• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így készül: Lót – Szodomában kövérebb a fű
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Capriccio
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Beszélő képek Színház Címlap

Egy igazi örömszínész – Agárdy Gáborra emlékezünk

Szerző: Papageno2020. január 19.
Facebook Twitter E-mail
1974, a Magyar Rádió stúdiója, Agárdy Gábor - forrás: Fortepan, adományozó: Szalay Zoltán
1974, a Magyar Rádió stúdiója, Agárdy Gábor - forrás: Fortepan, adományozó: Szalay Zoltán

Agárdy Gábor 1922. augusztus 2-án született Szegeden, és 2006. január 19-én hunyt el. Mintegy hét évtizedet ívelt át színészi pályája: 1937-től 1941-ig a Szegedi Városi Színház, 1942 és 1952 között a Miskolci Nemzeti Színház, majd 1955-ig a Budapesti Operettszínház, később a budapesti Petőfi Színház, 1964-től 1985-ig a Nemzeti Színház tagja volt, és számtalan filmszerep is fűződik a nevéhez.

Agárdy Gábor apai ágon örmény származású volt, eredeti neve Arklián Gábor vagy Gabriel Arkalijan. Ikonfestőként is ismert, került festménye Pannonhalmára és a Vatikánba is.

Tarján Tamás nagyon pontosan, higgadt értékítélettel foglalta össze a Jászai- és Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész Agárdy Gábor pályáját a Színház folyóiratban: „Az interferenciák és diszharmóniák tehát kirajzolnák a képletet: volt egy remek színész – 2000-től A Nemzet Színésze –, akinek az igazán komoly feladatok sohasem smakkoltak (legnagyobb szerepálmában, a Liliomban saját vélekedése szerint is megbukott); szórakoztató színházipari tevékenységét több tucat kabinetalakítással tette feledhetetlenné, ezekben viszont sokszor alantasabb eszközökkel kereste a publikum kegyeit; s bár kétségtelenül

a XX. század második felének egyik legnagyobb komédiása volt,

sohasem került olyan társulat kötelékébe, amelynek kiegyensúlyozottan foglalkoztatott vezető tagja, egyre érettebb és választékosabb játékra késztetett prímhegedűse, övéi közt a két-három legjellegzetesebb, meghatározó arc egyike lehetett volna. Ő volt a fegyelme- zeden zseni, az egyszerre ösztönös és minden hájjal megkent mulattató, aki azonban, ha rendezői errefelé kormányozták, bátran felcserélhette a könnyű múzsa terrénumát a kiélezett drámai közeggel? A mai közhiedelem — most, a gyász hónapjaiban is — az, hogy a színikritika emberemlékezet óta hiába próbálta kiénekelni Agárdyt a hígabb népszórakoztatás csávájából, ő szívesebben fogadta, ha nézői épp ebbe a bolondozásba vastapsolták bele, s kész csoda, hogy e színészi populizmus ellenére a halhatatlanok egyikévé emelkedett.”

Először nyolcévesen lépett színpadra, és játszott az első Szegedi Szabadtéri Játékokon is. 16 évesen szereződtette szülővárosa színháza, az Országos Színészegyesülethez csak vizsgáznia kellett járni.

Agárdy legendás alakítása volt a Svejkben Katz, a tábori lelkész. 298-szor játszották a Petőfi Színházban. Akkora sikere volt, hogy megállították az utcán, rámosolyogtak, a taxisok pedig nem fogadtak el pénzt a fuvarért. Pedig négy nappal a premier előtt kellett beugrania a gyomorperforációval kórházba szállított Benedek Tibor helyére. Erre így emlékezett vissza: „Megkaptam a szövegkönyvet, hogy másnapra tanuljam meg a szerepemet. Nem volt nehéz. Katz páternek mindössze két jelenete van a darabban. Az egyikben elkártyázza Svejket, a másikban — totál részegen — beszédet mond a frontra induló katonákhoz, és dalra fakad a szószéken. Ügy éreztem, ide kellene egy eredeti szám. Amikor a rendező, Kamarás Gyula szünetet rendelt el a próbán, átszaladtam a szemközt levő Operett Színházba. Megkerestem Bródy Tamás karnagyot, a zeneszerzőt. „Mikorra kellene a szám?” — kérdezte Bródy. „Ráér. Két óra múlva érte jönnék, amikor odaát végzünk a próbával.” Furcsán nézett rám, de vállalta. Amikor visszamentem, átnyújtotta a dalt. Ez volt a Sebaj Fáni. Ahányszor előadtam, frenetikus sikert aratott.”

1960, a Magyar Rádió stúdiója Békés István Szabad szívek című daljátékának felvételekor. Agárdy Gábor és Bánki Zsuzsa színművészek
1960, a Magyar Rádió stúdiója Békés István Szabad szívek című daljátékának felvételekor. Agárdy Gábor és Bánki Zsuzsa színművészek
Forrás: Fortepan, adományozó: Szalay Zoltán
« ‹ / 6 › »

Sokat kirándult kabarékba, varietékbe, de komoly drámai szerepeket is hitelesen alakított. Volt Bicska Maxi (Koldusopera), Miksa (Halleluja), Csuszik Zsiga (Vőlegény), Doolittle pap (My Fair Lady) és Zetelaki Dániel (Advent a Hargitán). Utolsó színpadi szerepe Styx Janó volt a az Orfeusz az alvilágban című operettben a Pesti Magyar Színházban. A gyertyák csonkig égnek című Márai-filmadaptáció forgatására (ebben Konrádot játszotta) már nagybetegen járt ki.

Örömszínésznek Bessenyei Ferenc nevezte egy alkalommal. Ez lett a 75. születésnapjára készült portréfilm címe is.

Játszott urat és parasztot, jobban és kevésbé szerethető svihákot, de minden szerepében keményen megdolgozott. Színészi eszköztárával nem volt mindig takarékos, de kiváló tempóérzéke és technikai tudása, valamint önkritikája sosem hagyta cserben.

színháztörténet nemzeti színház operett fortepan
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésMeghallgatást hirdet a Snétberger Zenei Tehetség Központ
Következő bejegyzés Az 50-es évek látszatvalósága Cziffra György életét is meghatározta

Ajánlott Bejegyzések

Kern András - fotó: Emmer László
Intermezzo

Kern András: „Amikor a többiek koncertre jártak, én inkább moziba mentem”

2023. január 28.7 perc olvasás
Mozart Planet

Juliane Banse: „Schubert meghatározó része kell legyen minden énekes életének”

2023. január 27.5 perc olvasás
Intermezzo

Elhunyt Georges Banu színháztudós

2023. január 27.1 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Mentorok - forrás: Déryné Program Színház mindenkinek

„Meglepő volt, milyen sokan akarnak drámát írni Magyarországon!”

Szent István Filharmonikusokat Záborszky Kálmán vezényli - forrás: Szent István Filharmonikusok Promóció

Petőfi, Kacsóh Pongrác és Lajtha László előtt tiszteleg a Szent István Filharmonikusok koncertje

Keller András - fotó: Emmer László Promóció

Hallgassunk Schubertet! – Tematikus nappal kezdi az évet a Concerto Budapest

Promóció

Sok hűhó semmiért – A BDZ-műhely újabb összművészeti produkciója

Balog József - fotó: Csendes Krisztina Promóció

Lemezbemutató koncertet ad Balog József a Zeneakadémián

Olli Mustonen - fotó: Outi-TÂrmñlñ Promóció

A szívbetegséggel élő gyermekekért koncertezik a PFZ 

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.