetést tartogatott. Almádiban július elején Bodoky Gergely (fuvola) és Balogh József (zongora) Prokofjevet játszottak és imádta őket a közönség. Gulyás Bence a kortárs zenét állította középpontba, és Kocsis Zoltán halálának ötödik évfordulóján mi mással emlékezett volna Tamás mentorára, muzsikustársára, mint Bartókkal? Még a barátaim is aggódtak, hogy nem vagyunk normálisak, mert az Improvizációk magyar parasztdalokra nem nyárra való. Boldogan cáfolom meg ezt az aggódást, mert Tamás szólóestjein Bartóknak lett a legnagyobb sikere. Zamárdiban állva tapsolták az Improvizációkat és Szárszón, valamint Dörgicsén is hasonló lelkesedéssel fogadták. Ha létezik túlvilág és Zoli hall minket – mondta egyik barátunk – akkor ő most nagyon boldog.
Időközben kiderült, hogy Kárászy Szilvia zongoraművész ezen a nyáron nyitja meg szalonját Széplakon Fehér Gábor Fischer Annie-ról szóló fotókiállításával. Örültem, hogy közös lett a célunk, mert mindketten a Balaton déli partján pihenték ki a koncertélet fáradalmait, és úgy éreztük, emléküket kötelező ápolni, életben tartani. Így aztán csodálatos szalonestékkel indult az emlékezés…
Szeretném megköszönni Solymosi-Tari Emőke közreműködését is. Nagy rajongója vagyok a neves zenetörténész munkájának, felkértem, hogy csatlakozzon hozzánk. Azzal a szeretettel és lendülettel, amivel ő is a zenekedvelők táborát szeretné bővíteni eddig ritkán találkoztam. Fantasztikus hangulatot teremtett a dörgicsei kertben, ahol Reith András müncheni zongoratanár és édesanyja látja vendégül fesztiválunkat most már évek óta. Bösendorfer-zongorájukat kitesszük a koncertterem ajtajába, égnek a kert esti fényei miközben a kertet megtöltik a nézők. És itt szóltak először a Bartókok és Mozartok együtt, nemcsak Tamás játszotta őket, hanem teljesen véletlenül Balog Alexandra és Berecz Mihály is őket hozta el a fesztiválra.
Képzeld el, egymás után két este hangzott el az Improvizációk… Elképesztő siker volt mindkét alkalommal. Emőke persze előtte már fantasztikus történetekkel vezette be a zongorajátékot, még most is beleborzongok, ha ezekre az estékre gondolok. Emőke részvétele nagy ajándék nekünk.
– 14 település vesz részt az idei programsorozatban 21 helyszínnel, a gyerekprogramokkal együtt 82 koncertet adtok. De hogy kezdődött? Volt egy bázis? Hogyan kapcsolódtak be a községek, városok?
– Most már elmondhatom, hogy valóban körül öleljük klasszikus zenével a Balatont. Nem hittem, hogy ez ilyen rövid idő alatt sikerül. Legelső helyszínünk Balatonfüred volt. Örökké hálásak leszünk Bóka István polgármesternek, aki annak idején befogadta a kezdeményezésünket.
Azt kell mondanom, kivétel nélkül, mindenhol partnerek az önkormányzatok, a polgármesterek, a helyi intézmények, a civil szervezetek vezetői. Nagyon boldog vagyok, hogy ilyen sok helyen ott vagyunk és bízom benne, hogy ez a kapcsolat csak erősödik és hatvan év múlva annyi ember lesz ezeken a koncerteken, mint ahogy Tamás megálmodta őket Chopin szobra körül Varsóban.
– Milyenek a gyerekprogramjaitok?
– Azt hiszem, ebben tényleg egyedülállók vagyunk: kimerészkedtünk a strandra a komolyzenével. Most direkt ezt a szót használtam, mert általában a klasszikus zene kifejezést szeretem, bizonyítva, hogy nem is olyan komoly ez a komolyzene. Mozart Varázsfuvolájával kezdtünk hat éve, Gulyás Dénes és Kertesi Ingrid tanítványaikkal varázsoltak különleges, „gyerekbarát” előadást a partra ötletesen kihasználva, hogy strandon szerepelnek. Felfújható gumisárkány támadt Taminora, Monostatost belelökték a vízbe – mondjuk Kertesi Ingrid telefonja is áldozatul esett… -, Dénes tűzijáték gyertyákat adott a gyerekek kezébe a fináléban – engem meg a frász tört ki közben – de a siker óriási volt.
