Tóth József: „A debreceni Zenede nemcsak a pályaorientációt tartja elsődlegesnek”

Pendely népiének-együttes

Az egykori debreceni Zenede, vagyis a Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakgimnázium és Zeneiskola – AMI igazgatóját, Tóth Józsefet kérdeztük Kelet-Magyarország szellemi központjának művészeti életéről, az intézmény társadalmi és zenei életben betöltött szerepéről, valamint az iskolának helyet adó műemlék épület felújításának körülményeiről.

– A keleti országrész szellemi központjában milyen szerep hárul az intézményben folytatott művészeti nevelésre?

– Névadónk, Kodály Zoltán 1957-ben fogalmazta meg a debreceni Zenede feladatait:

A debreceni szakiskola jövője példát adni a szolfézs- és hangszertanítás öszszehangolására, énekalapon történő hangszertanítással új énekre bírni a hangszereket; a környékre kisugárzó működéssel hangzó életre hívni a néma berkeket.

Ennek az iránymutatásnak igyekszünk nap mint nap eleget tenni, és büszkén állíthatom, hogy a jövőképünket is ez határozza meg.

Debrecenben 1862-ben kezdte meg működését az immár több mint 150 éves Zenede, amely ma az általános, közép- és felsőfokú zenei oktatás hátterét adja. A műemlékileg védett, eklektikus, olasz reneszánsz stílusú épület 2019-re újulhat meg.

– Hogyan lehet ezeknek a feladatoknak megfelelni a mai korban, és vajon miként válhatnak a kodályi elvek vonzóvá az iskoláskorú fiatalok és szüleik számára?

– Intézményünk nemcsak a pályaorientációt és a felkészítést tartja elsődlegesnek, hanem fontosnak tartjuk a későbbi hangversenylátogató közönség kinevelését is. A megváltozott igényekre figyelemmel új tanszakok indításával, zenekarok, énekkarok szervezésével igyekszünk minél tovább intézményi keretek között tanítani a zene iránt érdeklődőket. Ennek szerves része a külső helyszíneken megszervezett oktatás, hogy segíthessünk a szülőknek abban, hogy gyermekük a saját általános iskolájában kaphassa meg a délutáni zeneórákat.

A zeneiskolában tanuló debreceni gimnazistákból és egyetemistákból alakultak 2010-ben a Pendely családhoz tartozó népiének-együttesek, amelyek megnyerték a 2017-es Fölszállott a páva televíziós versenyt.

– Az oktatói munka eredményeként hogyan jellemezné az intézmény művészeti életét, együtteseit?

– Diákjaink figyelmét elsősorban a zenével kapcsolatos kulturális programokra hívjuk fel, valamint támogatjuk őket annak érdekében, hogy fesztiválokon, versenyeken szerepeljenek, legyen szó akár a Debreceni Virágkarneválról, vagy a Fölszállott a páva televíziós tehetségkutatóról. Szeretném kiemelni a szimfonikus és fúvószenekarunkat, valamint a kórusműhelyünket, amire kifejezetten nagy hangsúlyt fektetünk. Örömmel mondhatom, hogy a közösségformálás elsődleges célján túl rendszeres résztvevői vagyunk országos és nemzetközi versenyeknek, ahol az utóbbi években több díjjal is büszkélkedhetünk.

Az intézmény növendéke Bencze Máté, aki a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyének döntőjébe jutott.

– Mennyire élő a kapcsolat az intézmény tanárai, diákjai és a Kodály Filharmónia Debrecen együttesei között?

Döntőbe jutott Bencze Máté a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén

– A zenekarban és a kórusban több művésztanárunk szerepel kisegítő tagként, valamint főállású muzsikusok is tanítanak intézményünkben. Diákjaink kedvezményes bérletekkel látogathatják a hangversenyeket, amelyek jól kiegészítik az iskolai keretek között történő képzésüket. Iskolánkban számtalan tanári együttes működik, amelyek évtizedek óta részt vesznek a város művészeti életében.

Az iskola a szakgimnáziumi tanulók számára 2019-ben rendezi meg a XI. Országos Fuvolaversenyt Elek Tihamér emlékére.

– Hosszú idő után kezdődhetett meg a Zenede felújítása. Milyen új lehetőségeket lát ebben intézményvezetőként?

Megújul a debreceni Zenede épülete

– A Zenede felújítása nemcsak örömteli esemény, hanem komoly szervezési feladatokat is jelent számunkra ebben a tanévben. Örömmel érzékeljük, hogy a partneriskolák, fenntartónk a Debreceni Tankerület, és Debrecen város vezetése is sajátjának érzi az intézmény megújulását.

A rovat támogatója az: