A Papageno és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adása január 11-én lesz hallható, amiben interjút hallhatnak Bagó Bertalannal, Balázs Jánossal, Csizmadia Tiborral és Gryllus Samuval.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor 2020. január 11-én, szombat reggel 10-től 12 óráig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére január 12-én, vasárnap este 7 órától kerül sor. Az interjúk megtalálhatók a Papageno Klasszik blogban is. A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
Bagó Bertalan viszi színre a székesfehérvári Vörösmarty Színházban Szabó Magda egyik ritkán játszott darabját, a Szent István megkeresztelésének előestéjét feldolgozó, Az a szép fényes nap című történelmi drámát. Az örökérvényű színmű és az előadás a magyarság ezeréves útkeresésének és sorsfordító „rendszerváltásainak” máig ható természetrajzát tárja a nézők elé. Eszmék és gondolatok, érvek és ellenérvek csapnak össze, és végeredményben mindenkinek igaza van, de ebben a küzdelemben még kevesen látják be, hogy születőben van egy új, a keresztény Európa közösségéhez csatlakozni kívánó nemzet, mely századokra kijelöli a magyarság további útját. A január 25-én debütáló történelmi drámáról, annak látványvilágáról bővebben a Jászai Mari-díjas rendezőt, Bagó Bertalant kérdezzük.
Ötödik alkalommal várja a közönséget 2020 februárjában a Cziffra György Fesztivál, amelyet a világhírű zongoraművész emlékének ápolására hozott létre Balázs János zongoraművész 2016-ban. A február 16. és 23. között zajló fesztivál 2020-ban is több helyszínen, a névadó művészi örökségét, szellemi hagyatékának irányvonalát folytatva, azt méltóképpen ápolva alkotta meg programjait. Sokszínű, egyedi témájú estjein minden műfajból a legkiemelkedőbb művészekkel találkozhat a közönség. A rendezvénysorozatról és a 2021-es Cziffra-tervekről a Kossuth-díjas Balázs János zongoraművésszel beszélgetünk.
Csináljunk színházat! címmel új beszélgetéssorozattal jelentkezik a Magyar Színházi Társaság. 2017-ben indította el a Társaság a Jó kérdés című sorozatot, amelynek keretében a színházi alkotófolyamat különböző aspektusairól beszélgetnek szakmai alapokon, de a nézőket is érdeklő módon, a bennfentességet elkerülve. Ezeket az elveket szem előtt tartva 2020 januárjától havi rendszerességgel a Csináljunk színházat! sorozatban a színházvezetés kérdéseit érintik. A beszélgetéssorozat ötletgazdája és állandó vezetője Csizmadia Tibor, aki főrendezőként, művészeti vezetőként és színházigazgatóként behatóan ismeri a kérdést, és a témában tapasztalt egykori és jelenlegi igazgatókkal, független társulatok vezetőivel, gazdasági szakemberekkel, kultúrpolitikusokkal beszélget havonta.
A sorozat állandó helyszíne a Fuga – Budapesti Építészeti Központ, első vendégei január 13-án a szolnoki színház két legendás igazgatója, Székely Gábor és Spiró György lesznek. Szó esik a hetvenes-nyolcvanas évek színházvezetői gyakorlatáról, a tanácsi/önkormányzati színházak akkori helyzetéről. Csizmadia Tibort arról is kérdezzük, mit jelent egészen pontosan vezetni egy színházat, mi tartozik ide és mi nem; milyen volt színházat igazgatni ezelőtt harminc évvel és milyen most: mi az alapvető különbség; a szolnoki Szigligeti Színház kiemelkedik a vidéki színházak közül, de szakmailag miért érdekes, és mit képviselt egykor és ma a két vendég, Székely Gábor és Spiró György?
Létezik női vagy férfi zene? És női vagy férfi hangokból állnak? Másként hallgatják a férfiak a zeneszerző nők zenéjét, mint a férfiakét? És a nők? Lehet rovarhangokból kíséretet komponálni egy versenyműhöz? Vagy kézjelekkel vezetni egy elektronikus eszközökön játszó szólistát? Elmesélhető vajon egy történet beatbox hangokkal? Létezik olyan zenemű, melynek két verziója van, és ezek külön-külön, illetve egyszerre is előadhatóak? Milyen általában a generatív művészet, van köze a társadalmi nem fogalmához?
2020. január 7. és 20. között hetedik alkalommal rendezik meg az Átlátszó Hang újzenei fesztivált. Számos koncert – és a hagyományosan hozzájuk kapcsolódó interaktív beavató foglalkozás – mellett a szakmának és a nagyközönségnek is szóló műhelyfoglalkozások, előadások, gyerekprogramok, nemzetközi szimpózium, családi hangszínházi előadás, kiállítás és filmvetítés is szerepel a tizennégy nap műsorán. Az idei fesztivál kiemelten foglalkozik női zenei alkotók munkájával.
A fesztivál elsődleges célkitűzése, hogy az újzene sokszínű és innovatív világát mindenki számára átláthatóvá tegye.
Ezt a célt szolgálják a programokhoz társuló közös, vezetett foglalkozások, amelyekbe bárki bekapcsolódhat, és amelyek a hallgatás és a zenei tájékozódás ösztönös világában az élmények közvetlen útján segítik az érdeklődőket. Az elhangzó művek partitúráit a fesztivál ideje alatt a BMC könyvtárában kialakított olvasósarokban lehet tanulmányozni. Az idei Átlátszó Hang Fesztivál tematikájával, programjaival kapcsolatban Gryllus Samu zeneszerzővel, a fesztivál egyik kurátorával beszélgetünk.