Professor Bones rejtve igaz énjét búj viktoriánus köpenyébe, védjegyként viselt koponyamaszk és csontkesztyű alól komponált zeneelőadás által élve meg kitudja milétét.
Peremén gyönyörmelódia síron innen és túlnak performál soktizen éve, tehetetlen sehova műfaji szubkutúra. Mert nem dark vagy goth metál, sem klasszik klasszikus, teátrális blőakármi, hanem maga az érzelemkifejezés mikor meghajl’ az evilágon túliak tiszteletével élt feltekintésében.
Játéka játék tán, de abból is a pró, könnyed improviációnak tűnő mélytudást kalappintó billentések által bizonyító pengepontosság. Nincs szabály. Nincs idő vagy tér. Nincs stílus vagy egyetlen pontos hang. Minden a zongorából és a tátongó felymélységből kifolyó önkifejezés csupán.
Dalt adó lány Miss Elenoir oly érzékeny Szomorút lehel fantaszik, mi keretez értést az érthetetlen miért jó ez az egész köré.
