Papageno Radio
Címlap Egy különleges Bartók-hangverseny és annak 60 évvel későbbi repríze

Egy különleges Bartók-hangverseny és annak 60 évvel későbbi repríze

Folytassuk a pápai Griff szálló zenetörténetének felidézését! Legutóbb megismerkedtünk a patinás épület történetével és felidéztük színháztörténeti múltját, amelynek természetszerűen sok zenei vonatkozása is volt. Ma a Griff kiemelkedő hangversenyeivel folytatjuk, amelyeknek helyszíne szintén az egykor táncteremnek épített úgynevezett Tükörterem.

Pódiumán helyi muzsikusok, együttesek és neves vendégművészek egyaránt megfordultak. Itt mutatkozott be 1859-ben a nem sokkal korábban alakult Pápai Zeneegylet zenekara. Többször játszott itt a Pápa zenei életében jelentős szerepet betöltő Gáty Zoltán hegedűművész, karmester és tanár.

1860 nyarán Reményi Ede, a szabadságharc utáni emigrációjából frissen hazatért nagy hegedűművész adott Pápán hangversenyt, amelyet dákai kastélyából özvegy Batthyány Lajosné is eljött meghallgatni. Koncert után a Griff bérlője, Szabadi Frank Ignác (akiről az első részben kicsit többet meséltem) vacsorát adott nagynevű pályatársa tiszteletére, ahol – ismerve Reményi műgyűjtő szenvedélyét –, mint a Napkelet című lap írta, „Balázs S. úrtól Kisfaludy Sándor egykori hegedűjét nyerte el emlékül, azon kikötéssel, hogy ezen ereklye egykor a múzeum tulajdonává váljék”. A hangszer későbbi sorsa ismeretlen.

Néhány nagy név a további évtizedek koncertéletéből:

1879-ben — még Huber Jenő néven — a fiatal Hubay Jenő lépett fel a Griffben állandó zongorakísérője, Aggházy Károly társaságában; adott hangversenyt 1902-ben Valborg Swärdström, a svéd csalogány; 1935-ben a húszas évei elején járó Fischer Annie és 1937 októberében Szigeti József.

Végül következzen egy olyan esemény, amelynek 60 év után csodálatos és megható folytatása lett.

A Griff – és Pápa – történetének legkiemelkedőbb hangversenyére
1937. február 22-én került sor, amikor a Pápai Közművelődési Egyesület meghívására szonátaestet adott Bartók Béla és Gertler Endre.

A Bartóknál negyedszázaddal fiatalabb hegedűművész addigra kivételes európai karriert mondhatott magáénak. Brüsszelben élt és Bartókkal ekkor koncertezett először. Műsorukon Bach és Mozart egy-egy műve mellett Beethoven Kreutzer-szonátája és Bartók 1. rapszódiája szerepelt, valamint Bartók néhány szóló-darabot is előadott. A pontos részletekért érdemes elolvasni az illusztrációk között a pápai hírlap korabeli tudósítását. Koncert után Bartók tiszteletére nagy társaság jött össze a Griff éttermében. Ifjabb Bartók Béla írja Apám életének krónikája című könyvében, hogy „a vacsora egy régi kolostorban volt, amely nagyon érdekelte Bartókot”. Ez annyiban igaz, hogy a Griff egyik, akkor raktárnak használt helyisége valamikor boltozott keskeny kápolna volt, s ennek alapján feltételezik a helytörténészek, hogy az épület magja valamikor kolostornak épülhetett. A hangszer, amelyen Bartók a Griffben játszott, ma a róla elnevezett pápai zeneiskola féltve őrzött kincse.

A nagyteremben 1996-ban, a szálló helyreállítás utáni újbóli megnyitásán Bartókra emlékező vörös márványtáblát lepleztek le:

EBBEN AZ ÉPÜLETBEN

AZ ARANY GRIFF SZÁLLÓBAN –

KONCERTEZETT 1937. FEBRUÁR 22-ÉN

BARTÓK BÉLA

A VILÁGHÍRŰ MAGYAR ZENESZERZŐ

ÉS ZONGORAMŰVÉSZ

AZ EMLÉKTÁBLÁT ÁLLÍTTATTA

1996. MÁJUS 24-ÉN

VÉGI ANDRÁS ÉS PÁPA VÁROS

ÖNKORMÁNYZATA

Bartók és hegedűművész partnere koncertje után napra pontosan hatvan évvel később, 1997. február 22-én ugyanebben a teremben emlékhangversenyt rendeztek, amelyen részt vett az akkor kilencven éves Gertler Endre – aki aztán a következő év nyarán el is hunyt.

Az ő egyik svájci tanítványa, Nilla Pierrou és Eugene de Cank belga zongoraművész adtak – a Veszprémi Napló két nappal későbbi tudósítása szerint – döbbenetes erejű Bartók-koncertet. Az est bevezetőjét maga a kilencven éves Gertler Endre tartotta: beszélt nemcsak a felhangzó művekről, hanem felbecsülhetetlen jelentőségű élményeit is megosztotta a közönséggel Bartók Béláról, melyeknek summája ez volt: „Bartóknál becsületesebb ember nem volt a világon.”

Szintén a Veszprém megyei napilap cikkéből tudható, hogy koncert előtt Pápa polgármestere fogadta az idős Mestert:

„A láthatóan megrokkant fizikumú, de szellemében ma is tökéletesen fitt hegedűművész-professzor fontosnak tartotta a Brüsszelből történő ideutazást. Élete, karrierje legelső állomásának vallotta mindig ezt a kisvárost, s egyfajta adósságot érzett a pápaiak iránt. Ezt törlesztendő, a hatvan évvel ezelőtti alkalmat megköszönni jött most.”

Gertler Endre akkor már láthatta a Bartókra emlékező vörösmárvány táblát. Ám még aznap este, a koncert zárásaként – jelenlétében – újabb emléktáblát avattak fel, amelyen már meg is örökítették a régi koncert méltó utójátékát:

E TEREMBEN

EMLÉKHANGVERSENY

RENDEZÉSÉRE KERÜLT SOR

A 60 ÉVVEL EZELŐTTI

BARTÓK — GERTLER

KONCERT TISZTELETÉRE

GERTLER ENDRE

RÉSZVÉTELÉVEL PÁPÁN

1997 FEBRUÁR 22-ÉN

Források:

 

Bartók Béla, ifj.: Apám életének krónikája. Bp. Zeneműkiadó, 1981

Dezső Ildikó: A pápai „Bartók Béla” Állami Zeneiskola története. [Szakdolgozat, 1987] Soproni Óvónőképző Intézet

[Nádasdy Lajos]: Pápa zenekultúrájának története. Jeligés pályamunka. Gépirat, [1981]

Pápai pedagógus lexikon. Pápa, 1997

(üs): Karrierje első állomása volt. Gertler Endre, a világhírű hegedűművész újra Pápán. = Veszprémi Napló 1997. február 24.

Üveges Sándor: Szólószonáta Gertler Endrének. = Veszprémi Napló 1997. március 6.

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X