Északnyugat Dél-Amerikából csapatjuk ma. Lányka szexi spanyolt pöntyög nekünk be dobhártyilag lelkig hatolón.
Társulán hozzá az instrumentek tömkelege légyen az rumbatök, harmonika, csörgődob, basszgitár akár, de ukulele, s majdan a rap is… Mindegy is, hisza ha a Triste Domingo fonéma belevibrál a levegőbe, ember szőre azon nyomban álligál, csak a jóra számíthatunk.
Nem történhetik ez máshogy ez alkalommal sem. Boldog belefeledkezés a kolumbiai vidámszomorságba. Soledad, soledad… semely más nyelven nem hangzik a magányosság ily szépen… Feledkezzünk a Bambarabanda Szomorúságába boldogan hát!
