A cirQular a Freak Fusion és a Flying Bodies sétacirkusza, amelybe május 21. és június 18. között a nap bármely szakában beléphetünk. A projekt egyszerre felfedezéssel teli városi séta és újcirkuszi előadás, a reális és a virtuális térben együtt zajló különös élmény, amelyet a Trafótól a Boráros térig sétálva, meg-meg állva, az egyes helyszíneken a saját mobiltelefonunk képernyőjén keresztül élhetünk át. A koncepció egyik kidolgozójával, Zoletnik Sophie-val beszélgettünk.

- hirdetés -

– A Restlesslegs kapcsán beszéltél arról, számotokra mennyire fontos, hogy az előadásaitok témájához legyen személyes kapcsolódás, saját mondanivaló. A cirQularban hogyan jelenik meg ez a kötődés?

– A cirQular témája a város újraélesztése, az emberek szabadba lépése az elszigetelt otthonokból, az újra közösséget építő találkozások. Az elmúlt egy évben folyamatosan kerestük azt a színházi formát, ami nem arról szól, hogy otthonról, a kanapéról nézünk valamit online, hanem kilép a négy fal közül és a digitális világból, nem passzív szórakoztatás, ugyanakkor biztonságos is. Az alapkoncepciót, a különleges 360°-os kamera használatát és a valós élmény ötvözését már ősszel kitaláltuk.

– Mit enged meg ez a videotechnika, és a mozdulatok koreográfiájában mit nehezít?

– Még mi is csak ismerkedünk vele, de azt már most látjuk, mennyi lehetőség van benne. Az az izgalmas, hogy nem egyetlen adott nézőpontból mutat, és egyszerűen nincs olyan, hogy képen kívül. Amiatt nehezített a pálya, hogy

minden koreográfiát úgy kellett átgondolnunk, mintha a néző abban benne állna, így ő pontosan ugyanazt a perspektívát látja, amit a közreműködők.

Nem mi döntünk helyette, és ebben a világban semmi nem marad rejtve. Ha irányítani szeretnénk a tekintetet, azt csak az egyes karakterekkel vagy felfedezésre váró apró részletekkel tudjuk megoldani. És pont azért, mert sokféle nézőpont lehet, számítunk arra, hogy valaki nemcsak a séta helyszínein nézi meg a telefonján ezeket a videókat, hanem később is.

cirQular (Flying Bodies, Freak Fusion)

– Volt produkciós előkép vagy inspiráció, ahonnan a megvalósításhoz tanácsot tudtatok kérni?

– Kifejezetten sétacirkuszi projektet nem találtunk. Néhány évvel ezelőtt Toulouse-ban voltam egy olyan francia kísérleti előadáson, ahol leültünk a nézőtéren, föltettük a VR-szemüveget, és hirtelen hat méter magasban találtuk magunkat. Közvetetten ez inspirált, de abban alapvetően az artista nézőpontját kaptuk. Jóval több példát találtam képzőművészeti installációkra, illetve filmes megoldásokra. Az volt számomra a meglepő, hogy

ma már viszonylag könnyen megvalósítható a projekt, mert a technológia a rendelkezésünkre áll és nem igényel komoly anyagi beruházást.

A mobil ebben az esetben a VR-szemüveg leegyszerűsítése, mert azt szerettük volna, hogy az előadás ne egy szuper cyber vagy futurisztikus dolog legyen, amit csak high tech eszközökkel lehet átélni, hanem valami olyan, ami bárki számára bármikor elérhető.

– Hogyan találtátok ki az útvonalat, amit végigjárhatnak a résztvevők?

– A cirQulart a Flying Bodies-zal együtt hozzuk létre, akik május 1-jén, a városrevitalizáció egyfajta szimbólumaként szerették volna megismételni az ősszel bemutatott You Are The Flow-t. Ez a Boráros téri skate parkra készült táncosokkal, akrobatákkal, parkourosokkal, és az eredeti tervek szerint ehhez az élő eseményhez vezetett volna a séta. Ez a járványhelyzet miatt nem tudott megvalósulni, úgyhogy módosult dramaturgiával, de megtartottuk a koncepciót. A kezdési és az érkezési pont, a Trafó és a Boráros tér megvolt, a kettő között pedig olyan helyszíneket kerestünk, amik kellően érdekesek, inspiratívak, díszletszerűek voltak. Próbáltunk olyan helyeket találni, amelyekben nem kellett beavatkozni ahhoz, hogy ott cirkuszi jelenetekre alkalmasak legyenek.

– Van olyan helyszín, ami különösen kedves neked?

– Nagyon szeretem a vertikális táncot mint technikát, és a bejáráson azt kerestem, hol tudnánk megvalósítani. Találtunk egy társasházat, amelynek a lakóitól engedélyt kaptunk arra az „őrültségre”, hogy kiugráljunk a folyósóról és a falakon mászkáljunk. Nem kis meggyőző erő kellett ehhez, de belementek.

cirQular (Flying Bodies, Freak Fusion)

– A cirQular műfaja: városi séta, újcirkusz, szabadulószoba. Ebből az első kettő teljesen világos és érthető. A harmadikat megmagyaráznád?

– Ahogy a szabadulószobákban nyomozni kell, hogy megtalálják a kulcsot, itt is lesznek rejtvények, amiket megoldva lehet végigmenni az útvonalon. Bár nem fognak eltévedni a résztvevők, mert viszonylag egyszerűek a feladatok, de mindenképp szerettük volna beépíteni az interaktivitást és az esetlegességet.

– Családi programnak is alkalmas az előadás?

– Abszolút, csak arra kell ügyelni, hogy minden résztvevőnek külön mobilja legyen, mivel folyamatosan forogni kell. Meg lehet oldani úgy is, hogy egy ember fogja a telefont, ő forog, a többiek pedig mögötte szaladgálnak. Persze, ennél kevésbé viccesebb, de sokkal praktikusabb, ha mindenkinek megvan a maga telefonja.

cirQular (május 21-től június 18-ig)

A cirQular projekt a jelen bizonytalan időszakára reagál, és a korlátozásoktól függetlenül bármikor élvezhető. Ehhez az élményhez nem kell egy színházba beülni, de mégsem a kanapéról nézünk egy képernyőt. Része a kimozdulás, de mindenki maga dönti el, hogy mikor és kivel megy el a produkciót megtekinteni. Olyan ez, mint egy állandó köztéri kiállítás, ami ott van, de még sincs ott, és a saját mobilod által hozzáadott digitális dimenzió által válik teljessé. Egy szabadulószoba, egy városi séta és egy újcirkusz produkció találkozása.

Szereplők: Bölkény Balázs, Heizer Dominika, Farkas Júlia, Horváth Attila, Kiss Gergely, Kovács István, Kudlák Eszter, Lukács Levente, Máté Áron, Oberfrank Réka, Papdi Alíz, Podmaniczky Dorottya, Rácz Réka, Szentváry-Lukács Vajk, Szilvási Anna, Takács László, Turai Bálint, Zsíros László, Weszelovszky Anna

Koncepció: Lennart Paar, Zoletnik Sophie
Kreatív munkatársak: Csuzi Márton, Szabó Mátyás Péter
Operatőr, vágó: Szabó János