A Müpa nagyszabású összművészeti eseménysorozatán, a Liszt Ünnepen lép fel a világhírű jazz szaxofonos Ravi Coltrane, akit egy nem mindennapi családi örökséggel ajándékozott meg a sors: édesapja John Coltrane, aki az 50-es, 60-as évek végén gyakorlatilag újrafogalmazta a jazz műfaját szaxofonjátékával, édesanyja pedig Alice Coltrane, a jazztörténet kevés hárfásának egyike volt. Október 18-án a Müpa közönsége Ravi Coltrane és zenekara játékán átszűrődve ismerkedhet meg e két korszakalkotó muzsikus hagyatékával – a Cosmic Music címet viselő koncert tiszteletadás és időutazás, valamint a múlt hangjainak újbóli felfedezése az „itt és mostban”.
Ravi Coltrane még két éves sem volt, amikor édesapját elvesztette, fiatal felnőttként mégis az apai hangszerhez vonzotta őt egy belső hang: 1986-ban kezdte meg zenei tanulmányait a szaxofonra koncentrálva. Természetesen nagy hatással volt rá édesanyja sokoldalúsága és spirituális kreativitása is – Alice az indiai zenében és a buddhizmusban lelt hatalmas ihletforrásra, mely rögtön magyarázatot is ad számunkra Ravi Coltrane keresztnevének eredetére, amelyet szülei India egyik legmeghatározóbb zenésze iránt érzett tiszteletből választottak gyermekük számára. A sors ráadásul úgy hozta, hogy 2005-ben, Indiában a két Ravi találkozhatott is a színpadon.
Ravi Coltrane első nagylemeze 1997-es megjelenéséig már több mint harminc ikonikus jazzfelvételen közreműködött, pályája kezdetén pedig olyan jazzlegendákkal játszott együtt, mint Herbie Hancock, Carlos Santana, Chick Corea vagy Branford Marsalis. Azóta már hat saját lemezt adott ki, de természetesen számos más felvételen is hallható egyedi játéka. A fáradhatatlan szaxofonos zenekarvezetői, produceri és zeneszerzői szerepében is rendkívül aktív, miközben szülei örökségét rendíthetetlenül és büszkén ápolja. Nem véletlen ez a szeretet- és tiszteletteljes ragaszkodás: a 20. századi jazzt ugyanis nem lehet megérteni John Coltrane páratlan munkássága nélkül, akinek hagyatéka a művészi erő és a zenészmesterség iránti elkötelezettség bizonyítéka.
John Coltrane az észak-karolinai Hamletben született 1926 őszén.
„Már tinédzser kora előtt jártas volt a hitben, a tragédiában és a zenében”
– írják róla. A tizenkettedik születésnapja körül mindössze néhány hónap leforgása alatt vesztette el apját, nagyszüleit és nagynénjét. A gyásszal küszködő Coltrane számára a zene jelentett lelki menedéket.
Hangszerjátéka bámulatos gyorsasággal fejlődött, mely új utakat nyitott számára. Tíz év fáradhatatlan gyakorlás és koncertezés után, a harmincadik születésnapjához közel olyan felkérést kapott, amely örökre megváltoztatta az életét – és magát a jazzt is. Nem más, mint Miles Davis invitálta, hogy csatlakozzon kvintettjéhez New Yorkban. Az együttműködés olyan katalizátorként hatott Coltrane karrierjére, mely helyi legendából nemzetközi személyiséggé emelte őt. Az 50-es évek végére – miután több évet töltött Thelonious Monk és Miles Davis mellett – Coltrane készen állt arra, hogy zenekarvezetőként és zeneszerzőként is kitörjön. Első albuma, a Giant Steps minden darabja eredeti kompozíció volt. Az elképesztően újszerű mű szédítő akkordmenetei mellett Coltrane szaxofonjának hangja olyan kifejező volt, akárcsak az emberi hang.
