Egészen szenzációs eredmény született a héten az indiai Mumbaiban működő Saffronart árverezőház aukcióján: a félig magyar, félig indiai származású Amrita Sher-Gil egy festményéért átszámítva több mint ötmillió dollárnak, azaz több mint másfél milliárd forintnak megfelelő összeget fizetett ki valaki, amivel ez lett a világban nyilvános árverésen valaha is elkelt második legdrágább olyan műalkotás, amelyik egy magyar (születésű) művész kezétől származik.
Amrita Sher-Gil (1913–1941) „félig” volt magyar (a világ ma egyértelműen indiai művészként tartja számon; sokszor nevezik az „indiai Frida Kahlónak”): édesanyja Marie-Antoinette Gottesmann (1881–1949) zongoraművész-operaénekes, Baktay Ervin (született Gottesmann Ervin; 1890–1963) magyar művészettörténész, orientalista, író, műfordító és festő testvére, egy indiai maharadzsa lányának társalkodónője volt; apja pedig egy gazdag arisztokrata szikh család tudós fia, öt nyelven beszélő filozófus és teológus (nem mellesleg az indiai fotográfia egyik megalapítója és lelkes korai támogatója).
Amrita Budapesten született, élete első nyolc évét itt élte, otthon csak magyarul beszéltek, házitanító vezette be őt és húgát az írás-olvasás rejtelmeibe (természetesen szintén magyarul), és már ötévesen festett. Nyolcéves volt, amikor a család Indiába költözött, majd onnan három évvel később az anya két lányával – egy férfi után – Firenzébe utazott. Pár év múlva újra India, majd Párizs következett.
Amrita közben mindenhol fejlesztette festészeti tudását, a francia fővárosban pedig tizenhat évesen az École des Beaux-Arts, azaz a Szépművészeti iskola növendéke lett. 1933-ban, húszévesen elnyerte a párizsi Szalon aranyérmét; ő az egyetlen ázsiai és egyben a legfiatalabb festő, aki valaha ebben az elismerésben részesült. 1934-ben visszatért Indiába, sokat utazott, festett, majd 1938-ban ismét Magyarországra jött, hogy hozzámenjen gyerekkori szerelméhez, elsőfokú unokatestvéréhez, akivel egy évvel később a háború kitörése miatt újra Indiába kötöztek.
1941-ben Amrita váratlanul súlyosan megbetegedett és rövid idő alatt meghalt. Mivel testét hindu szokás szerint elégették, és hamvait egy folyóba szórták, halála pontos oka soha nem derült ki. Egyesek szerint egy terhességmegszakítás szövődményeibe halt bele, mások szerint az évek óta benne tomboló szifiliszbe, de vannak, akik azt terjesztették, hogy a házasságát mindig is ellenző, lánya szabados életmódját rossz szemmel néző anyja vagy esetleg féltékeny orvos férje mérgezte meg. Halála után művészi hagyatékát Indiában nemzeti kinccsé nyilvánították, 2000-ben pedig beválasztották a 20. század legjelentősebb száz indiai személyisége közé.
Amrita Sher-Gilnek ma százhatvanhárom festménye ismert, ezek legnagyobb részét azonban a delhi National Gallery of Modern Art (Modern Művészetek Nemzeti Galériája) őrzi, így a műkereskedelemben elég kevés munkája forog, ám azok kifejezetten jelentős árakon. Mostanáig legmagasabb összegért elárverezett munkája egy 1933-ban festett Önarcképe volt, amelyért 2015 márciusában a Sotheby’s New York-i aukcióján – 1,2–18 millió dolláros becsérték után – 2.920.000 dollárt (817,4 millió forint) fizetett ki a vevője.
Néhány napja viszont India legjelentősebb árverezőházában, a mumbai Saffronartban 378.000.000 rúpiát (5.142.857 dollár; 1,534 milliárd forint) fizettek ki az 1938-ban festett In the Ladies Enclosure (A hölgyek udvarában) című képéért, amivel egyrészt ez lett a második legmagasabb áron elkelt műalkotás Indiában, másrészt pedig Moholy-Nagy László EM 1 Telephonbild (EM Telefonkép 1.) című, 1923-ban készített munkája után – amelyért 2016 novemberében a Sotheby’s New York-i árverésén 6.087.500 dollárt (1,757 milliárd forint) fizetett ki a Museum of Modern Art – ez lett a második legdrágább, magyar (származású) művész kezéből kikerült munka, amelyet valaha a világon nyilvános árverésen eladtak.
Indiában egyébként Amrita Sher-Gilnek természetesen a műkereskedelemben is már eddig is kiemelkedő sikerei voltak: 2018 novemberében a Sotheby’s mumbai árverésén például a The Little Girl in Blue (Kislány kékben) című, 1934-ben festett vásznáért 187 millió rúpiát (2.672.313 dollár; 764,5 millió forint), 2020 márciusában ugyancsak Mumbaiban, de a Saffronart licitjén a Boys with Lemons (Fiúk citromokkal) című 1935-ös képéért 156,8 millió rúpiát (2.240.000 dollár) fizettek. És csak érdekességként: egy magyarországi falusi templomot ábrázoló festménye 2013 decemberében a Christie’s mumbai árverésén 36.225.000 rúpiáért kelt el.
Magyarországon viszont a félig magyar Amrita Sher-Gilnek még soha nem szerepelt egyetlenegy munkája sem a műkereskedelemben. Így hát marad nekünk az Indiában elért fantasztikus sikere.
