• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • ARTE blog
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Beszélő képek
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Erdély blog
  • Esterházy
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fesztivál Akadémia
  • FOCUS on You
  • Hallomások
  • Hagyományok Háza
  • Haydneum
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kórusblog
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Mindent Kocsisról
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Operaház
  • Oroszlánkörmök
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • PeterPress
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў blog
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Kataliszt Színház Címlap

A reformkor színészideálja – Lendvay Márton operaénekes

Szerző: Kocsis Katalin2019. december 3.
Facebook Twitter E-mail
Lendvay Márton szobra - fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt

Budán, az Országház és a Kard utca sarkán, az Országház utca 21. számú épület előtt áll Lendvay Márton (1807-1858) színész, operaénekes egészalakos szobra. Dunaiszky László alkotását a színész halála utáni évben, 1859-ben állították fel Tomori Anasztáz megrendelésére, ami már magában is mutatja id. Lendvay Márton népszerűségét és jelentőségét kora szellemi életében.


Lábjegyzet: a mérnök képzettségű Tomori korábban Nagykőrösön tanár kollégája volt Arany Jánosnak, majd – miután hatalmas családi örökséghez jutott – a magyar művészeti és tudományos élet híres támogatója lett. Ő finanszírozta többek között az első magyar Shakespeare-összkiadást. Lendvay szobrának felállítására közadakozást hirdetett, amelyhez minden bizonnyal ő maga is jelentősen hozzájárult.

Dunaiszky László romantikus felfogásban mintázta meg Lendvay Mártont: zsinóros magyar ruhát visel, jobbjában szereptekercset tartva hősi pózban egy pillérnek támaszkodik. A könyvek és a maszk a színészmesterségre utalnak, a lábai elé helyezett koszorú a nemzet elismerését jelképezi.

A szobrot eredetileg a Rákóczi út és Múzeum körút sarkán egykor állt első Nemzeti Színház előtt állították fel, amelynek épületében Lendvay jó másfél évtizeden át játszott. Az 1930-as években került át a Blaha Lujza térre, a második Nemzeti Színház déli oldalára, majd annak lebontása után, 1971-ben hozták ide, a budai Várnegyedbe, az Országház és a Kard utca sarkára.

Lendvay Márton szobra – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
Lendvay Márton szobra – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
Lendvay Márton szobra – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
Lendvay Márton szobra – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
Lendvay Márton szobra – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt
A Lendvay-szobor a Nemzeti Színház Blaha Lujza téri épülete előtt
Lendvay Márton síremléke a Fiumei úti temetőben – fotó: Kocsis Katalin / Kataliszt

Id. Lendvay Márton, a magyar színművészet hőskorának nagy művésze nemcsak kiváló prózai színész volt, hanem szép tenorhanggal rendelkezett, s zenés népszínművekben, sőt, operaszerepekben is rendszeresen fellépett. 1838-ban már népszerű művészként lett az előző évben megnyitott Pesti Magyar Színház tagja: szerződése szerint is a színház énekese és színésze. Szeretett gitározni, több dalt is szerzett. Utolsó, már betegsége alatt írt románcát szívesen énekelte Hollósy Kornélia.

Pályája zenitje a nemzeti színházi korszaka volt, 1838-tól 1854-ig, amikor egy előadás után a betegség leverte lábáról. Ebben az időszakban nemes versenyre keltek Egressy Gáborral az elsőség koszorújáért. Sok szerepet játszottak felváltva, így Bánk bánt, Hamletet, III. Richardot, Othellót. A korabeli kritikusok a művészi verseny eredményeképpen úgy látták, hogy azok a tragikus szerepek, melyeknek indító okát és kifejlődését a szerelem alkotja, illettek jobban Lendvay egyéniségéhez.

Operaénekesként különösen két, akkoriban népszerű francia műben ünnepelték: Zampa kalózvezér (Hérold: Zampa avagy a Márványmenyasszony) és Fra Diavolo, a rablóvezér (Auber: Fra Diavolo) szerepében, amelyeknek sikeréhez hódító férfiassága is hozzájárult. Ő volt az első magyar népszínmű-énekes is, mint Gergely alakítója Szigligeti Ede: Szökött katona című darabjában (1843), amelyet az első magyar népszínműnek tartanak. Országszerte rajongtak Lendvayért s a mindig elegáns színészt „Szép Marci”-nak nevezték.