A 60-as évek elején újabb korszakalkotó albumot jelentetett meg My Favorite Things címmel, valamint ebben az időben ismerkedett meg későbbi feleségével és legfontosabb kollégájával, Alice Coltrane-nel, aki szintén a 20. századi amerikai kultúra egyik mérföldkő-alakja lett. Férjéhez hasonlóan rendkívüli zenei életművet hagyott hátra, miközben spirituális vezetőként a családi élet egyensúlya, az integráció és az inkluzivitás volt számára a legfontosabb érték.
Alice édesanyja biztatására hét éves korában kezdte meg zenei tanulmányait. Kilenc évesen már orgonált a helyi baptista templomban – ennek is köszönhető, hogy annyira elmélyült a gospel műfajában, mely mindvégig jellemző maradt zenei profiljára.
A fiatal Alice tehetsége és a zene iránti elkötelezettsége révén korán elkezdte felfedezni a helyieken túlmutató lehetőségeket. Az 1950-es évek végén első férjével, Kenny Hagood jazzénekessel egészen Párizsig ment inspirációért és tapasztalatokért.
1963 nyarán találkozott az akkor már neves John Coltrane-nel, akivel két év múlva össze is házasodtak. John és Alice együtt járták zenei útjukat a szerelem és a család kötelékében, miközben bátran keresték mindazt, ami zeneileg és lelkileg is túlmutatott az „ismert” határain.
Alice-t teljesen felemésztette férje 1967-ben történt halála, azonban fájdalmas veszteségét a fejlődés lehetőségévé tudta átkeretezni. Gondozva férje hagyatékát, a 70-es évek elejéig a Long Island-i otthonukban maradt, és a legnagyobb művészi szigorral rögzítette saját albumait. Zeneszerzőként és zenekarvezetőként, zongoristaként, orgonistaként és hárfaművészként élen járt a jazz zenei nyelvének kiterjesztésében. Alice Coltrane művészetében – melynek komplexitását nehéz körvonalazni – a klasszikus zene, a gospel vokális kifejező ereje, a jazz virtuozitása és keleti hangzások találkoztak egymással.
E két egyéniség korszakalkotó hagyatéka – túlmutatóan az ikonikus név fényén – Ravi Coltrane sajátos zenei világán átszűrődve lesz hallható a Müpa színpadán. A kozmikus hangzás Rashaan Carter nagybőgős, Elé Howell dobos és – a Müpa közönsége számára már nem ismeretlen – Gadi Lehavi billentyűs segítségével fog kibontakozni. A jelentős zenei anyag neves interpretálói között nincs olyan, aki ne családja révén került volna valamilyen módon a zene vonzásába, vagy hangszerével ne állna hasonlóan szorosan elkötelezett kapcsolatban, mint Ravi Coltrane, mely biztos alapja lehet a formáció egységének, erőteljes együttjátékának.
A 36 esztendős Rashaan Carter Washingtonban nőtt fel. Szaxofonos édesapja és rádiós édesanyja mellett hamar elköteleződött a zene mellett, s habár sokféle hangszeren kipróbálta magát, a nagybőgő hangjában találta meg saját zenei identitását. A kivételesen tehetséges, San Francisco-i születésű Elé Howell hivatalosan alig két évesen kezdte meg dobos karrierjét. Számos tanára közül elsődleges inspirációs forrása édesapja, Richard Howell szaxofonos, akivel több albumot is rögzítettek. „Nagy szívvel és intenzitással játszik” – mondta róla Ravi Coltrane.
„A tiszta és csodálatos tehetség példája” – így írnak a mindössze 26 esztendős izraeli Gadi Lehaviről, aki hat hónapos korában kezdett el flörtölni a zongorával. Lehavit az improvizáció iránti fogékonysága korán a jazz műfajához vonzotta, és hamarosan fel is keltette sok méltán híres jazz zenész, többek között Ravi Coltrane figyelmét is.
„A Coltrane nevet nemcsak a 21. század zenekedvelői számára kötelező ismerni, hiszen egy olyan szó, amelyre szinte a művészet szinonimájaként hivatkozhatunk”.
Ezt a gondolatot hangosítja ki számunkra Ravi Coltrane.
További információk a Liszt Ünnep programjairól tematikus blogunkban, ide kattintva érhetők el.
