Mán-Várhegyi Réka átvette Brüsszelben az Európai Unió Irodalmi Díját

Mán-Várhegyi Réka a díjátadó előtti panelben - fotó: Gleamlight / Philippe Molitor via Balassi Intézet

Ünnepélyes keretek között adták át az Európai Unió Irodalmi Díját 14 ország pályájuk elején járó kiemelkedő tehetségű írójának a brüsszeli Művészetek Palotájában.

Magyarország színeiben Mán-Várhegyi Réka vehette át az elismerést Mágneshegy című regényéért, ami 2018-ban jelent meg a Magvető Kiadónál. A díj ötezer euró pénzjutalommal jár.

A díjátadó az európai könyvszakma fontos éves brüsszeli eseménye. A díjakat az Európai Unió kultúráért felelős döntéshozói adják át, szervezői a könyvkiadók, az írók és a könyvkereskedők európai érdekképviseleti szervezetei, jelen vannak a zsűri nemzeti szekcióinak elnökei és a Brüsszelbe akkreditált nemzetközi média.

A 2019. évi nyertesek és a díjátadó szereplői – fotó: Gleamlight / Philippe Molitor

„Zavarba ejtő itt lenni, mert általában pár száz fős olvasóközönséggel rendelkezem, és nyilván ez egy egészen más kategória” – nyilatkozta a díj átvételét követően Mán-Várhegyi Réka. A zsűri magyar szekciójának elnöke, Szkárosi Endre kérdésünkre az esemény és a díj inspiráló hatását emelte ki a nemzetközi irodalmi diskurzusra.

Ide kapcsolódik:
Az Európai Unió Irodalmi Díját kapta Mán-Várhegyi Réka

Sofi Oksanen világhírű finn-észt regényíró üdvözlő beszédében arra hívta fel a figyelmet Grúzia és Ukrajna a díjhoz való csatlakozása kapcsán, hogy ha nem sikerül a kiadók érdeklődését felkelteni a kelet-európai és balti szerzők művei iránt, az olvasók továbbra is az orosz propaganda szemszögéből fogják megismerni ennek a régiónak a történelmét világszerte.

Az Európai Unió Irodalmi Díját (EUPL) az Európai Unió tagállamai alapították. 2009 óta kerül odaítélésre immár 41 ország tehetségét bontogató, de még nem befutott írójának évenkénti rotációs rendszerben fikciós szépirodalom kategóriában. A díjat az Európai Írók Tanácsából, az Európai Kiadók Szövetségéből és az Európai és Nemzetközi Könyvkereskedők Szövetségéből álló konzorcium működteti az Európai Bizottság Kreatív Európa programja keretében. Az idei év győztesei a díj honlapján olvashatók. A korábbi magyar díjazottak Szécsi Noémi (2009), Horváth Viktor (2012) és Szvoren Edina (2015).

Beszámolónk a díjátadóról:

Az október 2-i díjátadó a 14 megjelent szerző felolvasásaival kezdődött a BOZAR (Művészetek Palotája) öt kisebb termében. Mán-Várhegyi Réka görög és litván kollégáival szerepelt a panelben (Nikos Chryssos és Daina Opolskaité). Anyanyelvükön olvastak fel díjnyertes munkáikból, melyeknek angol vagy francia fordítását az EU Publikációs Irodája erre az alkalomra összeállított European Stories – 2019 című kötetében lehetett követni.

A szerzők kérdésekre is válaszoltak. Mán-Várhegyi Réka elmondta, hogy Magyarországon egyre elismertebb a díj, és hogy a női szerzők megítélése ugyan változik, de még mindig tényező esetükben például a megjelenésük. A díj eredményeként azt reméli, hogy tapasztalatokat szerezhet nemzetközi kiadókkal.

Mán-Várhegyi Réka a díj átvételekor – fotó: Rumbold-Molnár Eszter

A díjátadó ceremóniára a BOZAR központi csarnokában került sor mintegy kétszáz fős hallgatóság előtt. A beszédek között Noah Vanden Abeele fiatal belga zongorista-zeneszerző mutatott be improvizációkat. A díjat működtető konzorcium képviseletében az Európai Írók Tanácsának elnöke, az Európai Kiadók Szövetségének elnöke és az Európai és Nemzetközi Könykereskedők Szövetségének társelnöke köszöntötte a díjazottakat.

