A Rákóczi út és a Garay utca által határolt háromszögben, a Rákóczi útról megközelíthetően áll Jakováli Hasszán pasa dzsámija és a hozzá épült minaret. A 16. század második felében emelt együttes a legépebben megmaradt magyarországi török egyházi építmény.
A négyzet alaprajzú dzsámi kupolája kívül nyolcszögű, belül kör keresztmetszetű dobon ül. Az épület falát szimmetrikusan elhelyezkedő szamárhátíves ablakok tagolják.
Azért sorolhatjuk be a zenei emlékhelyek közé, mert a dzsámihoz a török időkben derviskolostor és főiskola is tartozott. Ez egyike volt a Pécsen található hat török kolostornak, ám Evlia Cselebi (1611-1687) török világutazó szerint valamennyi közül a legkiválóbb és legjelesebb. Ő az 1660-as években fordult meg itt. Leírása szerint a Jákováli Hasszán pasa alapítványát képező intézmény a mevlevi derviseknek, azaz a táncoló derviseknek volt a kolostora. Ennek megfelelően zene- és táncoktatás is folyt benne.
Evlia Cselebi feljegyzéseiben a következőket olvashatjuk:
„Mevlánai Rumi kolostora, mely Irem kertjéhez hasonló rózsaligetben és ergaváni pálmaligetben fekszik; midőn a fülemülék itt a dervisfuvola hangját és ütemeit hallják, ők is elkezdik fülemüle-nyögdécselésüket, úgy, hogy ez minden hallgatónak lelkét elbájolja.
Táncolótere (mejdán-i szemakháneszi), zenészek gyülekező helye, Mesznevi olvasók helye és szószéke, valamint művészi, rácsozatos, felosztott gyülekező helyei vannak, melyek leírására és elmondására gyenge a nyelv.
Hetenkint kétszer van e kolostorban dervistánc, amikor az ég kerekéhez hasonló körforgást végeznek. Külső háremjében hetven-nyolcvan szobácska van. […] Ez a kolostor Haszán pasa dsámijával összefüggésben van, ezért az öt imaidőt végző jó barátai mind a kolostorba jönnek és ott szórakozva, vígan vannak.”
Hasonlatával, hogy az igazi fülemülék csak utánozni próbálják a felhangzó fuvolaszót, bizonyára az itteni muzsikálás nagyon magas színvonalát próbálta érzékeltetni…
Maga a dzsámi a belső terében kiállított tárgyak révén, amelyek a Török Köztársaság kormányának ajándékai, egy működő török templom térélményét nyújtják. Falán néhány helyen sikerült feltárni az eredeti falfestést.
A műemlék ma múzeumként látogatható. Falitárlókban török fegyverek, kerámiák, díszes rézedények, textilek tekinthetők meg, tablók mutatják be a török-magyar harcokat és Mohamed próféta életét. A galérián az egyik tárlóban zenével kapcsolatos emlékek is láthatók.
Mi pedig nézzünk mai, de nyilván az ősi hagyományt felelevenítő táncoló derviseket:
Források:
Csorba Csaba: Pécs. Bp. Panoráma, 1983
Kolta János: Pécs. Bp. Panoráma, 1975
Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660-1664 Bp. Gondolat, 1985
Nagy János Ádám–Ledniczky Lívia: Pécsi séták. Alexandra, 2009
