Közeleg a Papageno Varázsfutoda időpontja. A tavalyi versenyen harmadik helyezett Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának egyik csapattagját, Frittmann Zsombor hegedűművészt kérdeztük, aki ötven éves kora után indult el első futóversenyén.

- hirdetés -

– Mikor kezdtél el rendszeresen futni?

– Ez valahogy akaratomon kívül alakult. Egész életemben korán kelő voltam, egyszer pedig úgy határoztam, hogy nem is tölthetném hasznosabban ezeket a kora reggeli órákat, minthogy futni kezdek. Felkerestem a futós oldalakat az interneten, letöltöttem egy ingyenes edzéstervet, vettem egy pár cipőt, és elindultam.

Fuss a Papagenóval idén is a Varázsfutoda Kupáért!

– Hogyan alakítottad ki a sport és a művészi munka közös nevezőjét?

– Az egyensúlyt mindenkinek magának kell megtalálnia. Én azt vallom, hogy még ha néha kompromisszumokkal is jár, érdemes beiktatni a rendszeres sportot a napi rutinba, mert az edzettség, a vele járó jó közérzet a művészeti életben is meghálálja magát. Gondoljunk csak a Wagner-napokra, a következő fesztiválon kétszer egymás után adjuk majd elő a Ringet, ami a legnagyobb állóképességet kívánja meg a muzsikustól. A magam részéről el sem tudnám képzelni futás, tornázás, erősítés nélkül.

– Milyen rendszerességgel edzel? 

– Az elmúlt időszakban sokkal több időm jutott a futásra, köszönhetően a nyári hónapoknak, de természetesen az évad közben is tartani szeretném a formámat. Négy évvel ezelőtt voltam először egy félmaratonon, de be kell vallanom, hogy nem vagyok egy versengő típus. Elmúltam hatvan éves, a versengést meghagyom a fiatalabbaknak, én pedig már akkor is elégedett vagyok, ha nap mint nap teljesíteni tudom a saját magam elé állított kihívásokat. Ez éppen elég.

Fervágner Csaba: „Először kerékpárral kísértem a feleségem”

A tavalyi Papageno Varázsfutoda a második versenyem volt, és nagyon boldog voltam az eredménytől, amit fiatal kollégáimmal, Fervágner Csabával és Nahaj Gáborral értünk el közösen csapatban. Másrészről viszont fontos a célok kitűzése a fejlődéshez, amire egy verseny jó alkalom, ezért nem tudom azt mondani, hogy a tavalyi volt az utolsó.

Frittmann Zsombor – forrás: Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara

– Milyen érzelmi pluszt ad egy verseny?

– Annak érdekében, hogy örömömet leljem egy versenyben, azt kell tudatosítanom, hogy nem a végeredmény a fontos, hanem az, hogy tudtam-e teljesíteni a távomat, abban a tempóban, ami nekem a legjobb. Ha így állunk hozzá, akkor az egész egy nagyon jó buli.

– Hogyan készülsz egy versenyre?

– Szerencsére ma már minden elérhető a világhálón, így egy könnyen kezelhető online edzéstervező programot használok, amit testre lehet szabni annak érdekében, hogy a felkészülés során fokozatosan tudjam egyre jobban terhelni magam, míg el nem érem a célom.