Amikor a Lost Wandering Blues Band nem Madeleine Peryroux-val énekeltet, inkább előveszi sifonérból Dakota Smitht, akkor számíthatunk egyfajta cukiságfaktorra.
A banda alapfelállására jellemző jellegzetesen fátyolos, humoros sokszínűség pöttyet ilyenkor alábbhagy persze, de kit érdekel, hisz a pimaszul fiatal Meg Ryanből, Olsen-ikrekből és egy csivavából összegyúrt Miss Smith akkora pincsiszemekkel, amekkorát a legmerészebb mangás is csak álnéven merne megrajzolni, eldanolja a Gloomy Sundayt, akkor az összes félrehangzást megbocsátjuk.
Üde színfoltként van jelen a Szomorú vasárnap-planétán e feldolgozás, s annak ellenére, hogy a melankóliából itt is kapunk az arcunkba, mégsem esünk mélydepresszióba hallatán, hisz a kislány nem csupán elénekli, mintsem igazán érzésekkel telve előadja a lírát. A melódiát a banda pedig olymértékű alázattal tolja alá, ahogy azt a legnagyobbak tudják csak.