Papageno Radio
- hirdetés -
Címlap Áprilisi újjászületés – Online programok a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galériában

Áprilisi újjászületés – Online programok a Szépművészeti Múzeum-Magyar Nemzeti Galériában

A virtuális opciók ezúttal is nyitva állnak és minden családtag találhat köztük kedvére valót. Sok minden változik körülöttünk, de az biztos, hogy a Galéria és Szépművészeti páratlan gyűjteményei online is akadály nélkül elérhetőek az érdeklődők előtt és mindig lehet róluk újat mondani és mutatni.

- hirdetés -

Ugye Önt is megcsapta már a tavasz illata? Most már tényleg visszafordíthatatlanul megérkezett: az amúgy is páratlan panorámát feldobja a virágba borult, mostanában különösen híressé vált mandulafa a Citadellán, hamarosan nyílnak a díszcseresznyefák a várbeli Tóth Árpád sétányon, káprázatos szépségűek a magnóliafák az Andrássy úton, és egyre több aranyesőbokor is feltűnik, miközben rójuk az utcákat. És akkor még a Budapesten kívüli virágzásokról nem is beszéltünk, pedig milyen csodálatos néha a nagyváros zaját otthagyni és csak elmerülni a természetben…

- hirdetés -

Kádár Géza: Nagybányai parkban, 1912
Kádár Géza: Nagybányai parkban, 1912

Végre megszűntek a fénytelen napok, a lágy napmeleg simogatja arcunkat és lelkünket egyaránt. Mintha ilyenkor nyitottabbak lennénk a szépet is befogadni, hiszen csodákat fedezhetünk fel a már jól megszokott útvonalainkon is. A tavasz a legreményteljesebb évszak – szükségünk is van mostanában a hitre és erőre.

Az április az újjászületés és megújulás időszaka is. „Bolondos egy hónap április hónapja” – írta Kányádi Sándor, „(…) gondol egyet, fülig fut a szája, s ránevet a fényben a hunyorgó világra.” A Magyar Nemzeti Galériát és a Szépművészeti Múzeumot is megihlette a hónap és ezúttal is érdekes, illetve egy sor új tárlatvezetéssel várja a kikapcsolódni vágyó művészetkedvelőket és természetesen a legkisebbeket sem hagyja programlehetőség nélkül!

Szinyei Merse Pál: Labdarózsa, 1911
Szinyei Merse Pál: Labdarózsa, 1911

A virtuális opciók ezúttal is nyitva állnak és minden családtag találhat köztük kedvére valót. Sok minden változik körülöttünk, de az biztos, hogy a Galéria és Szépművészeti páratlan gyűjteményei online is akadály nélkül elérhetőek az érdeklődők előtt és mindig lehet róluk újat mondani és mutatni.

Az előre meghirdetett programok a honlapokon érhetőek el az Online vezetések és Online programok fülek alatt.

A Magyar Nemzeti Galéria e havi tematikája az utazás, még ha egyelőre csak képzeletben is. Miért is ne álmodozhatnánk róla, hát, még ha páratlan remekművekkel is megspékelhetjük az ábrándozást?

Szinyei Merse Pál: Léghajó, 1878
Szinyei Merse Pál: Léghajó, 1878

A Galéria remekművei című tárlatvezetésen Földváry Piroska segítségével merülhetnek el a festő óriások életútjában és szó szerinti utazásaiban is. Az asztalosinasból lett világsztár, Munkácsy Mihály vásznaival szó szerint az egész világot meghódította. Művészi tudásán és érzékén kívül az európai és magyar társadalom életének is kiváló „szociográfusa” is volt. Szinyei Merse Pállal egy időben tanult Münchenben, majd Düsseldorfban Zichy Mihály beszélte rá, hogy próbálja ki magát Párizsban; végül a francia főváros – ami egyben az európai művészet fellegvára is volt -, vált otthonává, feleségével, Camille-lal közös szalonja pedig az ottani kulturális élet egyik központjává, ahol olyan neves alkotók is megfordultak, mint Liszt Ferenc és Camille Saint-Saens.

Paul Gauguin kalandos élete során volt merész tengerész, jómódú üzletember és nyomorgó festő is. Kis túlzással folyamatos úton volt: élt Peruban, Párizsban és Tahitin, volt Koppenhágában, Pont-Avenban és Panamában. Művészetét alapjaiban határozta meg az éppen aktuális tartózkodási helye, korszakait is eszerint osztja fel a művészettörténet szakma. Képei hű tükrei akkor aktuális lelkiállapotainak is: az új inspirációk mindig fellobbantották élet erejét és alkotókedvét, nehéz időszakairól pedig a kilátástalanságot tükröző művei is árulkodnak.

