• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Kataliszt Színház Címlap

Az első dunántúli kőszínháztól az Anna-bálig

Szerző: Papageno2018. július 3.
Facebook Twitter E-mail
Balatonfüred színháza - Alt Rudolf litográfiája Libay Károly rajza után - Forrás: ujkor.hu

A mai Gyógy téren, az Anna Grand Hotel színházterme helyén állt egykor a Dunántúl első kőszínháza, amely egyúttal Magyarország harmadik magyar nyelvű állandó színháza volt: hét évvel még a pesti Nemzeti Színházat is megelőzte.

Alapítását Kisfaludy Sándor kezdeményezte, aki 1810-től húsz éven át minden nyáron felkereste Füredet. A Zala vármegyei közgyűlés ülésén – Balatonfüred akkoriban Zala megyéhez tartozott – 1830. augusztus 9-én így ecsetelte a színházépítés szükségességét:  

A nemzeti nyelv, a nemzeti kultúra, általában a nemzetiség előmozdításának s terjesztésének egyik leghathatósabb módja és eszköze minden tekintetben a nemzeti játékszín és színművesség…

A vármegye határozata Kisfaludy javaslatát egyhangúlag elfogadta. Egyúttal kikötötte, hogy benne csak magyar nyelven lehessen játszani, s a javaslattevő költőt élete fogytáig kinevezte a színház és a megyei színművészet „főkormányzójává”.

A színházépületet ifj. Fülöp József rajzai alapján építették fel, közadakozásból összegyűlt pénzből. A korabeli ízlés szerint ógörög stílusú, vagyis klasszicista előtérrel, hat dór oszloppal, háromszögletű timpanonnal, felül kis toronnyal díszített épület lett, amelyet akkor méltán tartottak a magyar nyelv templomának. Az oszlopokat Kisfaludy Sándorné Szegedi Róza személyes kérésére unokatestvére, a nagy Festetics György pazarló fia, Festetics László ajándékozta a színháznak. Az épület homlokzatán a következő felírás állt: HAZAFISÁG A NEMZETISÉGNEK. Ezzel Kisfaludy azt akarta kifejezni, hogy a színházat a hazafiság teremtette a nemzetnek.

Balatonfüred színháza – Vasárnapi Ujság 1858. 05. 02
Balatonfüred színháza – Alt Rudolf litográfiája Libay Károly rajza után – Forrás: ujkor.hu

Az épület belseje jóval szerényebb volt: a nézőtér befogadóképessége csekély, csak mintegy 400 fő, a színpad kicsi, technikai felszereltség nélküli, s a világítást faggyúgyertyák szolgálták. A játszóhelyet azonban izzó, lelkes hangulat, forró siker fűtötte át. Nyitó előadását 1831. július 2-án tartották. Az első években az a kitűnő, Komlóssy Ferenc által igazgatott társulat játszott benne, amelynek olyan tagjai voltak, mint Lendvay Márton, Lendvayné Hivatal Anikó, Egressy Gábor, Megyeri Károly és Kántorné.

A színház a füredi nyár kellemes kiegészítője volt. Naponta délután öt órakor kezdődtek az előadások. Előtte a színház lépcsőjéről háromszoros kürtszóval hívták a nézőket. Bár az épület elsősorban a magyar nyelvű drámát szolgálta, abban az időben még nem vált szét a prózai és a zenés színház, így operákat és más zenés darabokat is játszottak benne. Egy 1836-ból fennmaradt, selyemre nyomott színlap például megörökíti, hogy színre került itt az első magyar operának mondható dalmű, a Ruzitska József  által komponált Béla futása.

A Béla futása színlapja – Forrás: OSZK Színháztörténeti Tár

1837-ben Komlóssy színtársulata egyesült a budai színjátszó társasággal, amelynek tagja volt — mint operaénekes — Déryné Széppataki Róza. A két társulat úgy egyezett meg, hogy felváltva játszanak Füreden és Székesfehérváron: az egyik helyen operát, a másik helyen prózai darabot. Ez a helyzet mindössze egy nyáron át működött, mert közben elkészült a magyar színjátszás első önálló otthona, a Pesti Magyar (később Nemzeti) Színház, s a művészek 1837 augusztusától Pesten játszottak tovább. A régi gárda azonban nem lett hűtlen Füredhez: még 1848-ban is arról tudósított a sajtó, hogy hetenként a pesti nemzeti színház elsőbb rangú mindkét nembeli tagjai közül vendégszerepekre küldetnek. Az 1850-es években fellépett itt például Laborfalvi Róza, Bulyovszky Lilla, Felekiné Munkácsy Flóra és a prózai színjátszás más hírességei.

