A 100 éve született Anhalt István darabját vette lemezre a Rádiózenekar

Ajtony Csaba - fotó: Oliver Sin

Magyarországon szinte teljesen ismeretlen magyar származású zeneszerző emléke előtt tiszteleg, születésének 100. évfordulóján, az a CD-felvétel, amely a közelmúltban jelent meg a Canadian Music Centre gondozásában. 

Anhalt István (1919-2012) Kodálynál tanult Budapesten, majd Nadia Boulanger-nál Párizsban. 1949-től haláláig Kanadában élt, ahol előbb a montreali McGill egyetemen, majd a Queen’s Universityn (Kingston, Ontario) tanított, és generációjának egyik legismertebb, legnagyobb köztiszteletnek örvendő kanadai zeneszerzőjévé vált.

Új hazájában az elsők egyikeként foglalkozott elektronikus zenével, majd egyre inkább a szimfonikus zene és az opera felé fordult érdeklődése. Négy zenés színpadi művével újszerű dramaturgiákkal kísérletezett, miközben a vallás és a modern élet összeegyeztetésének nagy kérdéseivel viaskodott. Kisebb előadói apparátusokra viszonylag keveset komponált, de

zongorafantáziáját nem kisebb művész, mint Glenn Gould vette lemezre 1967-ben.

Anhalt szinte élete végéig dolgozott, de utolsó művei ritkán jutottak túl lakóhelyének, Kingstonnak határain, ahol a helyi szimfonikus zenekarban és annak karnagyában, Glen Fastban művészetének lelkes pártfogóira talált. Ezek a művek azonban feltétlenül megérdemlik, hogy szélesebb körben is ismertté váljanak, ezért is üdvözöljük nagy örömmel a jelen CD-t, melyen a zeneszerző két 2006-ban, vagyis 87 évesen komponált zenekari műve szólal meg.

Ide kapcsolódik:
Glenn Gould nem akarná, hogy halljuk ezeket a felvételeket

Four Portraits from Memory („Négy portré emlékezetből”) négy tételben négy, a zeneszerzőhöz különösen közelálló személynek állít emléket, akik valamennyien 2004 és 2006 között hunytak el: Anhalt Judit, a zeneszerző Budapesten élt húga, George Rochberg, a hírneves amerikai zeneszerző kolléga, akihez Anhaltot majd’ félévszázados barátság fűzte, Kelemen András, Anhalt munkaszolgálatos társa, akivel sok év után újult fel a kapcsolat, miután Kelemen élete végén Kanadába költözött, valamint Ingeborg Mohr, osztrák születésű kanadai festőművésznő, aki megfestette Anhalt portréját. Ez a négy „in memoriam” darab (mely eredetileg zongorára íródott) óhatatlanul a zeneszerző saját halandóságával való megható számvetés is egyben.

A CD-n szereplő másik mű, …the timber of those times…(…a theogony…) sokrétűbb, és bizonyos szempontból izgalmasabb, mert a túlvilág mellett erősen kapcsolódik földi életünkhöz is. Az öttételes mű címében szereplő sok hármaspont azonban itt is a meditatív jelleget, a reális tények mögé tekintést sugallja. A címet nem könnyű magyarra fordítani. Az első felét talán így adhatnánk vissza hozzávetőlegesen: „a fa, amelyből a korszakok épülnek”; a második fele Hésziodosz i.e. VIII. században keletkezett művére, a Theogóniára (Istenek születése) utal. Ez a többrétegű címadás bevilágít Anhalt jellegzetes gondolkodásmódjába, amely az archaikusban keresi a korszerűt, és a régi istenmítoszok modern üzenetei után kutat. Az öt tétel istenportréi fizikai valójukban ragadják meg a sánta Héphaisztoszt, Pandorát, az agyagból gyúrt nőt és a többieket – megragadva, ami kézzelfogható, és megsejtetve, ami nem az.

Anhalt zenéje erőteljes ritmikájával és színpompás hangszerelésével teszi érzékelhető élménnyé a filozofikus gondolatokat. Ajtony Csaba érzékeny kézzel nyúl a komplex partitúrákhoz, és izgalmas felfedezések egész sorában részesíti a hallgatót. A CD sikeréhez nagyban hozzájárul a két zenekar: a kanadai Victoriában működő SALT Festival Orchestra (Four Portraits), valamint a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara (…the timber…) kitűnő játéka. Mindkét műben van egy-egy tétel, amely rendkívül igényes szólókat is tartalmaz, és ezekben ragyogó teljesítményt nyújt a két zenekar egy-egy szólistája –

az első műben Tzenka Dianova (zongora), a másodikban Oláh Vilmos (hegedű).

Reméljük, hogy a CD Magyarországon is felkelti majd az érdeklődést egy mély kultúrájú, virtuóz zeneszerző munkássága iránt, és hogy hamarosan az itthoni hangverseny látogatók is találkozhatnak Anhalt István műveivel.