A Kodály Központ és a pécsi dóm felváltva biztosít helyszínt a Pannon Filharmonikusok Musica Sacra sorozatának, melynek három koncertje az ünnepekre készíti majd fel a hallgatót Bach és Händel művein keresztül. Tóth Zsuzsi szoprán és Hámori Szabolcs basszus nem először dolgoznak együtt a zenekarral, a következő évadban pedig Händel Messiásában lépnek együtt színpadra.
– Hogyan kerültek kapcsolatba a Pannon Filharmonikusokkal?
– Tóth Zsuzsi: 2014-ben, éppen a Messiásban dolgoztam először az együttessel. Akkor Vass András karmester keresett meg, aki nagy rajongója és ismerője a régizenének. El tudtam vállalni a felkérést, aminek utólag nagyon örülök, hiszen egy lelkes, szakmailag kiváló csapatot ismertem meg.
– Hámori Szabolcs: Az első találkozást nekem is ugyanez a koncert jelentette, az azóta eltelt öt évben pedig, nem egy, számomra fontos, meghatározó produkciót hoztuk közösen létre. Valóban nagyon professzionális munka folyik, a háttértől kezdve egészen a bemutatókig.
– A kapocs tehát Händel. Hogyan vélekednek a szerző oratóriumáról?
TZs: Azt hiszem, hogy ez az a mű, amit nem lehet túl sokszor énekelni, ezért mindig örömmel teszek eleget egy ilyen felkérésnek. Ha ki kellene választanom egy részletet, akkor a Rejoice kezdetű virtuóz árai mondanám, egyébként pedig érdekes belegondolni, hogy a híres Hallelujah mennyire benne van az emberek fülében, még akkor is, ha nem tudják, hogy honnan származik a dallam.
HSz: A művet 2009-ben énekelhettem először Helmuth Rilling vezényletével a Zeneakadémián. Egy monumentális alkotás, amely komoly koncentrációt igényel minden szólista és kórusénekes részéről. Az oratórium legvégén csendül fel a The trumpet shall sound, ami a zeneirodalom egyik legnagyobb kihívást jelentő áriája basszus és bariton énekeseknek egyaránt.
– A mostani alkalommal Howard Williams vezényel majd. Milyen várakozásokkal tekintenek a koncertre?
HSz: A mester korábban a Pannon Filharmonikusok művészeti vezetője volt, egyszóval egy kicsit haza is jön. Mindketten először találkozunk majd vele, én nagyon várom a közös munkát, hiszen egy kiváló karmester.
TZs: Nem beszélve arról, hogy a Messiás Nagy-Britanniában igazi kultuszdarab, így azt hiszem, mi is és a közönség is valami egészen különleges, autentikus élményt kapunk majd a koncerten.
– Nem először énekelnek a PFZ Musica Sacra sorozatában. Hogyan értékelik sorozatot?
TZs: Közel 15 éve, hogy a régizene a fő profilom, amit már kamaszként megkedveltem, köszönhetően a kóruséneklésnek. A barokk művek kiemelkedő hányada szakrális ihletésű, amivel nem feltétlenül találkozunk rendszeresen a koncertprogramokban, éppen ezért egy ilyen sorozat arra jó, hogy valóban betekintést nyerjünk a hihetetlen gazdag és itthon nem annyira hozzáférhető repertoárba.
HSz: Számomra Pécs egy kis ékszerdoboz a hazai komolyzenei életben, amire azt hiszem, csak ráerősít, hogy valóban, ebben a sorozatban az ismert művek mellett rendszeresen műsorra kerül a kevésbé játszott barokk repertoár, legyen szó kantátákról vagy oratóriumokról.
