Papageno Radio
Blogok Trilla 6+1 dolog, ami miatt a népdal nélkülözhetetlen

6+1 dolog, ami miatt a népdal nélkülözhetetlen

Végigkisérnek az életen, közösséget kovácsolnak, örömöt okoznak és segítenek megélni a bánatot, útmutatást adnak és gyönyörködtetnek. A Trillára, a népdal alternatív ünnepére hangolódva összeszedtünk 6 + 1 nyomós indokot, amiért népdalok nélkül lehet élni, csak nem érdemes. Olvassátok szeretettel: A népdal…

Alap

Ha ledobnának egy lakatlan szigeten egy tőled gyökeresen eltérő ízlésű, hátterű és mondjuk életkorú magyarral, esténként a tűznél tuti elő tudnátok húzni egy-két népdalt, amit mindketten ismertek. Ezt persze leginkább az általános iskolai oktatásnak és a Kodály-módszernek köszönhetjük, de tény, hogy abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy nekünk a népdal alap.

Kodály Zoltán
Kodály Zoltán

Közösségi

Ami még nem meríti ki a ‘közösségi’ fogalmát, pedig a népdalnál kollektívebb műfajt nehéz elképzelni. A dallam és a szöveg is közösségek, generációk közös alkotása. Arról nem is beszélve, hogy az élet minden mozzanatát kísérte népdal: bölcsődal, párválasztó, menyasszonykísérő, sirató, hogy csak párat említsünk. Természetesen a szerelem és a szexualitás is megjelenik, a szimbolikus soroktól a konkrét útmutatáson keresztül a karikázók szerelmi csalódást feldolgozó szerepéig. Hogy milyen mélyen gyökerezik a zene közösségkovácsoló ereje, arról Korzenszky Klára is említést tett a Trilla gyerekprogramjai kapcsán. A közös éneklés során az egyén biztonságosabbnak éli meg a közösséget, ami a zene evolúciós szerepére enged következtetni.

Személyes

A megszólalás pillanatában arról az énekesről szól a legjobban, aki énekli. Ebből is fakad, hogy az eredeti falusi környezetben is részben improvizatív műfaj volt, a sorok aszerint változtak, hogy az énekes éppen mit akart kifejezni. A falusi kultúrában más volt az egyén szerepe, mint individualista korunkban, de ez csak növeli a lírai, szerelmi témájú népdalok kifejező erejét. Dresch Mihály, akit pénteken hallhattok a Borbély-Dresch Quartet koncertjén a Trillán, így nyilatkozott erről:

„A népzene önkifejezési forma. Amikor Vikár Béla, Bartók és Kodály elmentek gyűjteni faluhelyre, nagyon nehezen nyíltak meg nekik az ember. Azért, mert a népdalok a legbelsőbb, legféltettebb világuk volt. Bizonyos dalokat csak maguknak énekeltek amikor magányosak voltak, vagy a sorsuk összeért a népdal szövegével. Leginkább az imához tudom hasonlítani.” 

Ha pedig kíváncsiak vagytok, milyen népdal illik hozzátok, próbáljátok ki ezt a játékos kvízt. 

Fejleszt

Ahogy a népdalok végigkisérték az ember életét gyerekkortól a halálig, úgy lefedik a fejlődés szakaszait. Ez azt is jelenti, hogy bármikor el lehet kezdeni az éneklést, meg azt is, hogy a gyerekeknek különösen sokat adhatnak a népdalok. Ahogy Liber Endre, a Trilla megálmodója is kifejti: 

A népdalok éneklése és a tánc fejleszti a mozgásukat, beszédkészségüket, memóriájukat is, és általuk létrejön egy közös tudásbázis, amit bármikor elővehetnek egymás közt.” 

A Trillán több mesekoncertből, és a népi kultúrához kötődő vagy/és zenei programokból válogathattok.

Korzenszky Klára foglalkozás közben - fotó: Deák Vera
Korzenszky Klára foglalkozás közben – fotó: Deák Vera

 

Kimeríthetetlen

Az elektronikus zenétől a rockig, a jazztől a hip-hop-ig rengeteg műfaj és alkotó merítkezett már népdalokból, hogy a nagy klasszikusokat ne is említsük. Akár egy pőre sample, egy rockosított himnusz, vagy elemi szintézis szintjén építkeznek belőle a művészek, a népi hagyomány rengeteg formában él tovább. A Trilla programja is ad ízelítőt a népi gyökerű, szerteágazó műfaji sokszínűségből: az Anima elektronikája, a Borbély-Dresch Quartet magas szintű etno-jazze, a Dalinda friss népdal-adaptációi csak pár példa erre.

Gyógyít

Nem jövünk megint a boldogság hormonokkal, mert már sokszor leírták: az éneklés jót tesz (lásd még:2.,3.,4.pont). A legalapabb jóga/meditáció/szorongás-oldó gyakorlatok is a légzés kiegyenlítésével kezdődnek, ami az éneklés során magától megtörténik. A népdal ennél persze sokkal több, de álljanak itt Kelemen László, a Hagyományok Háza igazgatójának szavai

„Erdélyben Kalotaszegen a táncok közötti szünetekben, úgy hajnal felé, mikor a láb már fáradt és a fej elnehezült, a gondolatok a szívből kívánkoznak ki, ilyenkor állnak a zenészek elé a mulató emberek, és sokszor órákig énekelnek. Sorsukat éneklik, lelkük koloncaitól könnyebbülnek, így meg madaras jókedvüket osztják meg társaikkal, szerelmüknek üzennek és válaszolnak, élőt siratnak és halottat áldanak, katonának mennek, házasodnak, meghalnak.”

+1 Szép

Nem ragozzuk, hallgassátok az egyik kedvencünket:

Promóció

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

A feliratkozással elfogadom a Papageno Consulting Kft. adatvédelmi tájékoztatóját!