Ma is áll a Nádor és a Mérleg utca sarkán az az épület, amelyben egykor a híres Tigris Szálló működött. Fennállása idején jeles muzsikusok is megfordultak falai között.
Előde, a Tigris fogadó 1826-ban nyílt meg ugyanitt; az 1838-as árvíz idején megrongálódott épületet Hild József építette át Pest egyik legszebb háromemeletes sarokházává. Építészeti leírását elolvashatjuk itt, a műemlékem.hu oldalán.
130 szobájával, két nagy ebédlőtermével és földszinti kávéházával az 1840-es évek legfényűzőbb pesti szállodája volt.
Magyar hazafiak arcképével ékesített kávéházában ebben az időben hetenként háromszor Rózsavölgyi Márk tartott „hangászati előadásokat”. Amint a korabeli sajtó írta, Rózsavölgyi
a kedvezőleg ismert Gobbi testvérekkel ‘s ezek társaival egyesülve egyéb válogatott hangműveken kívül gyönyörű nemzeti zenéjével bájolta el a’ hallgatására nagyszámban összegyűlni szokó minden rendű vendéget ‘s különösen lelkes fiatalságot. Kitűnő kedvességűek ‘s élénk tetszéssel fogadtatnak saját szerzeményei.
A kor hangulatához hozzátartozik, hogy Kossuth a szomszéd házban lakott, s itt, a Tigrisben működött Pesti Hírlapjának szerkesztősége.
Hangversenyterem hiányában a szálloda később is helyet adott koncerteknek, bár a körülmények nem voltak ideálisak, mert zavaróan behatolt az utcai zaj a terembe. Erről a sajtó említést is tett Hans von Bülow 1853. június 11-i hangversenye kapcsán. A koncerten Bülow mestere, Liszt Ferenc műveiből játszott: a korabeli tudósító Meyerbeer A próféta, illetve Donizetti Lucrezia Borgia című operáinak témáira írt fantáziáit említ, s egy még kéziratban levő magyar rapszódiát; egy négykezes Liszt-darabban (talán valamelyik zongoraverseny átiratában ?) pedig Dunkl N. János, szintén Liszt-tanítvány, a Rózsavölgyi Zeneműkiadó későbbi társtulajdonosa volt Bülow partnere.
Bülow úr lélekteli s elragadó tűzzel kezelt játéka mindenik darabban nagy mesterének, Lisztnek előadási modorára emlékeztetett
– summázta a hangversenyt a Budapesti Hírlap tudósítója.
Liszt Ferenc maga is járt az épületben mint hangverseny-látogató. Az 1880-as években ugyanis a kitűnő Dubez Ferenc hárfaművész (akit Wagner is nagyra értékelt és több ízben meghívott bayreuthi zenekarába) volt a szálló bérlője, s az ő idejében is voltak itt hangversenyek. 1880. január 15-én például Thern Károly zeneszerző két fia, Thern Lajos és Thern Vilmos adott hangversenyt Liszt jelenlétében; a fivérek később kétzongorás játékukkal európai hírnevet szereztek.
Magában a szállodában is igényes háttérzene szórakoztatta a vendégeket. Az 1850-es évek elején például itt muzsikált a híres cigányprímás, Patikárus Ferkó; állítólag egyszer eljátszotta a Zsófia, Zsófia, Metternich! kezdetű Habsburg-gúnydalt, s emiatt Párizsba kellett menekülnie.
Az évek folyamán újabb, modernebb szállók épültek Pesten, s a Tigrist a másodosztályúak közé sorolták. Kísérletként felvette a megszűnt Európa szálloda cégérnevét, de ez sem tudta hanyatlását megállítani, s 1890-ben bezárta kapuit. Utolsó híres vendége Gustav Mahler, az Operaház akkori fiatal főzeneigazgatója volt. Az épületet közben gyakran alakították, eredeti nemes vonalait eltorzították, szinte csak a bejárata fölött ma is látható tigris szobor emlékeztet egykori fényes napjaira.
Befejezésül hallgassuk meg mi is Bülow 1853-as koncertjének egyik műsordarabját – Kentner Lajos előadásában:
Források:
Bibó István: Az egykori Tigris szálló története. = Tanulmányok Budapest Múltjából, XXII. Bp. Akadémiai Kiadó, 1988
Juhász Gyula–Szántó András: Szállodák. Bp. Városháza, 1999 /A mi Budapestünk/
Gundel Imre–Harmath Judit: A vendéglátás emlékei. Bp. Közgazdasági és Jogi Kiadó, 1979
Bevilaqua Borsodi Béla–Mazsáry Béla: Pest-budai kávéházak: kávé és kávésmesterség, 1535-1935. Bp. Athenaeum, 1935
Konrádyné Gálos Magda: Pest-budai szállók emlékeiből 3. = Budapest 1975. 1.
Adalékok a Lipótváros történetéhez 1. Bp. Budapesti Városszépítő Egyesület, 1988
Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon 1874-1886. Bp. Zeneműkiadó, 1986
Watzatka Ágnes: Budapesti séták Liszt Ferenccel. Bp. Helikon, 2011
Rózsavölgyi a Tigris szállóban. = Hirnök 1840. dec. 17. 101.
Fehér Béla: A zongorakirály látogatásai. = Magyar Nemzet 1993. márc. 13.