Paul Gauguin: A fekete sertések, 1891
Paul Gauguin: A fekete sertések, 1891

Szinyei Merse Pál izgalmas életével már foglalkozott a Nemzeti Galéria Egy regényes élet színpompás emlékei Egy regényes élet színpompás emlékei című útvonaltippjében, párhuzamot vonva más mesterekkel. Ezúttal Szinyei festői pályájának állomásai lesz a téma: a müncheni tanulóévek, Jernye, a japán művészet hatása, Bécs, Itália és a Balaton.

És ha impresszionizmus, akkor Claude Monet! Az impresszionisták közt is legimpresszionistább francia mester életének 86 évében soha sem pihent és mindig hajtotta a festés utáni vágy. Volt katona Algériában, tanult Svájcban és dolgozott a fontainebleau-i erdőben is. Mindig a pillanatnyi benyomásokat és légköri változásokat ragadta meg alkotásain, bárhol is alkotta meg őket. Giverny beli kertje az egyetemes művész-otthonok alighanem egyik legszebbike volt – itt festette világhíres vízililiomait is.

Claude Monet: Három halászhajó, 1886
Claude Monet: Három halászhajó, 1886

Hogyan jutottak el Munkácsy alkotásai a tengerentúlra és milyen szerepet töltöttek be a műkereskedők az életében? Mi vitte Gauguint a polinézek közé és mit jelentett neki a földi paradicsom? Hogyan fogadták Szinyei Merse Pál modern alkotásait és mi Monet képeinek a máig ható titka? A virtuális utazáson megtudhatják, ráadásul a legnagyobb biztonságban!

Csontváry Kosztka Tivadar útjai kifürkészhetők, még ha nehezen megszámlálhatók is: önéletrajzából, illetve festészeti remekművein keresztül komplex képet kaphatunk arról, hogy mikor, hol járt, milyen kérdések foglalkoztatták magánéletében és művészetében egyaránt, mi inspirálta őt és hogyan fogadta képeit a közönség. Az utazások élményei tették őt azzá, aki lett – Kisszebentől a Közel-Keletig, Olaszországtól Franciaországig, a Hortobágytól Münchenig és Libanontól Dalmáciáig a legfenségesebb természeti képződményeket és ember alkotta emlékeket örökítette meg, saját személyét is halhatatlanná téve velük. Miért és hogyan lett született Kosztka Tivadarból Csontváry? Vajon mi kellett ahhoz, hogy egy gyógyszerész hirtelen művészi pályára lépjen? Miért éppen a természeti szépségek ragadták meg a képzeletét? Milyen módszerrel alkotott? Tisztában volt egyáltalán a saját nagyságával? Bán Blanka Kisszebentől a nagy motívumig címre keresztelt online tárlatvezetésén minderre és még sok más érdekességre fény derül!

Csontváry Kosztka Tivadar: Festőlegény, 1898
Csontváry Kosztka Tivadar: Festőlegény, 1898

A Sean Scully: Átutazó című kiállítás sajnos csak rövid ideig volt élőben megtekinthető, így bizonyára sokan fájlalják, hogy nem nézhették meg. Rájuk is gondolt a Nemzeti Galéria: a megkerülhetetlen kortárs művész alkotásait a kiállítás kurátora, Fehér Dávid mutatja be, ráadásul magában a kiállításban! Az interaktív, élő online tárlatvezetésen egy 3D-s virtuális kiállítótérben találkozhatnak a művészettörténésszel és Scully grandiózus festményeivel az érdeklődők, ahol mintegy száztíz művet böngészhetnek végig, felölelve az életmű meghatározó periódusait. A technikai lehetőségeknek hála az online tárlatvezetés újra igazi közösségi élménnyé válhat, és ha nem lenne elég egy este bebarangolni a tereket, az esemény után egy teljes hétig tanulmányozhatják még a kiállítótereket és alkotásokat!

A tavaszi szünidőben a legfiatalabb látogatók sem maradnak program nélkül: a Szünetelő virtuális barangolás során izgalmas alkotásokkal és hozzájuk kapcsolódó történetekkel ismerkedhetnek meg és a játék sem marad el! Az első alkalmon a színek lesz a téma, majd képzeletben léghajóval utazhatnak be városokat, tengereket és távoli szigeteket.

A Családi kalandozásokon is várják a kicsiket és nagyokat egyaránt: minden pénteken adott a lehetőség, hogy játékosan ismerhessék meg a legnagyobb magyar és nemzetközi festőket és alkotásokat! A következő téma Áron és az aranymadár lesz, ami egy kedves foglalkozás egy fiúról, az aranymadárról és természetesen a képzőművészetről.

