„E néhány sornak az a célja, hogy a nagy költő születésének századik évfordulója alkalmából, noha már az évfordulón jócskán túl vagyunk is, rámutasson Aranynak egy olyan irányú működésére, amelyre úgy látszik feledékenységből nem történt kielégítő utalás Értem a költő zeneszerzői működését.” Így kezdi cikkét az Irodalomtörténet című lap egyik 1919-es számában Lakatos Vince.
Kortársunk, Arany János
A Müpa és a Nemzeti Színház költészet napi műsora
A kétszáz éve született Arany János költeményeivel nemcsak a versek szerelmesei találkozhattak már: a Toldit és a híres balladákat, mint amilyen például A walesi bárdok, szinte mindenki olvasta vagy hallotta valamikor legjobb színészeink valamelyikének tolmácsolásában. A Müpa költészet napi műsora a nagy magyar költő kevésbé ismert arcát is felvillantja. A Nemzeti Színház jeles művészeinek közreműködésével készülő matinéműsort Arany János lelkes híve, a neves kortárs író-költő, Kukorelly Endre állította össze, aki élőszóban is beszél Aranyról és az elhangzó művekről, izgalmas betekintést kínálva klasszikusunk életművének rejtett zugaiba is.
mikor: 11.00; hol: Müpa — Üvegterem; mennyi: 500 Ft; bővebb információ
Aranyt mint zeneszerzőt Bartalus István ismertette meg a közönséggel, aki 1884-ben adta ki Arany János dalai címmel a költő kompozícióit, amelyben Arany saját, Petőfi és Amadé László verseire írt szerzeményei jelentek meg. E kötet előszavából derül ki, hogy Arany kisújszállási tanítóskodása alatt kezdett zongorázni tanulni autodidakta módon, majd lantra, gitárra váltott, olyan hangszerekre, amelyeket már diákkorában is használt. Ráadásul ahogy Lakatos írja, „Arany maga mondja el Önéletrajzában, hogy mikor Debreczenben felcsapott színésznek, szép csengő hangja volt s ebből következtethetni, hogj’ egyúttal jól is énekelt. A színészek között töltött idő is serkentőleg halhatott zenei fejlődésére s már akkor megcsendülhetett lelkében egyik-másik dalszerzeményének eszméje. (…) Hogy mily nagy volt zenei tudása, az kiviláglik Bartalus azon megjegyzéséből, hogy Arany akármelyik népdalunkat el tudta játszani mind a 12 létranemben. Bartalus szerint Arany csak dallamokat írt ugyan, melyek nélkülözik a kielégítő harmóniát, do a dallamok a helyzethez illően élethivek s nemcsak mély érzés, hanem szakértelem szüleményei. Ennél is többet mondott : némely dal legjobbjaink közé sorolandó, némelyik pedig egészen műveletlen tért foglal el.”
85 éves korában elhunyt Jevgenyij Jevtusenko orosz költő. Végakarata, hogy Borisz Paszternak mellé temessék.
A tanulmányban a szerző kitért arra is, hol, milyen írásokban érhető tetten zeneszeretete, zeneszerzősége, végül pedig javaslattal áll elő: „híres lírikusaink profán szövegeire írt dallamok gyűjteményes kiadásával még eddig nem dicsekedhettünk. Hogy egy ily gyűjtemény mekkora hasznára lenne az értelmi és kedélyi oktatásnak, azt nem kell bővebben fejtegetni!”
(A teljes tanulmány ide kattintva olvasható.)
