A mai tűzoltólaktanya épülete egy jó évszázaddal ezelőtt meglehetősen kétes hírű szálloda volt, Magyar Király vendégfogadónak hívták. A híres gyulai állatvásárok idején itt tanyáztak a lókupecek. De egyszer, kényszerűségből, megszállt benne Bartók Béla is.
Bartókot rokoni szálak fűzték Békés megyéhez: nagyapja, Voit Lajos a csorvási Wenckheim-uradalom gazdasági vezetője volt. Ennek folytán Bartók édesanyja is élt ott korábban huzamosan, később Elza húga Vésztő-Sziladpusztán lakott szintén gazdatiszt férjével. Bartók így többször megfordult a megyében rokonlátogatás céljából, majd erre az ismerős környékre vezette első népzenegyűjtő útja is. Az idők folyamán Békésben összesen mintegy 750–800 dalt gyűjtött, ebből 169-et Gyulán és környékén.
Gyula gazdag zenei emlékhelyekben:
1906. július 20-án utazott először Gyulára. A Csorváson megismert Galgóczy Géza hívta – aki akkor a józsefbenedeki uradalom intézője volt -, mert úgy vélte, hogy a nyári vásáron lesz módja meghallgatni egy környékbeli híres muzsikust, a Vágási nevű dudást. Bartók látogatása duplán is sikertelen lett: csak itt, a város rosszabbik szállodájában kapott szobát, a dudás pedig ott sem volt a vásárban. Édesanyjához írt levelében csalódottságának adott hangot:
Igen tisztelt Mama! Kezdem a gyulai vásárnapokon. Az első napon – azon az emlékezetes pénteken egyáltalán nem sikerült semmi – csak éppen pornyelés. Mert por volt bőven… Vágási-dudás pedig nem jött el a vásárra…
A város első szállodája tömve volt, némi keresés után megtaláltam a másodikat és az utolsót. Még egy szoba volt üresen, vásár miatt dupla áron. A folyosón gyanús fehérnépek szaladgáltak: rosszhírű szállodába értem,
a hol két jövedelmező keresetforrást egyesítenek leleményes élelmességgel.
Másnap azonban sikerült kijutnia Galgócziékhoz a Gyulához tartozó Józsefbenedekre (gondoljunk csak a Szánt a babámban a benedeki határra!). Az intéző gyermekeinek ott megismert pesztrája, egy Illés Anna nevű csorvási leány lett Bartók egyik legkiválóbb énekese, adatközlője. A magyar népdal című művében 1924-ben így emlékezett meg a lányról, akit ő Pannának szólított: „Magyar paraszténekeseim közül eddig a legtöbb dallamot, körülbelül 80-at, 1906-ban Békésgyulán jegyeztem le, Illés Panna, akkor 18 éves lánytól.”
Hallgassuk meg az eredeti gyűjtés egyik darabját, Illés Panna énekel.
Nézzük meg Bartók lejegyzését is a Zenetudományi Intézet jóvoltából, és ismerjük meg Illés Pannát is:
De nem kevésbé értékes anyagot gyűjtött Borek András uradalmi cselédtől is, akit cselédlakásában keresett fel: ő énekelte Bartóknak többek között az Elindultam szép hazámból kezdetű dalt.
Ide kattintva meghallgatható az akkor készített felvétel.
Bartók gyulai látogatását a tűzoltósággal szemben kis emlékkő örökíti meg:
NÉPÜNK NAGY FIA
NÉPDALGYŰJTŐ MUNKÁJÁT 1906-BAN
VÁROSUNKBAN ÉS KÖRNYÉKÉN KEZDŐ
BARTÓK BÉLA
1881–1945
EMLÉKÉRE
ERKEL FERENC MÚZEUM 1960. XI. 20.
Források:
Czeglédi Imre: Gyula: útikalauz. Gyula, Önkormányzat, Thermal Idegenforgalmi Közalapítvány, 1996
Márai György: Bartók Béla Békés megyei kapcsolatai és emlékhelyei. = A népdalkutató Bartók Béla Békés, Arad és Bihar megyékben. Békéscsaba, 1982
Bartók Béla levelei (különböző kiadások)
