Az Angliában élő gitárművész ikerpár két tagja közül Katona Péter egy saját, budapesti bemutatóval is megörvendezteti a CAFe közönségét október 6-án. Egyedi programot hoznak a fesztiválra, olyat, amit a közönség más gitárostól nem hallhat.
– A Fifty-Fifty cím saját ötvenes évfordulójukra is utal: idén ketten együtt 100 évesek lettek.
– A repertoárunk mintegy 50 százaléka saját művekből és a másik 50 százalék pedig átiratainkból áll. Így a zeneakadémiai program a mi nézőpontunkból teljesen kortárs. A darabok nagy részét még Magyarországon sosem játszottuk, különleges bemutató is lesz a műsorban. Pályafutásunk kezdetén szinte kizárólag eredetileg is gitárra írott műveket játszottuk. Amikor ezek a darabok elfogytak, más hangszerek repertoárjából készítettünk átiratokat. Ez tanulságos, de igen időigényes munka és sokszor gondoltam arra, hogy ennyi idő és energia befektetéssel már saját művet is írhattam volna. Ez évekkel ezelőtt meg is történt. Így kezdtünk el komponálni.
– A gitár repertoár nagy része szólóra íródott. Miért döntöttek annak idején a kétgitáros felállás mellett?
– Pályafutásunk kezdetén szinte kizárólag szóló műveket játszottunk. Húsz évesek voltunk, amikor egy brazil gitárduó, a The Assad Brothers koncertje annyira nagy hatással volt ránk, hogy elhatároztuk, mi is gitárduót alapítunk. Ugyan az eredeti repertoár két gitárra szerény, de az átiratok készítésénél sokkal nagyobbak a lehetőségek, mivel két gitáron csaknem mindent le lehet játszani.
– Milyen munkamegosztás működik kettejük között?
– A repertoárt általában együtt választjuk ki, és figyelembe vesszük a koncertszervezők kívánságait is. Az átiratok és saját művek elkészítésénél az első munkafázis egyedül történik. A darabok összejátszása után viszont mindig közösen változtatunk, nem is keveset. Tapasztalatunk szerint rengeteg minden csak akkor derül ki, amikor az ember a hangszeren kipróbálja. Gitározásunk sikeressége nagy részben az átirataink egyediségének köszönhető.
– A barokktól a tangón át a kortárs zenéig szinte minden stílusban kalandoznak. Minek a hatására fordultak a klasszikus gitártól más műfajok felé?
– 2009-ben egy nagyszabású nyugat-európai koncertturnéra kaptunk meghívást. A 42 sportarénában szervezett sorozat mottója a pop és klasszikus zene találkozása volt. Olyan ismert popsztárokkal léptünk együtt színpadra, mint a Roxette és az OMD (Orchestral Manoeuvres in the Dark). Mivel a gyakran húszezer fős közönség nagy része nem feltétlenül klasszikus beállítottságú volt, a szervező arra kért minket, hogy olyan műveket is játsszunk, amiket az is felismer, aki klasszikus zenét még sosem hallott. Így a popzene egy pár híres gitárszólóihoz klasszikus hangzású összekötő anyagot komponáltunk. Nyitott hozzáállásunkkal teljesen új közönséget értünk el, akik klasszikus gitárzenét különben nem hallgattak volna.
Vági Bence: „A vizes vébé látványos fináléjából is merítettem”
– Kik a kedvenc szerzőik, milyen zenei korszakokat preferálnak?
– A zeneirodalom tele van jobbnál jobb művekkel, ezért sok a kedvenc. Hangszerünknek köszönhetően szívesen játszunk spanyol zenét, például Manuel de Falla és Albeniz műveit. Ezen kívül Bach, Scarlatti és Bartók zenéje áll közel hozzánk.
– Az Arvo Pärt slágerdarabjának tartott Spiegel im Spiegel eredetileg hegedűre és zongorára készült. Milyen kihívást jelentett a gitár átirat elkészítése?
– A kompozíció igen kevés hangot tartalmaz – mondhatni egyszerű, de nagyszerű, ilyen szempontból az átírása nem okozott komoly gondot. A kihívás az előadásánál adódik, mégpedig azért, mert a gitáron a hegedűvel ellentétben nem lehet hangokat kitartani, mivel azok a pengetés után folyamatosan elhalkulnak. Ezt a gitár rendkívül sokrétű hangszínbeli lehetőségeivel próbáltuk ellen- és egyensúlyozni.
Váltsa meg jegyét a koncertre itt!
– Két érdekesség szerepel a válogatásukban, egy Tárrega-átirat és egy saját szerzemény, a Karamazov-szvit. Mi inspirálta a darabokat?
– Tarrega Recuerdos de la Alhambra című darabja a szólógitár repertoár legismertebb és talán legszebb műve. Az eredetihez rendkívül hasonló duóátirat is készült belőle. Én egy teljesen más második szólamot komponáltam hozzá, sőt az eredeti szólamot is megváltoztattam kissé. Így szinte elkerülhetetlen, hogy próbálkozásaim némely tradíciószerető klasszikus gitáros számára szinte istenkáromlásnak tűnjenek.
Az interjú nyomtatott formában a Budapest Finest’s magazinban olvasható angol nyelven.
De úgy gondolom, hogy ezt a népszerű darabot így egy eltérő, bár a kompozíciótól nem idegen perspektívából tudjuk megmutatni. A Karamazov-szvitet Dosztojevszkij híres regénye inspirálta. A darab első változatának komponálása véletlenül a könyv olvasásával esett egybe, így a Karamazov fivérek karakterei először akaratomon kívül kerültek a műbe. Az orosz zenei befolyás egyáltalán nem érződik. Helyenként inkább a gitár spanyol és arab eredete sejlik fel, bár ez sem szándékosan. A közönség pozitív visszhangja további tételek írására ösztönzött. A Szmergyakov tétel már egy tudatosan komponált karakterleírás, A botrány című első tétel a regény egyik kezdeti jelenetének zenei bemutatása.
