Népszínmű három zenés részben, amelyet Tóth Ede után és helyett írtak a Mohácsi testvérek, a játszó személyek pedig a szombathelyi Weöres Sándor Színházból érkeznek.
A színház ajánlója
Kinek nem jutott még eszébe, hogy szerelemből, gyűlöletből, vagy végtelen elkeseredettségből véget vessen ennek az egésznek? Az se baj, ha ez másnak a végét jelenti, csak történjen már valami. Göndör Sándor, a falu rossza is eljut a valami végére, amikor halálosan és reménytelenül beleszeret a falu bírójának a leányába. És ha a harag rossz tanácsadó, akkor Göndör ezerszer rosszabb tanácsadót választ magának: a teremtés leggonoszabb bakterét, akit egyenesen Gonosz Pistának hívnak. Nem csoda, hogy a kis falu mindennapjaiban megjelennek az ön – és gyilkossági kísérletek, az ármány, és a szabad rablás. De hiába minden fondorlat, az életből tudjuk, hogy mindig minden jóra fordul, hiszen a szerelemes férfinak is eljön végzete: a szerelmes nő.
Szórakoztatás magas fokon, és a darabbal Kaposvár után másodszor foglalkozó, a szombathelyi nézők számára sem ismeretlen Mohácsi(ék)hoz hűen továbbírva, tobzódóan, túlhabzóan, semmi esetre sem sem röviden. A színpadon az ereje teljében levő, kreatív energiától duzzadó szombathelyi társulat a – színlap szerint – Istentől elrugaszkodott zenekar muzsikájára táncolni, nótázni sem restell, a férfi főszerepben a harmincas generáció egyik legsokoldalúbb és legizgalmasabb színészével, Bányai Kelemen Barnával, és ugyanennek a korosztálynak az egyik legformátumosabb színésznőjével, Bánfalvi Eszterrel a női főszerepben.
Nagy mulatások és nagy nekibúsulások. Végzetes és végletes érzelmek. Óriási poénok, a humor minden válfaja a szélsőségekig túltolva, de egyetlen pillanatig sem bántó torzképként vagy paródiaként, néhány ismerős karakterrel, akik nem egy 1875-ös falvédőről jöttek.
„Ez A falu rossza nem az, aminek elsőre gondoltuk, de az biztos, hogy kicsit sem átlagos. Itt szinte minden megtörténhet még az is, hogy egy égő (csipke)bokor vízzel való eloltása után megjelenik maga az Úr, akinek a haját azért több hajszárítóval szárítják meg, nehogy megfázzon szegény. Nagyon látványos és nagyon groteszk minden, közben szétszakad a néző a nevetéstől, annyi utalás van a mai magyar politikára vagy a társadalomra. Mohácsiék rengeteg kérdést tesznek fel a nézőnek, amire nem mindig adnak választ” – írta az előadásról egy beszámoló.
Mohácsi István-Mohácsi János: A falu rossza – szombathelyi Weöres Sándor Színház
Díszlet: Khell Zsolt
Jelmez: Remete Kriszta
Zene: Kovács Márton
Koreográfia: Tóth Richárd
Rendező: Mohácsi János
Az előadás június 16-án látható a POSZT-on. További információ és jegyvásárlás
