Alexandriai Szent Katalin mártíromságát ábrázoló mű az észak-itáliai Gaudenzio Ferrari egyik legjelentősebb kései alkotása, amely újra hajdani fényében látható több év után a milánói Brera képtárban.
A 2014 őszén megkezdett restaurálás előrehaladását a látogatók is nyomon követhették a műhely átlátszó üvegfalainak köszönhetően. A nagyméretű táblára (331 x 210 cm) olajjal festett mű 1540–1543 körül készült a milánói Sant’Angelo templom Gallarati kápolnája számára.
Pinacoteca di Brera, Milánó © 2019 Pinacoteca di Brera
A festmény később magántulajdonba, végül 1829-ben az olasz képtárba került. A restaurálást a fából készült hordozó meggörbülése következtében lepattogzó pigmentek, továbbá a többszöri átfestés és lakkozás alatt eltűnő eredeti színek indokolták. A teátrális jelenet középpontjában térdelő félmeztelen lány a felülről karddal közeledő angyalra pillant. Így tesznek a körülötte álló izmos férfiak, valamint a jobb oldali emelvényen ülő babérkoszorús császár és tarka ruhás kísérete is.
A hagyomány szerint az egyiptomi hajadon többszöri kérésre sem volt hajlandó feladni hitét, ezért a 4. század elején az uralkodó lefejeztette, miután kerékbetörése csodás módon meghiúsult. Az éles pengékkel ellátott kínzóeszköz a szent attribútumává vált, gondoljunk csak a Szépművészeti Múzeumban őrzött Bernardino Luininek tulajdonított képre, amelyen a kerék, mint a ruhára hímzett dísz jelenik meg.
Pinacoteca di Brera
Gaudenzio Ferraritól az olasz képtárban további két művet őriznek az 1540-es évek elejéről, Szent Anna és Joachim történetét elbeszélő freskókat, továbbá Mária születése oltárképet. Ez utóbbin és a Szent Katalin mártíromsága című alkotáson is felfedezhető a közép-itáliai manierizmus hatása.
A milánói festmény restaurálásának eredményeiről és a mű jelentőségéről március elején tartott konferencián számoltak be a szakemberek. Az érdeklődők az eseményhez kapcsolódó kiscsoportos műhelybejáráson is részt vehettek.