Csontváry Kosztka Tivadar: Jajcei vízesés, 1903
Csontváry Kosztka Tivadar: Jajcei vízesés, 1903

A láthatatlan múzeum Bellák Gáborral, a Rippl-Rónai és a századforduló művészete Sepsey Zsófiával és a Festők, múzsák, szeretők Király Zsuzsannával márciusban is rendkívül sikeres volt, így áprilisban sem maradhatnak el! A láthatatlan múzeum online tárlatvezetés alkalmat kínál arra, hogy úgy ismerjék meg a Galéria remekműveit, ahogyan egy hagyományos alkalmon nem is tehetnénk: bekukkanthatnak a képek mögé és szabad szemmel szinte nem látható részleteket is megnézhetnek!

Rippl-Rónai József alkotásai örökké beitták magukat a nézők emlékeibe – az online vezetésen megismerhetik, hogy miért különleges a kaposvári születésű mester és hogyan jutott el Párizsba, majd vissza. A Festők, múzsák, szeretők a mindenkit érintő érzéssel, a szerelemmel foglalkozik. Utazzanak a szakemberekkel és merüljenek el a műélvezetben!

A Szépművészeti Múzeum múzeumpedagógusai minden korosztályhoz szólnak: a cél játszva tanítani és lelkesíteni, beszélgetést kezdeményezni és alkotásra buzdítani.

A Múzeumi menazséria címre keresztelt gyermek- és ifjúsági rajzpályázaton az általános és középiskolai korosztály kreatív rajzait, grafikáit, illusztrációt és festményeit várja az intézmény. Csak bíztatni tudják a fiatalokat, hogy higgyenek magukban, legyenek bátran és merészek és találják meg saját művészi hangjukat, amiben ki tudnak teljesedni.

Rippl-Rónai József: A Bényi kastély
Rippl-Rónai József: A Bényi kastély

Ki tudja, hogy kiből lesz a következő nagy nemzetközi mester és miért is ne próbálhatnák ki már itt magukat? Michelangelo, Pablo Picasso, Salvador Dalí, Albrecht Dürer, Paul Klee és Edward Hopper mind rendkívül fiatalon kezdték pályájukat, végérvényben pedig a művészetek legnagyobbak mesterei lettek.

Egészen május végéig küldhetik be a rajzpályázatra a diákok az alkotásaikat, 3 tematikában: a 6-10 éves korosztálytól állatokábrázolásokat, a 11-14 éves korosztálytól az édenkert lényeit, a 15-19 éves korosztálytól pedig szabadkézi állat-/növényrajzot várnak a múzeum szakemberei.

Jan Brueghel: Paradicsomi táj a bűnbeeséssel, 1612-1613 körül
Jan Brueghel: Paradicsomi táj a bűnbeeséssel, 1612-1613 körül

A legjobbnak ítélt művek alkotói rendkívül értékes fődíjakat nyerhetnek, de talán a legfontosabb az, hogy örömmel készüljenek az pályaművek – a szeretet úgyis lerí minden műről!

Az online tárlatvezetések természetesen áprilisban sem maradnak el: Így írtak az ókori Egyiptomiak, Főúri történetek, Remekművek Itáliából, Remekművek Északról, Dürer kora, Csarnokaink régen és most… Aki márciusban lemaradt valamelyikről, ezúttal még bepótolhatja!

Giorgione: Ifjú képmása, 1508-1510 körül
Giorgione: Ifjú képmása, 1508-1510 körül

Ne felejtsék, a nagysikerű – ideiglenesen online térbe költözött – Múzeum+ programsorozat folytatódik ebben a hónapban is a Szépművészeti Múzeumban! Április 29-én a téma a Hősök lesznek: antik hősök, hősies szentek, szelídek és harcosok, hősnők a képtárban, történelmi hősök, győztesek, legyőzöttek vagy épp áldozatok, mindez megspékelve otthonába is rendelhető témába vágó könyvekkel.

Artemisia Gentileschi: Jáhel és Sisera, 1620
Artemisia Gentileschi: Jáhel és Sisera, 1620

Maradjanak a múzeumokkal, egyelőre virtuálisan, hogy aztán rövidesen végre élőben is elmerülhessenek a műélvezetben!

Pállik Béla: Juhok tavaszi öröme
Pállik Béla: Juhok tavaszi öröme

A múzeumok nevében is kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk és jó pihenést kedves olvasóinknak!

Promóció

- hirdetés -
- hirdetés -

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.