Ebben az évben a Veszprém–Balaton 2020 EKF támogatásából rendeztük meg a gyerekprogramokat, sajnos nagyon későn született meg a döntés, így nem mertünk költségesebb programokat tervezni. Jövőre azonban biztosan szerepel majd újra a Varázsfuvola és Simon Izabella, valamint Madaras Gergely és Győri Noémi új gyerekprogramja is.
Ezen a nyáron Váray-Major Zsófia gödöllői zongoratanár családi koncertje aratta a legnagyobb sikert, aki gyerekeivel és férjével talált ki interaktív foglalkozásokat a kényszerű pandémia idején, nemcsak Mozart muzsikájával igyekeztek megszerettetni a klasszikus zenét, hanem 12 éves fiúk Domonkos bámulatos szerzeményeivel is. Mert fesztiválunk fontos célja, hogy fiatal tehetségek is bemutatkozzanak, még ilyen „egészen fiatalon” is!
És persze ott a Cimbora Zeneliget, ami idén is fantasztikus előadásokkal és előadókkal várta a legkisebbeket. A Cimbora névvel a „benedekeleki” gyerekkultusz hagyományaira utalunk, Elek Apó nemcsak számomra kedves, hanem a gyerekvilág kedvencének nagy öregjét is életben tartjuk ezzel – hisz Benedek Elek Cimbora újságja mutatta az utat évtizedekig tévéműsorunkhoz és ezt kötelező ápolni. Nem véletlen, hogy a tévés műsor szereplői világhírességekként térnek vissza fesztiválunkra, hogy csak Bodoky Gergely, Balog József, Kelemen Barnabás, Szepesi Bence, Gazda Bence, Keszei Bori, Oláh Vilmos és Bakó Levente nevét említsem hirtelen, akik ezen a nyáron szerepeltek.
– Bár már kifelé megyünk a fesztiválból, de még sok izgalmas programot tartogat a gyerekprogramokon kívül is a Klassz a pARTon!. Mesélj ezekről!
– Augusztus 9-én Keszthelyen hallgathatják meg az érdeklődők Radnóti Rózát (zongora) és Dolfin Balázst (cselló), akik a MOL Alapítvány nagydíjasai. Balog József és a Budapest Saxophone Quartet tagjai Mozart és Rossini mellett egy kis Gershwint is játszanak augusztus 11-én a Festetics-kastélyban. Az ízig-vérig kamaramuzsikus Szabó Judit gordonkaművész és az Amadinda ütőegyüttesben számtalan hangszeren játszó Holló Aurél fiúkkal, Mátyással először lépnek fel a Klassz a pARTon! fesztiválon augusztus 12-én. És végül augusztus 13-án „Boldog lelkek tánca…” címmel Bábel Klára (hárfa) és Illés Eszter (fuvola) kamaraestje zárja az idei fesztivált.
Fontos hangsúlyoznom, hogy ingyenesek a koncertek, sok olyan ember is eljuthat így nívós programokra, akik ezt anyagilag nem engedhetik meg maguknak. Az ingyenességet pályázati és szponzori támogatásoknak köszönhetjük, nagyon kemény munka minden évben „összehozni” rá a pénzt, hiszen a Klassz a pARTon! fesztiválon kívül nincs a környéken ilyen nagyszabású ingyenes programsorozat. Sajnálatos, hogy ilyen eseményekre nehéz szponzorokat találni, valahogy elkerülnek bennünket. Ezért vagyunk igazán hálásak kiemelt támogatóknak a Szerencsejáték Zrt.-nek.
– Tamás, aki intenzíven vesz részt a programokban, nem csak művészeti vezetőként, hanem fellépőként is, hogy bírja a hosszú fesztiválszezont?
– Tamás akkor játszik igazán jól, ha sok koncertje van. Neki a közönséggel való találkozás a meghatározó élmény. Minél több esemény van, annál boldogabb és annál jobban játszik. Bár nem mondom, hogy ez nem kemény munka, de látni kell az arcát, azt a boldogságot, amikor a koncert végén hangosan kiabálnak és tapsolnak az emberek. Neki ez a boldogság. És abban bízik, hogy a zene gyógyítja az embereket, ebben a mai, zaklatott világban pedig még sokkal inkább, mint bármikor. Igaz, amit mond, hogy még soha olyan hatással nem volt az emberekre a zene, mint most. Ez nagy ajándéka ennek a mostani nyári fesztiválnak is.
