„Állj félre, Simon Rattle: Teodor Currentzis az a maestro, akiről mindenki beszél” – ezzel a címmel jelent meg 2018 nyarán a The Times portréja napjaink klasszikus zenei életének egyik legkarizmatikusabb szereplőjéről, aki gondolatébresztő és gyakran provokatív előadásaival egyre nagyobb figyelmet követel magának. Teodor Currentzis a világon egyedülálló módon hozta létre saját együttesét, a musicAeterna Of Perm Opera zenekart és kórust, amely Novoszibirszkből indulva vált néhány év alatt világviszonylatban is meghatározó zenei műhellyé. Velük lép színpadra december 4-én a Müpában, ahol Mahler IV. (G-dúr) szimfóniáját és A fiú csodakürtje gyűjtemény dalait adják elő.
A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.
2004-ben Teodor Currentzis Szibéria több mint negyven zeneiskolájából toborzott tagokat újonnan induló zenekarába, a mai musicAeterna of Perm Operába. Személyesen látogatott el az intézményekbe, ahol olyan zenészeket keresett, akik amellett, hogy kiváló technikával játszanak, igazán nyitott szívűek és nyitott szelleműek. Az együttes alapításakor Currentzis a Novoszibirszki Operaház zeneigazgatójaként működött, majd 2011-ben került a helyi operaház és balettszínház művészeti vezetőjeként Permbe, ahová – csaknem 2000 kilométert utazva – követték őt a musicAeterna of Perm Opera zenészei is.
A Szovjetunióban még zárt városként működő Perm Currentzis és a musicAeterna of Perm Opera hihetetlenül koncentrált és intenzív közös munkájának eredményeként páratlan zenei központtá fejlődött. (Currentzisről gyakran mondják, hogy minden zenészéből kihozza a maximumot – és annál még egy kicsit többet is.) Turnéiknak köszönhetően ebbe a nem mindennapi munkába szerencsére azok is betekintést nyerhetnek, akik nem elég őrültek ahhoz, hogy egy koncertélmény kedvéért Permig utazzanak.
2018-ig Currentzis és a musicAeterna of Perm Opera olyan helyszíneken tették már le a névjegyüket, mint a BBC Proms vagy a Salzburgi Fesztivál, ahol hatalmas sikerrel adták elő Beethoven valamennyi szimfóniáját. A 2016/2017-es évadban Currentzis a bécsi Konzerthaus rezidens művészeként saját együttese mellett a Bécsi Szimfonikus Zenekar és a Camerata Salzburg élén is debütált. Repertoárjának változatosságát jelzi, hogy Purcell Dido és Aeneasa vagy A Rajna kincse éppolyan közel állnak hozzá, mint Csajkovszkij nemrég lemezre vett Patetikus szimfóniája vagy Berio Coro című ikonikus műve.
Idén télen Currentzis és a musicAeterna of Perm Opera Madrid, Milánó és München után érkezik színtiszta Mahler-műsorával Budapestre. Úgy tűnik, Mahler ebben az évadban kitüntetett figyelmet kap a karmestertől, aki a IV. szimfóniát a Dél-német Rádió Szimfonikus Zenekarának (SWR) frissen kinevezett vezető karmestereként is többször vezényli majd.
A Glenn Gould és Kurt Cobain ötvözeteként is emlegetett Currentzis és zenekara a közelmúltban számos, szinte már istenítő kritikát kapott. Rendkívüli pénz-, idő- és energiabefektetéssel készült Mozart-operafelvételeikről James Rhodes a Guardian hasábjain
például egyenesen azt állította, hogy „határozott elképzelésükkel, energiájukkal és arcul csapó erejükkel újradefiniálták a zenét”.
„Felfedeztem valakit, aki örökre megváltoztatta az életemet.”
Előadásaik kapcsán többen kirobbanó feszültségről és felvillanyozó erőről beszélnek, míg mások játékuk transzparens részleteit, tisztaságát és mélységét emelik ki.
Currentzis deklarált missziója, hogy a klasszikus zenét napjaink releváns és érthető művészi nyelvévé tegye.
Szeretné felfedezni és koncertjein a közönségnek is megmutatni, mitől lehettek a ma
igazán nagyra tartott remekművek – Mozart operái, Beethoven szimfóniái, Mahler vagy épp Sosztakovics darabjai – a saját korukban annyira megrázóak és nagy hatásúak. Vallja, hogy „a zene jövője a közönség intellektuális evolúciójában rejlik”, és ennek érdekében folyamatosan azon dolgozik, hogy a közönség ne csak passzív hallgatóság legyen, hanem értő befogadója és valódi részese az előadásnak.
https://www.facebook.com/currentzis/videos/819052688229010/
Teodor Currentzis határozottsága, magabiztossága és szerénykedéstől mentes küldetéstudata ugyanakkor sokak számára nagyzolásnak is tűnhet. 2005-ben például a következő jóslattal állt elő:
„Meg fogom menteni a klasszikus zenét. Adjanak nekem öt vagy tíz évet. És meglátják.”
Ekkor még megoszlottak a vélemények arról, hogy tényleg kiemelkedő tehetséggel állunk-e szemben vagy egy szélhámossal, mára azonban nem férhet kétség ahhoz, hogy – akár szeretjük őt, akár nem – Currentzis nem hétköznapi tehetség. Show-elemeket sem nélkülöző, elképesztő színpadi jelenlétével minden zenészétől megköveteli, hogy szívét-lelkét beletegye az előadásba. Mindannyiunkhoz, zenészekhez és a közönség soraiban ülőkhöz, előadókhoz és befogadókhoz egyaránt szólhat jó tanácsa:
Ha meg akarod találni az ajtót az örökkévaló felé, itt és most kell jelen lenned.
