Fordulatokban gazdag történelem, a kultúra és a művészet identitásőrző szerepe s a nagyvilág által egyöntetűen elismert muzikalitás: ez mind elmondható hazánkról — és éppígy az Európai Hidak fesztivál idei vendégeiről, Lengyelországról, Litvániáról, Lettországról és Észtországról is.
Ahogyan az is közös történelmi tény, hogy hajdanán ezek a nemzetek egyként a nyugati kultúrkört választották, s utóbb aztán keletről és nyugatról egyaránt érték komoly kihívások és életveszélyes támadások mindannyiukat. Az észtekkel azonos nyelvcsaládba tartozunk, a lengyelekkel több közös uralkodó és néhány szabadságmozgalom emléke, évszázados rokonszenv, valamint egy sokat idézett baráti-borozós mondás kapcsol össze minket, s a litvánok első keresztény fejedelmi hitvese, a majdani Szent Hedvig egykoron Budán látta meg a napvilágot. Az érintkezések tehát figyelemre méltóak, ám a mindentudás elkényelmesítő tévképzete helyett inkább csak fokozhatják törekvésünket: többet megtudni Köztes-Európa e rokonsorsú kultúráiról — szeptember második felében éppen a Müpa falai között.
A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.
A függetlenségüktől, sőt államiságuktól is fájdalmasan hosszú időre megfosztott lengyelek és balti nemzetek kultúráinak talán legvonzóbb sajátossága a zene és általában a művészetek fokozott tisztelete. A lengyeleknél így jött létre az egész nemzetet egységbe tömörítő Chopin-kultusz; így lett az 1918-ban kikiáltott 2. Lengyel Köztársaság első miniszterelnöke a zongoravirtuóz Ignacy Jan Paderewski, s így válhatott a 20. század második felében a világ jazzrajongói, a kortárs zene elkötelezettjei, de éppígy a világszínház legfrissebb trendjeire kíváncsi közönség számára is valóságos zarándokhellyé Lengyelország. A fesztiválon mindezt programok sora idézi majd elénk: Paderewski alakját éppúgy (Paderewski Remixed), mint Witold Gombrowicz írói életművét (Literárium Extra, Witold Gombrowicz-est).
Lemezre vette Chopin teljes életművét – Arthur Rubinsteinre emlékezünk
A lengyel barokk zene általunk vajmi kevéssé ismert mestereit, Adam Jarzębskit, Marcin Józef Żebrowskit és Grzegorz Gerwazy Gorczyckit csakúgy (A Budapesti Fesztiválzenekar Barokk Együttesének koncertje), mint Szymanowski meg Lutosławski új utakat kereső műveit (Piotr Anderszewski és a Sinfonia Varsovia), egy nagy 20. századi hegedűs, a száz éve született Henryk Szeryng emlékezetét (BarátiKristóf és Jakub Jakowicz Bach-koncertje), s nem mellékesen még a lengyel jazz négy ifjú „zongorahuligánját” is szerephez juttatva (Możdżer, Wasilewski, Kaczmarczyk, Orzechowsky – Pianohooligan).
A Fesztiválzenekar szerint ilyen a Baltikum és Lengyelország
A Baltikum sem marad el Lengyelország mögött ezen a téren, hiszen ott, és különösen Észtországban még a szovjet uralom bukását is egy „éneklő forradalom” eredményezte: a függetlenedéshez elvezető mozgalmat azokkal az 1987-88-as dalfesztiválokkal megindítva, amelyeken immár nem csupán a nemzeti zenei hagyományokat kívánták ápolni és bemutatni. Litvániában pedig 1990-ben egy zenetudósból és konzervatóriumi professzorból (Vytautas Landsbergis) lett a független állam első elnöke. No és a Baltikum meg a zene összefüggésében lehetetlenség említetlenül hagyni a tényt, hogy
a kortárs zene kétségkívül világszerte legnépszerűbb élő klasszikusa is a Baltikumból való.
Az észt Arvo Pärt ő, s a nyolcvanhárom esztendős komponistát kiállítás éppúgy bemutatja majd (Arvo Pärt, az ismeretlen ismerős), mint ahogy a szerzeményei megszólaltatása nélkül is elképzelhetetlen lenne ez a tematikus fesztivál. Így Piotr Anderszewski és a Sinfonia Varsovia közös koncertje mellett Fischer Iván és a BFZ három hangversenyén is ott szerepelnek majd a Pärt-életmű reprezentatív kompozíciói. A Fesztiválzenekar e koncertjein Pärt zenéi mellett egy másik kortárs baltikumi minimalista, a lett Pēteris Vasks egy műve is felhangzik majd, ám a fesztivált máskülönben inkább a maximalizmus fogja jellemezni. A különleges lett pengetős hangszer, a kokle művészeitől (Cantata Kokleegyüttes) a litván jazz és népzene kiválóságaiig (Petras Vyšniauskas & Veronika Povilioniene), a világzene ünnepelt hegedűs-énekesétől, Maarja Nuuttól a lett népviselet bemutatásáig (A népviselet sorsa Lettországban) ránézésre szinte kiismerhetetlenül változatosnak mutatkozik a fesztivál programja. Már-már zavarba ejtően, s egyúttal nagyon is illőn e négy ország kulturális gazdagságához.
Európai Hidak
A Budapesti Fesztiválzenekar és a Müpa közös rendezvénye, az Európai Hidak fesztivál minden évadnyitánynak izgalmas ízt ad. A fesztivál ihletője és mozgatórugója minden évben egy olyan ország, amely sokszínű kulturális kínálattal és komoly zenei hagyományokkal rendelkezik. 2013 őszén a cseh, 2014-ben pedig a német kultúráé volt a főszerep. 2015-ben osztrák szomszédainkhoz kerülhettünk közelebb, 2016-ban Franciaország, 2017-ben Spanyolország kulturális csemegéi álltak a középpontban. Idén – a hatodik fesztivál alkalmával – a Baltikum és Lengyelország kulturális gazdagsága kerül nagyító alá.
További információ, részletes programok és jegyvásárlás itt
