2019 negyvenötödik hetében díjazták a legsportosabb zenészeket és színészeket, saját színházat alapított Antonio Banderas, és kiváló nemzetközi minősítést kapott a Kodály HUB online zenepedagógiai tudásközpont. A zenekarizenész-képzés fejlesztését tűzte ki célul a PFZ és a Pécsi Egyetem együttműködése, és harmadszor is Magyar Brand lett a Fonó.
A hét blogja: Képzőművészeti aktuál
Blogunk a hazai kortárs képzőművészet legaktuálisabb folyamatait szeretné különböző aspektusokból körbejárni. Legutóbb Balázs Nikolett festőművész kiállításán jártunk. Judy Chicago, Eva Hesse – két meghatározó név, akiket Vékony Délia művészettörténész a megnyitóbeszédében párhuzamba állított Balázs Nikolett legújabb munkáit bemutató kiállításával. A Négyszoba Galéria aktuális, Sensation Session címre keresztelt, főleg térspecifikus installációkat felsorakoztató kiállításán az érzékiségbe ágyazott emlékeké a főszerep. A digitalizáció korában az anyagtól, az érintéstől való elszakadás egyre nagyobb hiányt kelthet az egyénekben, ezt a folyamatot hangsúlyozzák ki, és lassítják le a festészet és szobrászat határán lévő munkák.
Bár hírt adtunk arról, hogy Bartók 1200 fonográffelvétele először hallható a Néprajzi Múzeum nyilvános adatbázisában, szabadon elérhetővé válik Leopold Mozart híres hegedűtankönyve, és újabb 120 ezer könyvet digitalizál a Google, ezen a héten a legtöbbször a karmesterek kerültek a fókuszba.
Rajna Martin, aki nemrég mutatkozott be Németországban, november 15-én a Nemzeti Filharmonikusok élen debütál, de ebben az évadban vezényli élete első operáját is. A Junior Prima díjas fiatal karmestert eddigi tapasztalatairól, zenekari kultúráról és a jövőbeni elképzeléseiről kérdeztük.
Az Opera nem csak azoknak a karmestereknek biztosít teret, akik már évtizedek óta magas színvonalat képviselnek, hanem azoknak az ifjabb dirigenseknek is, akikben ott az ígéret, a tehetség és az ambíció. Közülük szólítottuk meg Dobszay Pétert, Hámori Mátét és Török Leventét.
Ritkán nyílik lehetősége valakinek arra, hogy megvalósítsa régen dédelgetett, gyerekkori álmait. A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa négy embernek most biztosan segít ebben. Először hirdettek amatőröknek karmesterpályázatot, melynek eredményeként egy jogász, egy aneszteziológus, egy korrepetitor és egy csellóművész vezényelheti 2020. február 2-án a Beethoven-maratonon a Budapesti Fesztiválzenekart a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben – telt ház előtt.
Folytattuk Fischer Ádám életrajzát egy új fejezettel, amely a dirigens és a rendezői színház viszonyát taglalta:
Fischer úgy véli, ha tetszik egy rendezés, ha nem, a karmester semmiképp nem éreztetheti a próbákon, hogy nem ért egyet azzal, ami a színpadon történik. Aki megszegi ezt az íratlan szabályt, elbizonytalanítja az énekeseket, akiknek épp ellenkezőleg, bátorításra és biztonságos háttérre van szükségük, s így veszélybe sodorhatja az egész produkciót. Ha az előadás stílusáról megállapodtak, attól kezdve – mondjuk így – jó képet kell vágni a legszokatlanabb megoldásokhoz is. – A fejezetet itt olvashatják tovább.
És ha már a zenés színháznál tartunk. Európában hatodikként jött létre az első magyar zeneiskola 1819. november 17-én Kolozsváron, s ennek tiszteletére az alkotók ez év novemberében, az évforduló napján mutatják be az új operát.
2019 októberében mutatták be a Miskolci Nemzeti Színház jelenleg egyik legnépszerűbb zenés színjátékát, a Feketeszárú cseresznyét. A Szőcs Artur rendezésében megelevenedő Hunyady Sándor-darab egyik különlegessége, hogy a színművet a rendező saját családi emlékei alapján dolgozta át, és végig élő zenei kíséret hallható a színpadon, melyet az autentikus délszláv népzenét koncertszerűen interpretáló Babra zenekar szolgáltatja. Személyes tapasztalataikról és legjobb élményeikről beszélgettünk a zenekar tagjaival.