A Virág Judit Galéria eddig is rendszeresen kínálta árverésein kortárs hazai művészek munkáit is klasszikus és modern alkotók művei között, november 17-én viszont először rendeztek olyan aukciót, amelyen kizárólag a nemzetközi kategóriák szerinti Post War és Contemporary alkotásokat vittek kalapács alá.
A kezdeményezés nagy sikert hozott: több életmű-rekord is született, és néhány művész munkáinak az ára eddig itthon még alig látott magasságokba emelkedett. És bár a Papageno már közölt egy hírt az eseményről, mi itt most egy kicsivel több összehasonlító adatot tartalmazó elemzést is nyújtunk az olvasóknak.
Az árverés után a teremből távozó közönség tagjai között érezhetőn vibrált a lelkesedés: a legtöbben azt hangoztatták, hogy ezen az estén a magyarországi leütések összegei is elkezdtek legalább felzárkózni a nemzetközi piac kortárs árszintjéhez, de voltak olyanok is, akik egyenesen egy új korszak kezdetéről beszéltek. Hiszen emlékezzünk rá (mi is megírtuk itt a Senki többet? blogban), mekkora sikerként könyveltük el, amikor október 3-án a Dobossy árverezőház első londoni aukcióján Maurer Dóra egy 1986-os munkáját 45.000 fonton (16,8 millió forint) ütötték le, vagyis amelyért a jutalékokkal együtt végül 55.350 fontot (20,6 millió forint) fizetett ki a vevője (akiről aztán utóbb kiderült, hogy egy magyar gyűjtő).
Ennél magasabb árat élő művésztől korábban idehaza nyilvános árverésen mindössze két Reigl Judit-festmény ért el (65, illetve 60 millió forint), ő azonban, mint tudjuk, sok éve nem Magyarországon él, így a nemzetközi műtárgypiacon is más a „beágyazottsága”.
Ezen a mostani itthoni aukción viszont két festmény is meghaladta Maurer londoni árát, méghozzá nem is kevéssel. Lakner László Metamorfózis – egyszer, aztán, később című, 1964–67-ben készített nagyméretű munkája a 22 millió kikiáltási árról egészen 42 millió forintos leütésig szárnyalt a licitek során, amivel egyrészt alaposan megdöntötte a művész eddigi 14 milliós aukciós rekordját, másrészt a két Reigl-festmény mögött az idehaza harmadik legdrágábban leütött kortárs alkotássá vált. És ha Lakner esetében még mondhatjuk, hogy végül is ő is hosszú évek óta nem csak idehaza, hanem sokkal inkább Berlinben él, a másik kiemelkedő sikert elért Nádler István már minden szempontból egyértelműen hazai művész: márpedig az ő Kapcsolat című 1971-es vásznáért is 35 millió forintot adott meg valaki (10 milliós kikiáltás után), amivel ez lett a negyedik legdrágább kortárs magyar alkotás.
Nádler eddigi hazai leütési csúcsa 9,5 millió forint volt (ennyit még 2007 novemberében adtak az Avar motívum, schwarz című képéért, szintén a Virág Judit Galéria árverésén), és most egy másik munkája, az 1982-es Lilán is 5 milliós leütést ért el. (Ezzel ez a kép lett a hetedik olyan Nádler-mű, amelyik fel tudott kerülni az idehaza 5 millió forinton, vagy afelett leütött, élő művészek által készített alkotások pillanatnyilag negyvennégy tételt számláló listájára; rajta kívül csak éppen Lakner szerepel még ennyiszer ezen az árszinten.)
Ugyancsak nem kicsit javított saját egyéni leütési rekordján Keserü Ilona: a Pannóterv 3 című 1978-as vászna az érte megadott 16 millió forintos leütéssel adta át a múltnak a festő eddigi 12 milliós aukciós csúcsát. És ha nem is döntött rekordot, de beállította azt Jovánovics György is, akinek a Relief 90 mal 97 III. című 1994-es gipsz-plasztikája ugyanúgy 6,5 millió forintos leütést ért el most, mint ugyanennek a sorozatnak az I. számú darabja idén májusban, ugyancsak Virág Juditéknál.
A vasárnap esti kínálatnak jelentős részét tették ki a fotómunkák is, és ezek között is születtek kimagasló leütések. Erdély Miklós két fényképből álló, Gyümölcsszedési kísérlet hosszított ujjakkal című, 1980 körül készített „aukció-dokumentációjáért” 1,6 millión koppant a kalapács (a korábbi legdrágább Erdély-fotó ára 1 millió forint volt, ezt idén májusban Dobossyéknál ütötték le). Alig maradt el ettől Kismányoki Károly Mások szemével című, 1973-ban fotózott, öt felvételből álló képsorozatának 1,5 milliós leütése (bár ennek a sorozatnak egy tíz nagyításból álló összeállításáért tavaly decemberben ugyancsak Virág Judit árverésén adtak már 1,9 millió forintot is). És végül 1 milliós leütéssel csaknem elérte korábbi 1,1 milliós rekordját Szíjártó Kálmán is, akinek most az Art gesztus című, 1971-ben fotózott, egy 24 felvételből összeállított tablója került fel a legdrágábban elkelt fotók hazai toplistájára.
A vasárnap esti aukció kínálatában szerepelt 105 tétel összkikiáltási ára 160 millió forint volt, az összleütések összege pedig csaknem 239 millió forintot tett ki. Mondjuk ez egymillió híján pont annyi, mint a jelenlegi legdrágább magyarországi műtárgy, a 240 millión leütött Csontváry-kép ára. Vagyis azért még van hová fejlődnie hazai kortárs műkereskedelemnek. De vasárnap este valami egyértelműen elindult.