– Téged mi motivál ebben az egészben? Ez számotokra egy misszió?
– A televíziós életem után eléggé háttérbe szorultam. Torontóba költöztünk, Tamás ott járt Zeneakadémiára, mert itthon nem vették fel, és amikor négy év után hazajöttünk, újra be kellett mutatkozni, ki és mi is ő valójában. Azon gondolkodtunk, hogy Tamásnak jó lenne valami olyan lehetőséget találni, ahol a barátaival ugyanúgy koncertezhet, mint annak idején, tíz évvel azelőtt a Cimbora-táborban. (A Cimbora zenekar nagyon sikeres együttes volt, abból alakult meg később a Magyar Rádió Ifjúsági Zenekara – a szerk.) Kerestük, hogy legyen valami, amiben sok örömét leli, másrészt nagyon hiányoltuk a klasszikus zenét, ami a Cimbora-táborok idején sok embernek jelentett nagyszerű szórakozást a Balaton partján. De fesztiválötletünknek volt egy konkrét előzménye is. Tamást rendszeresen hívták Varsóba, a Chopin-szoborhoz koncertezni, ahol hatvan éve minden nyáron csütörtökön és vasárnap hat-hétezer ember gyűlik össze egy tó partján a Lazienki parkban. Mint egy misét úgy hallgatják Chopint. Fantasztikus ez a meghitt hangulat! Sokan ünnepi ruhában, hófehér csipke kesztyűben, napernyővel jönnek – negyven fokban! – a fiatalok fűben hevernek kerékpárjaik mellett, kismamák babkocsit tolnak, idősebbek padokon az árnyékban ülnek. Tamás minden nyáron azt kérdezte a fellépése után: miért nincs nálunk is ilyen? Egyszer aztán belevágtunk és évről évre egyre boldogabban tapasztaljuk, hogy itthon is létezik a klasszikus zene közönsége, akik a lengyelekhez hasonlóan kedvelik nyáron is a klasszikus zenét. De hogy ebből megszületett a fesztivál, ahhoz kellett a szerencse és a véletlenek összjátéka, amiben aztán legfőbb partnerem a mai napig a férjem, Érdi Sándor, aki ugyan név szerint szerénysége miatt sehol sem szerepel, de a legtöbb támogatást és további ötleteket rendszeresen tőle kapom a mai napig. Nem véletlenül. Ő szerkesztette a Magyar Televízió legszínvonalasabb kultúrműsorát a Stúdiót évtizedeken keresztül. A fesztivál találó címét is neki köszönhetjük, a Klassz szó többértelműsége igazán bravúros találat, szereti is mindenki.
Munkatársaim közül igen fontos szerepe van Mayer Andreának, akivel a Cimbora Alapítványt évtizedek óta együtt csináljuk, és aki a mai napig kulcsfigurája a fesztiválnak. De szomszédos Balaton környéki barátaim, Horváth Viola és Perus Zsuzsa is lelkesen mellém álltak és eddig valóban szívből és lelkesedésből csináltuk együtt. Most ezen a nyáron a gyerekműsorokkal együtt már 82 koncertet. A véletlen kapcsán egy remek menedzsert is találtam Pista Eszter személyében, akivel már európai tóparti fesztiválok sorozatával működnénk együtt, ha nem jön a járvány. Nagyon nagy, megkockáztatom a legfontosabb szerepe ebben a munkában azért Érdi-Harmos Rékának, Tamás feleségének van, aki nemcsak az egész fesztivál láthatatlan motorja, hanem ma már ő az, aki utánam az erőt és a támogatást jelenti Tamásnak. Neki köszönhető, hogy Tamásból, a fesztivál megálmodójából időközben a Klassz a pARTon! művészeti vezetője lett. Így aztán érthető, hogy ők lesznek, akik átveszik tőlem a stafétát, én meg majd a szellemi anya leszek körülöttük, amíg élek (Nevet.), mert úgy érzem, hogy Tamás fesztiválját, ezt az egész varázslatot, amit eddig felépítettünk, nem lehet és nem is szabad abbahagyni.