Lendvay Márton mint Katona József Bánk bánja (1845) – forrás: dka.oszk.hu
Lendvay Márton mint Zampa kalózvezér Hérold operájában (1837) – forrás: mek.oszk.hu
Barabás Miklós: Idősebb és ifjabb Lendvay Márton (1852) – forrás: Wikipedia.hu

„A természet ritka adományokkal áldotta meg. Alakja délceg volt, sugármagas, járása ruganyos, mozdulatai kerekdedek, szabályosan szép, kifejező arca volt és mindent kifejező arc- és szemjátéka, értelmet sugárzó magas homloka, szemei ragyogók, dús, göndör a haja, hangja pedig hajlékony, terjedelmes és csengő volt” – jellemezte a nemzeti könyvtár róla szóló emlékoldala.

Hatalmas népszerűségének, csodált tehetségének azonban megvolt az ára: ötvenéves korára szinte belerokkant huszonnyolc éves pályafutásának gigászi munkájába, szakadatlan erőfeszítésébe. Emellett egész életén át a szegénységgel is meg kellett küzdenie: csodált eleganciáját is csak nagy önfeláldozással tudta fenntartani.

Ide kapcsolódik:
Az első magyar színigazgató - Kelemen Lászlóra emlékezünk

1854-ben a Jane Eyre drámaváltozatának egyik előadása után, amelyben lord Rochestert játszotta, verte le a betegség a lábáról. Utolsó idejét szanatóriumban töltötte. Halálos ágyán így szólt Vadnay Károlyhoz:

„Örömmel halok meg, mert nem hiába szenvedtem, nem hiába küzdöttem,
a magyar színészetnek jövője van!”

A nála csaknem két évtizeddel fiatalabb Jókai Mór, aki az egyik legnagyobb rajongója volt, versben fogalmazta meg, milyennek látta és milyen nagyra tartotta:

A kortársak tudják csupán, ki volt ő,
Bánk bántól Romeóig egy remek.
Alakja oly délceg, oly hódító,
Arcán a lélek minden indulatja.
Sötét szemében csáb, varázs, harag.
Szerelmet, hogy ha zengett, a ligetben
Elhallgatott versenyző csalogány,
Mert édesebb volt a művész beszéde
S ez édes hang dörgött az indulattól,
Haragban, ádáz szenvedély-viharban
És honszerelemre hevítő szavától
Megdobbant az alvó halottban a szív,
Igaz volt mindig s mégis ideál,
Az volt nekünk, mi Kean és Roscius
És Talma a világ nagy nemzeteinek.

Sírját meglátogathatjuk a Kerepesi temetőben, ahol fiával, az őt a színészi pályán követő ifj. Lendvay Mártonnal nyugszik közös sírban.

színháztörténet nemzeti színház budai vár zenei emlékhelyek emlékhelyek reformkor
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésMagyar és orosz sikerek a V. Szegedi Nemzetközi Hárfaversenyen
Következő bejegyzés Szent Efrém Férfikar lemezbemutató – Játék

Ajánlott Bejegyzések

Haumann Péter - forrás: Pesti Magyar Színház
Intermezzo

Elhunyt Haumann Péter

2022. május 28.3 perc olvasás
Adrain Ghenie 2014-ben berlini műtermében – forrás: Wikipedia
Senki többet?

Egy új világsztár Kolozsvárról – Adrian Ghenie szárnyalása a műtárgypiacon

2022. május 28.3 perc olvasás
Rákosi Szidi
Intermezzo

Aki színésznemzedékek sorát nevelte fel – 170 éve született Rákosi Szidi

2022. május 28.3 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Promóció

Kamarazene Ukrajnáért – segélykoncert sztárokkal a Zeneakadémián  

Szent István Filharmonikusok - fotó: Andrasovszky Péter Promóció

Trianonra emlékezve adnak hangversenyt a Szent István Filharmonikusok

József Promóció

Jelentkezz a Madách Művészeti Iskola képzéseire!

Rózsa Miklós - forrás: listal.com Promóció

A 115 éve született Rózsa Miklósra emlékeznek Debrecenben

Promóció

Bejárja a Kárpát-medencét az A38 Hajó!

Molnár Levente Promóció

Molnár Levente: „Csipike az egész világot próbálja a saját nagysága körébe emelni”

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.