Honnan ered a babérkoszorú, és kik viselik még ma is?

Giorgio Vasari: Hat koszorús költő (Cavalcanti, Dante, Boccaccio, Petrarca elől, Cino da Pistoia és Guittone d'Arezzo hátul), olaj, vászon, 1544, Minneapolis Institute of Arts, Minnesota - forrás: Wikimedia Commons (Public Domain)

Áprilisban Milánót ellepik a babérkoszorús fiatalok, az egyetem konfettivel teleszórt kerengője pedig megtelik pezsgőt iszogató emberekkel. De mi köze van a babérkoszorúnak az államvizsgához? A magyar diákoknak a babérlevélről leginkább egy jó sűrű Jókai bableves vagy a koszorús költő kifejezés jut az eszébe.

A Filarete nevéhez köthető állami egyetem központi része, a Ca’ Granda a San Nazaro Maggiore templom tőszomszédságában helyezkedik el. Kezdetben kórházként működött, jelenleg Milánó egyik legkorábbi reneszánsz épületeként tartják számon. A diplomavédés után a fiatalok nem öltenek fel hosszú talárt, és fehér kesztyűt sem húznak, mint külföldi sorstársaik. Bojtos sapka helyett babérlevélből font koszorút viselnek.

A görög-római időkből eredő szokás alapja, hogy a babér latin neve (laurus) egyszerre jelenti magát a növényt és a győzelmet.

A mitológia szerint Apollón szentként tisztelte a babérfát, miután az előle menekülő erdei nimfa, Daphné babérfává változott. Nem véletlen tehát, hogy a művészetek istenének, Apollónnak szolgáló férfiak valamint a győztes költők és atléták homlokát ezzel az illatos koronával ékesítették.

Piero és/vagy Antonio del Pollaiuolo: Apollón és Daphné, 1470–1480, The National Gallery, London – forrás: 2018 The National Gallery

Később a hadvezéreknek és a császároknak is kijárt a fejdísz, így Julius Caesarnak, Augustusnak és Napóleonnak is. A középkortól kezdve a művészetek terén jeleskedőket és legfőképpen a bajnokköltőket jutalmazták a koszorúval, ahogy ez Giorgio Vasari festményéről is kitűnik. Az euró bevezetése óta Dante Alighieri babérleveles profilja már a kéteurós érméről is visszaköszön.

Az aprópénzre váltott poéta portréjának mintájául Raffaello Sanzio vatikáni freskója szolgált. Ma a diákok a sikeres vizsgáért, elismerésként kapják a koszorút, igaz az állami egyetem tanulói előre isznak a medve bőrére, mert az eredményt nem azonnal, hanem csak hetekkel később tudják meg. Míg Napóleon Jean-Auguste-Dominique Ingres festményén aranyozott babérkoszorút visel, Milánóban inkább az egyszerűbb, piros szalaggal átfont változat az elterjedt.

Babérkoszorú készítése – forrás: aliceandlois.com

Az élő növényből készült koszorú meglehetősen drága és legalább egy héttel előre kell megrendelni a virágosnál, ezért sokan otthon, saját maguk készítik el, mondván így még egyedi is lesz. A nagy naphoz kapcsolódó helyi szokás még, hogy a kerengő sövényét a vizsga után át kell ugrani. A hangos ováció közepette a lányok lerúgják a magassarkút és szoknyájukat felhúzva próbálnak minél kecsesebben átvergődni a bokrokon. A Bocconi diákjai pedig azt tartják, hogy aki az államvizsga előtt átmegy a főbejárat két oroszlánja között, balszerencse sújtja, ezért a védés napjáig nagyban elkerülik. És mi történik a babérkoszorúval az ünnepség után? Van, aki szögre akasztja és kiszárítja akár a virágcsokrot, van, aki besuvasztja a szekrénybe, és van aki a környezettudatosság jegyében szép lassan elfőzi… miért is ne?