A székesegyháztól nyugatra áll a középkori eredetű, többször bővített és átépített püspöki palota. Mai formájában eklektikus, neoreneszánsz homlokzatú épület.
Sétatérre néző oldalán Varga Imre 1983-ban felavatott, a fiatal Liszt Ferencet ábrázoló szoborkompozíciója látható. Liszt alakja egy erkély korlátjára támaszkodik az épületnek azon a sarkán, ahol 1846. októberében Scitovszky János püspök vendégeként megszállt. Mintha megérkezése után rögtön, még köpenyét sem téve le, kisietett volna megszemlélni a kilátást. Talán tényleg így is tett 🙂
Az akkor zongoravirtuózként pályája és népszerűsége csúcsán álló, 35 éves Liszt Szekszárdról — Mecseknádasd érintésével — október 25-én érkezett Pécsre. Ahogyan a korabeli Honderű írta, szállása itt volt a palotában: „Pécsre utazott a művész, hol őt a püspök látá el gyönyörű szállással saját palotájában”.
Még aznap sor került koncertjére a ma már nem létező régi pécsi színházban (épülete a Széchenyi tér és a Mária utca sarkán állt). A nagy eseményről az Életképek így írt 1846. november 7-i számában:
Hét órakor adá első hangversenyét a csinosan elkészített és a német feliratokat magyarral felcserélt városi színházban. Felesleges volt mondani, hogy számíthatatlan éljen és kihívás, főleg a magyar daloknál koszorúzá Liszt isteni játékát, s élénken tanúsítá műértelmét a roppant nagy számmal s távoli vidékről is egybegyűlt közönségnek, mely ezúttal, főleg a nővilág, mint valamely ünnepélyre, szokatlan fényben jelent meg.
Liszt kívánságára nemcsak a színház eredetileg német feliratait cserélték ki, hanem a műsorlapokat is magyar nyelven nyomatták. A közönség soraiban ott ült az 1848-as forradalom és szabadságharc leendő vezetői közül kettő: Batthyány Lajos gróf és Perczel Mór. Operafantáziák mellett Liszt magyar rapszódiáinak elődeiből is játszott s műsorát a Rákóczi-indulóval koronázta meg, amely Pécsett sem tévesztette el gyújtó hatását.
A hatalmas siker után még egy koncertre ígéretet tett. Pécsi látogatását így megtoldotta, s két éjszakát töltött el a Püspöki palotában. Második koncertjét másik helyszínen, a ma is létező, akkor Hattyú vigadónak nevezett épületben tartotta október 26-án, meglehetősen szokatlan időpontban, a déli órákban. Erről már olvashattunk a blogban. Elutazása előtt, 27-én a püspök kíséretében még megtekintette az akkoriban éppen átépítés alatt álló dómot és körülbelül háromnegyed órán át improvizált orgonáján. A látogatás hatására az aznapi, szintén a Püspöki palotában megrendezett díszebéden megígérte a főpapnak, hogy misét fog írni a székesegyház átépítés utáni felszentelésére. A munkálatok azonban hosszasan elhúzódtak, közben Scitovszky pécsi püspökből esztergomi érsek lett. Így, közel egy évtized múlva, 1855-ben a Pécsett megígért misét Liszt az esztergomi bazilika felszentelésére komponálta meg: ez lett a nevezetes Esztergomi mise. A díszebéd után aztán várta Lisztet további programja, s Pécsről Eszékre indult tovább.
A Püspöki palota napjainkban látogatható, mégpedig éppen abba a szárnyába lehet bemenni, amely a Liszt-szobor mögött van, úgyhogy ezen termek, szobák valamelyikében volt Liszt szállása. Talán tényleg abban, amelyiknek erkélyéről szoboralakja kitekint.
TIPP: Ha szeretnénk megtekinteni a palotát, tájékozódjunk, mert nyitvatartása meglehetősen korlátozott, ugyanis kizárólag idegenvezetéssel látogatható! Jegyet csak a Magtár-Látogatóközpontban vásárolhatunk, a helyszínen nincs rá lehetőség. Sajnos, nincs kellően kitáblázva, merre is van ez a Magtár (a nem-bennszülött blogger bizony megszenvedte a júliusi kánikulában, mire megtalálta…), de íme egy rajzos útmutató, amelyen piros nyíllal bejelöltem, hova kell menni.
Források:
Nádor: Zenei emlékhelyek Pécsett. Pécs, Pécs m. Város Tanácsa, 1974
Nádor Tamás: Liszt Ferenc, Bartók Béla, Kodály Zoltán és Pécs–Baranya. Pécs, Baranya Megyei Művelődési Központ. 1986
Látnivalók Pécsett és Baranyában. Miskolc, Well–Press, 1998
