Nem négy különböző emberről van szó: ez mind Liszt Ferenc egy személyben. Október 22-én emlékezünk meg a magyar zeneszerző születésének 210. évfordulójáról, az ilyesmit pedig illik megünnepelni. És ha már a tavaszt a 140 esztendeje született Bartók Béla emlékének szentelhettük a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek keretében, ősszel – pontosan október 8. és 24. között – Liszt Ferenc neve és emlékezete kerül a középpontba az első alkalommal megrendezendő, a Müpa szándékai szerint hagyományteremtő Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivállal.
Mielőtt bárki is azt gondolná, hogy kizárólag maratoni Liszt-koncerteket hallgathat majd bő két héten át, már most eláruljuk, hogy a magyar zeneszerző neve ezúttal tágabb kontextusba kerül:
a fesztivál elnevezésében elsősorban a minőséget, megbízhatóságot, sokszínűséget, az innovációt és a hagyomány tiszteletét, valamint a kultúrák, illetve a művészeti ágak közötti párbeszédet képviseli.
A Liszt Ünnep a Müpában október 9-én kezdődik egy nem mindennapi produkcióval. Kérdezhetnénk, vajon mi köze a nagy romantikus elődnek az elektroakusztikus zenéhez, de igenis elképzelhető, hogy az újító zeneszerző érdeklődését felkeltette volna, ha rendelkezésére állnak a technikai lehetőségek. Arról nem is beszélve, hogy Liszt kortársain túl az őt követő generációk művészetét is lelkesen támogatta, népszerűsítette. Az Elektroakusztikus éjszaka különleges élményeket ígér, hiszen egyrészt a Müpa Zeneműpályázatán díjazott művek ősbemutatóit hallgathatjuk meg, másrészt mindezt a Müpa több különböző – esetenként szokatlan – helyszínén. Izgalmas hangzó térinstallációkat ismerhet meg a közönség ezen az éjszakai zenei kalandtúrán olyan szerzőktől, mint Baráth Bálint, Erdélyi Gábor, Janca Ákos, Kádár Mihály, Kováts Jázon Márk és Pintér Gyula.
A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.
Természetesen nem hiányzik erről a fesztiválról Liszt zenéje sem. Október 12-én Liszt Prométheusza mellett a komponista ritkaságnak minősülő zenekari dalai szólalnak meg a világhírű lírai bariton, Thomas Hampson és az Orchester Wiener Akademie hangversenyén, Martin Haselböck vezényletével, a koncert második részében pedig Anton Bruckner III. szimfóniájának 1889-es változatában gyönyörködhetünk. Az osztrák karmester által 1985-ben alapított, korhű hangszereken játszó együttes weboldalán a következő mondatot olvashatjuk: „mi vagyunk az autentikus, eredeti hangzás”. Ez olyan kijelentés, amelyről mindenképpen meg kell bizonyosodnunk!
Liszt Párizsban jó barátságba került a kortárs francia írókkal, megismerte Balzacot, Lamartine-t és Hugót, de Magyarországon is tisztában volt Petőfi Sándor, Jókai Mór és Vörösmarty Mihály művészetének értékeivel. Nem véletlen, hogy október 13-án a Liszt Ünnepen is a kortárs próza kap szerepet: Harag Anita szinte üstökösként robbant be a hazai irodalom nagyjai közé, és mindjárt 2019-ben megjelent első könyvével, az Évszakhoz képest hűvösebb című novelláskötettel megnyerte a Margó-, a Petri György-díjat és a Horváth Péter Irodalmi Ösztöndíjat is.
Október 17-én és 18-án egy legendás táncelőadás elevenedik meg a Fesztivál Színház színpadán: a nemzetközileg elismert flamenco-táncos és koreográfus, a 2004-ben elhunyt Antonio Gades által alapított társulat, a Compañía Antonio Gades híres Carmenjét élvezhetjük, melynek Carlos Saura-féle 1983-as filmváltozata két évvel később a BAFTA-díjat is elnyerte. A Prosper Merimée kisregényét feldolgozó koreográfia zenéje nyomokban Bizet muzsikáját is tartalmazza, de zenei világa sokkal szerteágazóbb, és természetesen főleg a flamenco világából merít, Carment pedig Gades szerint „nem könnyelmű és nem férfifaló” nőként ábrázolja, hanem olyasvalakiként, akinek számára a szabadság a legfontosabb: „Carmenben van valami lényeges […] – az öntudatossága és a nemessége” – vallja a koreográfus-rendező.
Október 23-án ismét Liszt és az őt követő generációk muzsikája áll a Hollerung Gábor vezette Budafoki Dohnányi Zenekar koncertjének középpontjában. Az együttes a magyar romantikus mester Les Préludes című leghíresebb szimfonikus költeménye mellett előadja a fiatal Bartók még Liszt és Richard Strauss hatása alatt komponált Kossuth című „szimfóniai költeményét”, valamint a Müpa Zeneműpályázatának egy újabb díjnyertes darabját: a tubaművészként és zeneszerzőként egyaránt sikeres és innovatív muzsikus, Szentpáli Roland új kantátáját A magyarokhoz címmel, Berzsenyi versét idézve, melynek ereje és aktualitása nagy hatással volt a szerzőre, aki művében szólóéneket, prózát és két kórust egyesít a szimfonikus zenekarral.
A Liszt Ünnep Müpa-beli eseményeinek zárásaként a Duna Művészegyüttes bemutatóját nézhetjük meg: a Szépséges Mezőség című előadás a népzenei szempontból az egyik legfontosabb erdélyi tájegység táncaival varázsol majd el bennünket, ráadásul egy olyan, közel háromszáz települést magában foglaló területről van szó, melyen megfigyelhető a magyar, román, cigány és szász kultúra kölcsönhatása, egymás mellett élése, valamint a hagyományok érintetlensége – nem véletlen, hogy Bartók Bélától Martin Györgyig, Kodály Zoltántól Kallós Zoltánig oly sok gyűjtőt ragadtak magukkal a Mezőség népművészeti értékei, amelyekre most Juhász Zsolt rendezésében, Kocsis Enikő, Fitos Dezső, Juhász Zsolt és Farkas Tamás koreográfiáinak segítségével csodálkozhatunk rá. És bár Liszt Ferenc nem ismerhette meg a magyar népzene igazi kincsesbányáját, az egyszerre világpolgár és lelkes hazafi zeneszerző képzelete számára minden bizonnyal gazdag termőtalaj lett volna ez a vidék.