Beszédeikben az EU kultúráért felelős döntéshozói – a soros elnökségét betöltő finn miniszter, a főbiztos és az Európai Parlament illetékes bizottságának alelnöke – az Európai Unió Irodalmi Díjának jelentőségét abban határozták meg, hogy 11 éve folyamatosan támogatást biztosít az irodalom határokon történő átjutásához egész Európában. Középpontjában a fordítás és az egyes országok egyedisége áll. Hangsúlyozták a kultúra, ezen belül az irodalom és a kritikai és kreatív gondolkodás szerepét a mai, politikailag turbulens világban. Az európaiságot, egymás kölcsönös megértését és a kultúra-demokrácia-oktatás közötti szinergiát is említették.

Sofi Oksanen – fotó: Gleamlight / Philippe Molitor via Balassi Intézet

Külön kiemelendő Sofi Oksanen erős hangvételű üdvözlő beszéde, aki az EU soros finn elnökségének a meghívására volt jelen. A világhírű író Grúzia és Ukrajna díjhoz való csatlakozása apropóján azt hangsúlyozta, miért lenne rendkívül fontos, hogy kelet-európai és balti szerzők művei széles körben kiadásra kerüljenek Európa- és világszerte. Ugyanis „ha ez nem történik meg, Oroszország bizonyára tesz majd érte, hogy a deportálásokat vagy például a Holodomort (tervszerű éheztetés az 1930-as évek Szovjet-Ukrajnájában – a szerz.) tagadó írásművek kerüljenek kiadásra, nemkevésbé az ukrajnai háborúról szóló kalandtörténetek.” Finnország, Észtország és új könyve kapcsán Ukrajna példáin mutatta be, hogy e régió szerinte mennyire ki volt szorulva Európa nagy történetmeséléseinek a fősodrából a történelem folyamán.

Reméljük, hogy Sofi Oksanen elszánt gondolatai a jelenlévőknél célba találtak. Mindenesetre mivel beszéde eléggé hosszúra nyúlt, egy idő után itt-ott zúgolódást lehetett hallani.

Ide kapcsolódik:
Szvetlana Alekszijevics lesz a jövő évi budapesti könyvfesztivál díszvendége

A díjak átvételét követően a 14 díjazott is szólhatott néhány szót a színpadon. Megkapó volt hallgatni, ahogy személyes köszönetnyilvánításukon túl többen is Európa, illetve saját országaik aktuális problémáira reflektáltak.

Az olasz díjazott, Giovanni Dozzini például a Földközi-tengeren életeket mentő NGO-k munkáját köszönte meg könyve témájához kapcsolódva. Az ír Jan Carson nemzeti zsűrijének mondott köszönetet, akik nem féltek a jelen komplex körülményei ellenére egy Belfastban élő ír-brit állampolgárt díjazni a személyében. A grúz és az ukrán szerzők, Beqa Adamashvili és Haska Shyyan számára a színpadon állni önmagában különleges pillanat lehetett. A brit Melissa Harrison a Brexit miatti sajnálatának adott hangot. A közönség minden érzelmes megnyilvánulást értékelt.

A 2019. évi díjazottakat bemutató kötet – fotó: Gleamlight / Philippe Molitor

A European Stories – European Union Prize for Literature Winning Authors 2019 (Publications Office of the European Union) c. kötet tartalmazza a 14 díjnyertes regény rövid ismertetőjét, a díjazottak életrajzát és a nemzeti zsűrik odaítélési szempontjait. Minden műből olvasható néhány oldalas részlet angol vagy francia fordításukkal. A kötet Budapesten elérhető az Európa Pontban, online pedig ezen a linken.

A ceremónia után Mán-Várhegyi Rékát kérdeztük a benyomásairól:

„Annyiban jó itt lenni, hogy talán segít egy picit változtatni azon, amit arról gondolok, hogy íróként ki vagyok vagy mennyire tudom komolyan venni magam”

– mondta a történtektől láthatóan megérintve. Mert ameddig családias, néhány fős eseményeken olvas fel – amikért természetesen nagyon hálás – addig az írást alapvetően hobbinak tekinti. De „itt lenni azt erősíti, hogy amit írok, lehet, másoknak is fontos. Meglátjuk, hogy mi sül ki belőle, de nagyon jó élmény.”

Szkárosi Endre, a zsűri magyar szekciójának elnöke kérdésünkre a díjátadó kapcsán a találkozások fontosságát emelte ki, mert azok mindig „valamiféle szellemi kohéziót hoznak létre”, ahogy ezen az eseményen is tapasztalhattuk. A fordítások meghatározó szerepét az elhangzottakon túl azzal egészítette ki, hogy nem pusztán az új nyelvre átültetett mű létrejötte a fontos, hanem „hogy akörül kialakul egy beszéd, egy diskurzus is” és végeredményben „ez az, ami érzékelhetővé teszi, hogy mi végre is működik az irodalom.”