A szentpétervári fizikus és gordonkaművész, Lev Szergejevics Tyermen (1896–1993) 1920-ban olyan elektronikus instrumentumot épített, amelyen mint egy karmester, annak megérintése nélkül játszhatott.
Kezeivel a dobozból kiálló antennákhoz közelítve vagy távolodva – az elektromágneses erőtér befolyásolásával –, a szerkezetbe épített elektroncsöves heterodin oszcillátorok keltette rezgések frekvenciáját változtatta.
Jobb kezével a hangmagasságot, míg bal kezével a hangerőt szabályozta.
Nehéz volt a levegőben pontosan megtalálni a megfelelő hangokat, ezért, hogy az antennákhoz viszonyított testhelyzetét megőrizze, feltűnően merev, robotszerű mozdulatokkal játszott. A nyilvánosság előtt 1921-ben, Moszkvában mutatta be a Termenvoxot, amelyről Lenin is tudomást szerzett. Az orosz tudóst először az elektromosság népszerűsítése céljából hosszú vidéki turnéra küldték. Tyermen 1927-ben Európa nagyvárosaiban is bemutathatta új hangszerét, de a koncertek után már nem tért vissza hazájába, sőt nevét is Leon S. Thereminre változtatta. Ugyanebben az évben New Yorkba hajózott, ahol későbbi tanítványa, Clara Rockmore támogatásával stúdiót rendezett be, hogy a már saját nevét viselő Theremint továbbfejleszthesse.
Mandel Róbert a Kossuth Kiadónál megjelent kötetéről ide kattitva olvashat bővebben.
1928. február 28-án Method of and apparatus for the generation of sound megjelöléssel szabadalmaztatta a hangszert, majd a jogot eladta az amerikai Radio Corporation of America óriáscégnek, amely évekig rengeteg RCA Victor Theremint gyártott. Táncosok számára Terpsitone néven elektronikus táncparkettet talált fel, majd épített egy Theremin Cellót is, amelyen már a hangszer fogólapját érintve játszott. Egyik utolsó hangszertalálmánya a Keyboard-Theremin volt. Robert Moog az 1950-es években házilag is összeépíthető tranzisztoros Theremin kit-készleteket forgalmazott, majd ő gyártotta a Big Briar, Ethervox és Etherwave hangszercsaládokat is.
Leon Theremin kapcsolatait a szovjet titkosszolgálat is kiaknázta. Feltehetően nem mindenben követte megbízói utasításait, így 1938-ban elrabolták és visszahurcolták a Szovjetunióba, ahol több mint tíz évig egy tudósoknak berendezett fogolytáborban lehallgatókészülékek tökéletesítésével foglalkozott. Gorbacsov idejében kapta vissza teljes szabadságát, így 1991-ben újra külföldre utazhatott, és a New York-i Radio City Music Hallban Clara Rockmore-ral egy közös búcsúhangversenyt adhatott.
