Kistelepülésekről induló nagy sikerek

Celeng Mária, Banda Ádám, Tóth Balázs és Tóth Bálint Junior Prima-díjas művészekben az a közös, hogy mindannyian az 1963 óta működő Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskolában kezdték tanulmányaikat. Csábi Istvánnal, a balassagyarmati iskola újonnan kinevezett igazgatójával zenei nevelésről, a művészeti élet kistérségi megtartó erejéről és Kodály szellemiségéről beszélgettünk.

A Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola a Salgótarjáni Zeneiskola fiókintézményeként kezdte meg működését 1963-ban, 1966-ban vált önállóvá.

– Az országban működő művészeti iskolák között kihelyezett tagozataival sajátos szerepet tölt be a Rózsavölgyi Márk Alapfokú Művészeti Iskola. Mi ennek a jelentősége?

– Az iskolarendszernek köszönhetően a diákok helyben, a lakóhelyükön juthatnak művészeti képzéshez. A megfelelő képesítéssel rendelkező, helyben lakó és utazó művészkollégák által, a telephelyeinken is biztosítani tudjuk a magas színvonalú oktatást, így – nem utolsósorban – a zenei pályára, művészeti pályára készülő diákok egy kisebb településről is eljuthatnak művészeti középiskolákba, és onnan főiskolákra. Az sem elhanyagolandó tény, hogy a kihelyezett telephelyeinken tanuló diákok és az ott tanító kollégák is szerves részét képezik az adott település társadalmi, kulturális életének, ezzel is biztosítva a települések életben maradását.

– Hogyan lehet a művészeti képzést, a kodályi elveket vonzóvá tenni a kistelepüléseken élő fiatalok és szüleik számára?

– Miután a mai kor kihívásaival is szembe kell nézni, olyan módon kell a gyermekek és főleg a szülők felé közvetíteni a Kodály-módszert, hogy felismerjék annak jelentőségét a zenei, művészeti nevelés, az iskolai tanulás és a személyiségfejlesztés egyik legjobb és leghatásosabb eszközeként. Az egykori növendékek tudják, hogy miért íratják hozzánk gyerekeiket, de a megfelelő eszközökkel azok is megszólíthatók, akik eddig még távol maradtak ettől a képzéstől.

1973-ban vették fel a balassagyarmati születésű, a verbunkos és csárdás atyjának nevezett Rózsavölgyi Márk nevét.

– Mi jellemzi az iskola művészeti életét, együtteseit, sikereit?

– A legfontosabb, hogy növendékeink megszeressék a zenét, megtapasztalják az együttmuzsikálás örömét, hogy szabadon tudják kifejezni magukat a nekik szimpatikus művészeti ágban. Az elmúlt több mint öt évtized alatt számtalan diákunk választotta a művészi pályát. Vannak, akik tanárként viszik tovább jó hírünket és vannak, akik neves hazai és külföldi zenekarokban muzsikálnak, táncművészeti főiskolát végeztek, befutott művészként önálló kiállításokkal jelennek meg. Nem kis büszkeség, hogy több Junior Prima-díjas ifjú művész kezdte nálunk zenei tanulmányait, köztük Celeng Mária, Banda Ádám, Tóth Balázs és Tóth Bálint.

– A művészeti nevelés mellett milyen lehetőségeket kínálnak a fiatalok számára?

– Rendszeresen tartunk növendékhangversenyeket, ahol diákjaink közönség előtt adhatnak számot arról, hogy hol tartanak tanulmányaikban. Képzőművész tanulóink az iskola Rózsavölgyi Galériájában rendezett kiállításokon mutatkozhatnak be, a táncművészet képviselői pedig táncgálákon szerepelhetnek, ahogy a drámatagozatos növendékek gyermekszínjátszó találkozókon mérettethetik meg magukat.

Az iskolavezetés fejlesztési terveit megvalósítva ma már két tagintézménye – Pásztó és Szécsény – és mintegy 17 telephelye van az intézménynek.

– Néhány hónapja vette át az igazgatói feladatokat Ember Csabától, aki több mint harminc éven át vezette az intézményt. Milyen tervei vannak a jövőt illetően?

– Legfontosabb feladatunk, hogy irányt mutassunk diákjainknak tehetségük kibontakoztatására. Elődeim, Réti Zoltán, aki húsz évig volt igazgató, és Ember Csaba, aki közel harmincöt esztendőn keresztül irányította az intézményt, nagyon jó alapokat raktak le, amelyekre bátran, a kor kihívásainak megfelelően lehet építkezni.

Mint az iskola újonnan kinevezett vezetője, ezt az utat kívánom folytatni egy tapasztalt, szakmailag kiváló tantestülettel, amely az elmúlt évek sikereivel már bizonyította, hogy elsődleges célja a kodályi értékrend megőrzése, népszerűsítése és a művészeti nevelés fontosságának elismertetése.

Az iskola tevékenységi területe szinte egész Nógrád megyét lefedi, mintegy 900 tanuló ismerkedik itt a négy művészeti ág valamelyikével.

Bátran mondhatom, hogy az iskola országos rangot vívott ki magának.

Elég, ha csak az országos Fuvoladuó Versenyre, a Négykezes és Kétzongorás Országos Versenyre, az idén már huszadik alkalommal megrendezendő magánének szakos hallgatói verseny jó hírére és a Nyári Nemzetközi Muzsikustábor töretlen népszerűségére gondolok.