Szeptember 27-én Horváth Balázs zeneszerző Férfiszemmel / Női szemmel című dalciklusa lesz hallható a Magyar Zene Házában. Az elhangzó dalok (megzenésített versek) karakterükben, stílusukban nagyon eltérőek, azonban mindegyik a párkapcsolat témáját, férfi és nő viszonyát járja körbe, ezen belül a nőt férfiszemmel, a férfit pedig női szemmel. A különleges estről a zeneszerzőt kérdeztük.
– A szeptember 27-én hallható Férfiszemmel / Női szemmel című, Herczku Ágnes számára írt dalciklusod különböző típusú szerelmes versek alapján született, 2010-ben. Miért vált ez a mű aktuálissá, illetve változtattál-e a 13 évvel ezelőtti kompozíción?
– A darab ugyanolyan, amilyennek 2010-ben megírtam. Ugyanakkor már a premier is sokat váratott magára, mert csak 2014-ben találtunk csak rá lehetőséget, hogy bemutassuk, az Átlátszó Hang Újzenei Fesztivál nyitó darabjaként. 2009-ben dolgoztam együtt Herczku Ágival, és akkor kérdeztem meg tőle, hogy volna-e rá lehetőség, hogy írjak neki darabot? Ági nagyon örült, ezért elkezdtem témákat keresni, és végül a férfi-nő kapcsolatnál kötöttem ki. Így született meg ez a hét tételes ciklus, amit az elmúlt években talán négyszer adtunk elő. Szálka Zsuzsanna, a Zene Háza szakmai igazgatóhelyettese hallotta a művet, és neki is köszönhető, hogy most a Házban lesz hallható.
– Versekre írt dalokról van szó. Mi volt a sorrend: először a dallam volt meg, amihez szöveget választottál, vagy a szöveget találtad meg, és az ihlette a zenét?
– Legelőször a középső, azaz a 4. tétel született meg, ami egy népdalokból összeszőtt folyamat, részben improvizáció. Én csak egy hangszeres anyagot komponáltam, ehhez illesztettünk hozzá rövid kivágatokat különböző dalokból – néha csak egy sort vagy egy szót, állandóan változó nézőponttal. Ehhez a központi tételhez írtam még hatot, hármat eléje, hármat utána. Az első vers, amire rátaláltam, Varró Dániel Cossante a lehányt küszöbről című verse volt.
A cossante egy nagyon szigorú versforma, a lehányt küszöb pedig arról szól, hogy egy emberpár egyik tagja összehányja a lakást, a másik pedig teljes szeretetével ápolja, támogatja – ám ahhoz, hogy ez valóban így legyen, bejáratódott kapcsolatra van szükség. Aztán találtam egy Tóth Krisztina szöveget, ő az Az vagy nekem, mi testnek a kenyér kezdetű Shakespeare szonettet írta újra, így:
„Az vagy nekem, mint rabnak a fegyőr, seggnek a tanga, combnak a borosta. Bezár, szorít és szúr mindenfelől, előbb csak húsba vág, aztán a csontba.”
Ez is kemény szöveg, úgy intim, hogy közben emögött is hosszú kapcsolatnak kell lennie, hogy valaki így érezzen a másik félről.
– Az, hogy miként látja a férfi a nőt és a nő a férfit, kimeríthetetlen téma. Nem tartottál a bőség zavarától? Mit szerettél volna megmutatni?
– Amikor megtaláltam ezt a két, kipróbált kapcsolatot ábrázoló verset, már látszott, hogy érdemes megmutatni az első találkozás és a vágyakozás élményét is, tehát egy kapcsolat több fázisát. Onnantól már könnyű dolgom volt, leszámítva, hogy egy női szempontú szöveget nehezen találtam meg, de szerencsére belebotlottam Háy János egy igen szép mondatába. Három férfi-dallal indul a ciklus: Szabó Lőrinc, Varró Dániel és egy középkori arab költő, Abu Nuvász versével, utána jön a népdalos tétel, majd Háy János, Tóth Krisztina, és a záró szövegrészlet Szilágyi Domokostól. Szeretem ezeknek a szövegeknek a sokféleségét és a direktségét.
– Ez a mű a zenészektől is nagy koncentrációt kíván. Ők játszották már korábban is a darabot?
– Mindegyikük játszotta már a darabot. Mind a hét tétel nagyon különböző, más-más karaktert kíván, ráadásul a kottában van néhány konkrét stílusra való utasítás is, mint például: ezt Ella Fitzgeraldosan kell énekelni, a másikat Edith Piaf modorában, mintha sanzon lenne, de van zajzene alapú tétel is. Azonnal kell tudni váltani, ami nemcsak a hangszereseket, hanem a Herczku Ágit is igénybe veszi. Ági egyébként azt mondta, hogy pont azt szereti a legjobban, hogy minden dal nagyon más, és folyamatosan észnél kell lenni, mert még az egyes dalokon belül is gyorsan történnek a váltások.
A cikk a Magyar Zene Háza támogatásával jött létre.
