Bár az emberiséget mindig is lenyűgözte a világegyetem titokzatossága és végtelen szépsége, a modern ember 300 000 évvel ezelőtti megjelenése, pár évezredes írott történelme a 4,5 milliárd éves Földön, csak egy sor lenne a 13,8 milliárd éves univerzum történetében. Mégis, talán éppen ez a páratlan misztikum az, ami rabul ejti és sarkallja izgalmas kutatásokra, kreatív alkotásokra és kockázatosabbnál kockázatosabb vállalkozásokra tudósok, művészek és felfedezők sokaságát.
A modern ember volt az, mely 23 000 évvel ezelőtt az első barlangrajzok egyikén megörökítette a világegyetem csillagait, korai kultúrák istenekhez és szellemekhez társították az égbolt fényeit, a reneszánsz kor pedig, ha lassan is, de Kopernikusz felfedezéseivel lefektette a modern csillagászat alapjait.
A tudományág eredményeit évszázadok óta használják időmérésre és navigációra, segítette a globális kereskedelem és áruforgalom kialakulását, majd az elmúlt száz év robbanásszerű technológia fejlődésének köszönhetően, az ember előbb az űrbe, majd közvetlen szomszédunk, a Hold felszínére lépett.
A tudomány és technológia ilyen törtélem formáló ereje közismert, együtt alakítják a közgondolkodást és ezen keresztül, meghatározó szerepük van a kultúra és a művészetek területén is.
Nem csoda hát, hogy a csillagászat jelentős hatást gyakorol a világ minden táján és ad ihletet olyan alkotóknak, akik koruk tudományos áttörései lelkesítenek, vagy éppen azoknak, akik inspirációt merítenek a felfedezésekből, kutatási eredményekből.
Ezeket, a csillagászathoz kötődő művészeti értékkel bíró alkotásokat mutatja be a Phaidon kiadó Universe – Exploring the Astronomical World című albuma, melyet kézbe véve nemcsak egy lenyűgöző, több évezredet átfogó válogatást kap az érdeklődő, hanem egy egyedülálló kitekintést is a körülöttünk lévő világra. Ráadásul mindezt olyan vizuális nyelven megfogamzva, mely egyfelől közérthető és könnyen emészthető, másfelől a képleírások segítségével éppen annyira tudományos is, hogy az keretet tud adni az átfogóbb, történelmi, csillagászati és technológiai összefüggések megértéséhez is.
Ezáltal nemcsak azok számára szórakoztató kiadvány, akik kizárólag a művészet ezen egyedi alkotásai és különleges területe iránt kíváncsiak, de olyanok is egy új perspektívával, sok hasznos információval gazdagodhatnak belőle, akik már mélyebb ismeretekkel rendelkeznek a csillagászat és az űrkutatás témaköréről.
Az album barlangrajzokat, festményeket, könyvillusztrációkat, fotókat, űrtávcsövekkel készült képeket, de még mozgó vagy statikus installációkat is bemutat, valamint egy külön fejezetben, időrendben is tárgyalja a különböző alkotások keletkezésének körülményeit és azokat a kutatásokat, felfedezéseket, melyek a művészeket ihlették.
Márpedig ihlettből nem volt hiány az évezredek alatt. Krisztus előtt 3500 évvel az egyiptomiak azonosították a 12 csillagépet, 2000 évvel később pedig, indiai és babiloni csillagászok kiszámolták az év hosszát is. Ezek alapján készültek az első csillagokat ábrázoló dekorációk, vagy olyan naptárszerű művek, melyek korabeli templomok falát díszítették.
A több száz képből álló gyűjteményben olyan érdekességek is feltűnnek, mint az a mű, mely a manapság jelentős figyelmet kapó lapos Föld teóriák mellett, alig száz évvel ezelőtt, Orlando Ferguson munkája nyomán, a négyszögletes Föld elképzelést öntötte térkép formába. Vagy az a lényegesen több tudományos alappal rendelkező rajz, mely a magyar származású Agnes Denes 1979-es alkotása, és a gömb alakú Föld pontos mását vetíti különböző formákra, így az egyik ceruzával és vízfestékkel készült művén egy fánk alakú felszínre.
Kevésbé a fantázia, mint inkább a valóság inspirálta művek az űrversennyel kapcsolatos plakátok, melyek bár propagandisztikus formában, de mégis a nagyon is létező technológiákat és gyakran heroikus küzdelmeket mutatnak be az 50-es 60-as évek közönségének. Ezeken az alkotásokon az ismeretlen művészek a keleti- vagy a nyugati tudományos eredmények népszerűsítésén túl, az adott nagyhatalom másik feletti dominanciájára is igyekeznek rámutatni, és egyben népszerűsíteni az amúgy jelentős költségekkel és tényleges áldozatokkal járó űrprogramokat.
Az ilyen párosan bemutatott alkotásokból messze nincs hiány az album oldalain és talán azok a legfigyelemreméltóbb illusztrációk, melyeken együtt láthatók a múltban, az adott kor technológiájával és ismeretanyagával felvértezve készült művek, és mellettük a mai, modern megfelelőjük. Így mutatkozik meg a hatalmas kontraszt a több, mint 2500 éves, akkori csillag együttállásokat, stilizálva ábrázoló alkotás és a néhány éve, a Gaia űrtávcső által az égboltról készített kép között.
A kreativitás és a művészet szó szerinti határokat nem ismerő jellegét dicséri, hogy ember alkotta művek ma már nemcsak a Földön, hanem égi kísérőnkön, a Holdon is találhatóak. Paul Van Hoeydonck, Fallen Astronaut minimalista stílusban, alumíniumból készült mini-szobra a fent is említett űrverseny áldozatainak állít emléket. Melyről a kiadványból olyan részletek is kiderülnek, miszerint Dave Scott, az Apollo 15 parancsnoka a zsebében, engedély nélkül csempészte fel az űrhajóra és helyezte el azt a Hold, Hadley-völgyében.
Szintén feltűnnek az albumban, de már a jövőt és a 30-as évek képi világát idézik azok az űrutazás elkövetkező évszázadait ábrázoló poszterek, melyeket a NASA Jet Propulsion Laboratory képzőművészei álmodtak meg 2015-ben. A sorozat első elemei eredetileg az exobolygók felfedezésének kívántak emléket állítani, de végül a teljes szériában helyett kapott a Jupiter és a Vénusz mellett több más égitest is.
A kiadvány előszavában Paul Murdin, cambridge-i csillagász pontosan fogalmaz; „Ahogy egyre többet értünk meg az univerzum fizikai működéséről, úgy változik az a forma is, ahogy ábrázoljuk.” És valóban. Ahogy azt az album is nagyon pontosan feltárja, a tudomány és a művészetek szoros szimbiózisban léteznek egymás mellett és legalább annyira inspirálják a felfedezések az alkotókat, mint a művészek határtalan fantáziája, elképzelt világai a tudósokat. Ennek az egymásra hatásnak állít szemet gyönyörködtető emléket az album és remélhetőleg serkent alkotásra, kutatásra sok téma iránt érdeklődőt.