1838 júliusában megfordult itt Egressy Béni is színészbarátja, Havi Mihály társaságában, amikor üres erszényüket próbálták egy fellépéssel feltölteni itáliai útjuk előtt:

Mi tehát megrohanva az ottani játékszínt, hangversenyt hirdeténk. Felcifráztuk pedig a cédulát minél tarkább virágokkal, falusi színészcsoportok szokásaként, hogy az mindenki szemeibe tűnjék, nem kellvén a betűkért fizetni, s a művészetet, — bocsássa meg annak istene! — most az egyszer pénzkeresés móddá törpíténk. A fellépés eredményeként könnyült kebellel, s nehézkesebb erszénnyel elhagyánk ez egészségforrást, e pezsgő kis világot…

1852-től Latabár Endre és társulata játszott Füreden prózai és zenés darabokat. A Latabár-dinasztia alapító tagja zeneileg is képzett volt, s nagy érdemeket szerzett a vidéki operajátszás terén. Déryné így írt róla visszaemlékezéseiben:

Latabár Endre, mint tenorista, de még azonkívül, mint jeles muzsikás értelmesség, csudákat fejtett ki, oly szorgalommal öszvetanította a legnagyobb daljátékokat. (…) Latabár megteremtette vidéken az operát…

A fellendülő fürdőélet következtében a színház egy idő után kicsinek bizonyult, faanyaga is elkorhadt, ezért 1878-ban lebontották. Anyagát felhasználták későbbi építkezéseken, csak híres oszlopaival nem tudtak mit kezdeni. Hosszú hányódás után először a színház helyén felépült kurszalon előtti fedett árkádsoron helyezték el őket, de 1945-ben itt is veszélybe kerültek. Csak 1958-ban kerültek mostani helyükre, az úgynevezett Kiserdőbe, ahol egykor az első kőszínház utóda, a nyári színház működött.

A régi színház oszlopai a Kiserdőben – Forrás: itthon.hu/balaton

A lebontott kőszínház helyére — Jókai Mór erőteljes szorgalmazására — hamarosan felépült és 1880-tól a közönség rendelkezésére állott az ún. Kurszalon, azaz „gyógyterem”, amiben, nevével ellentétben nem gyógyítás folyt, hanem a fürdővendégek szórakozását szolgálta.

Emeleti részén volt a nagyterem, mely bálok, színházi előadások, hangversenyek helyszíne volt különösen az első világháború utáni évektől kezdve. Itt tartották a reformkorra visszanyúló híres Anna—bálokat is. Erre az időre ugyanis a Kiserdőben levő nyári színház épülete is tönkrement, s a Kurszalon nagyterme volt az egyetlen, ilyen célokra alkalmas nagyterem Füreden.

A Kurszalon a második világháború alatt leégett; 1955-ben újjáépítették és sokáig mint a szakszervezetek kultúrterme működött. Ma az épület a Grand Hotel Anna rendezvényterme. 1957 óta újra minden év nyarán itt rendezik meg az Anna-bált.

A Gyógyterem az 1900-as évek elején (képeslap)
A Gyógyterem az 1900-as évek elején (képeslap)
A régi színház helyére épült Gyógyterem napjainkban
A régi színház helyére épült Gyógyterem napjainkban

Huszka Jenő zeneszerzőt, aki idős korában sokat tartózkodott Füreden, megihlette az Anna–bálok varázsa. Életének utolsó szerzeménye az Anna–báli keringő lett, amelyet 1962-ben játszottak először nyitótáncként a hagyományos díszpalotás mellett. Napjaink Anna-báljai a magyar múlt egyik legprosperálóbb időszakát idézik fel és jelentős idegenforgalmi vonzerőt is jelentenek.

A reformkort idézi az 1830-as években a régi kőszínházban is játszott első magyar opera, a Béla futása részlete:

Források:

Balatonfüred emlékjelei: szobrok, emlékművek, emléktáblák, emlékfák, síremlékek. Balatonfüred, 2004
Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Balatonfüred, 1988 [1989!]
Lipták Gábor–Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1956
Harmath István–Katsányi Sándor: Veszprém megye irodalmi hagyományai. 4. bőv. kiad. Veszprém, 1984
Magyar színháztörténet 1. 1790–1873. Bp., 1990
Déryné Széppataki Róza: Déryné emlékezései. Bp. 1955 /Magyar Századok/
Bérczessy B. Gyula: Tollal – lanttal – fegyverrel: Egressy Béni élete és munkássága. Bp. 1986
www.annabal.hu

színháztörténet jókai mór balatonfüred emlékhelyek huszka jenő déryné anna bál béla futása kisfaludy sándor
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésEgy monumentális férfifej szembesít a semmibe hullással
Következő bejegyzés Balett szélesvásznon – a legnépszerűbb táncfilmek

Ajánlott Bejegyzések

Moór Marianna 1960-ban - forrás: Fortepan / Kotnyek Antal
Intermezzo

Akit „csodás szerepekkel kényeztetett az élet” – a 80 éves Moór Mariannát köszöntjük

2023. február 4.4 perc olvasás
Páll Éva - forrás: Müpa
Müpa magazin

A délszláv zenétől az erdélyi hangulatokig – A népzenét ünnepli a Müpa

2023. február 4.2 perc olvasás
Sztarenki Pál - forrás: a művész FB-oldala
Színház

Februárban folytatódnak a Magyar Színházi Társaság beszélgetéssorozatai

2023. február 3.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.