Papageno Radio
- hirdetés -
Színház Petruska, avagy a báb szíve

Petruska, avagy a báb szíve

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

A Petruska talán sohasem volt ennyire ijesztő színpadon, mint éppen a Bábszínház színpadán – holott itt egyáltalán nem megy vérre a játék.

„Az orosz népi bábozás, a vásári komédiák világához való visszanyúlás egy századfordulósan dekadens, szecessziós művésztársaság (a Ballet Russe) számára zenei és mesei alapot kínált misztériumhajlandóságuk kiélésére. Ugyanez a magyar bábosok számára nagyon is eleven mesét és színes, népi környezetet jelentett.

A szöveg olvasása közben hallgassa Stravinsky művét Andris Nelsons dirigálásával, a Concertgebouw Zenekar tolmácsolásában!

Koós Iván Petruskájának felsőteste egyetlen szívből áll. Ennek a roppant szívnek bábkalandjai – bábszínház a bábszínházban – meglágyították vendégjátékaikon a nagyvilág szívét. A Mór, a Balerina, Petruska marionettek. A címszereplő árnyalakja az előfüggönyön tűnik fel. A Varázsló alkata ellenére, görcsösen rángatózik. Kétségbeesett igyekezettel fölkúszik a zsinórpadra leszakítani a marionettek mozgató szerkezetét.

A bábként rabságban tartott művész, a szabadságáért küzdő ember harcának pátosza ez.

A Varázsló és a vásári bábszínház közönsége maszkjátékként jelenik meg. Régi orosz játékokból vagy használati tárgyakból szerveződött a vásári sokaság. Céltáblák vonulnak be a játéktérbe: satyakos, diákforma legényke célba lő rájuk. Kézenjáró kócevő mutatványos szétrakja lábait, két lábszára között zsinór feszül, azon egyensúlyoz a kötéltáncosnő. A szoknyája szétnyitott ernyő. Két lába az ernyő megkettőzött fogantyúja. Részeg atyafi jön. Kezében valódi üveg, átlátszó flaska. Vörösbor lötyög benne. Az atyafi iszik: feje helyén hasonló üveg. A megrögzött borissza fejében ugyanaz a folyadék kotyog. Vaskos dadák bújnak egymásból elő. A matrjoskák karjukon önmaguk másaként hordott csecsemőiket dédelgetik. A vásári figurák oxidáltak és korrodáltak, mintha a sok tavaszi eső és a hűvös szél koptatta volna ilyen fakóra színeiket.

A második vásári képben elkomorul a látvány: harcosabb, fenyegetőbb publikum nézi Petruska párbaját a Mórral. A korábban látott, kópés figurácskák mellé szarvval, varázsmaszkkal, ördögfejjel fölszerelt farsangi maszkák kerülnek. Torz pofájuk előrevetíti a véres végkifejletet. J. Cotte a France Soir-ban így írt: „Lehet, hogy a budapesti bábuknak fából van a fejük.

Az anyagok tánca: A csodálatos mandarin – a 1967-ben bemutatott előadásról Molnár Gál Péter és Kroó György elemzéseit idéztük fel

De ritkán láttam Bartók Csodálatos mandarinját vagy Sztravinszkij Petruskáját ilyen tökéletes megértéssel táncolni. Annyira nemesek voltak, hogy sehol sem lehetett észrevenni zsinórjaikat, eszközeiket.” J. M- Desroberts a L’Humanité Dimanche-ban: „Zenei színház mutatkozott be az Operában azokkal a valóban rendkívüli budapesti bábukkal, amelyeknek technikai kifejezőerejét legfőképpen a költői szellem szolgálatába állították. Akár nagyok, akár kicsik ezek a kézi vagy botos bábuk: nem utánozzák a valóságot, még a folklór felhívására sem. Jelképesek vagy elvontak, akárcsak a díszletek. Ami nem akadályozza meg őket abban, hogy az irreális térben történő mozgásuk ne legyen időnként nagyon is reális.”

Az előadás végén a Varázsló kirázza a meggyilkolt bábu testéből a fűrészport.” (Molnár Gál Péter Bábszínháztörténet és Színház bábukkal című írásaiból)

Igor Stravinsky: Petruska

Alekszandr Benois szövegét átdolgozta: Szilágyi Dezső

Tervező: Koós Iván

Rendező: Szőnyi Kató

Szereplők: B. Kiss István (Petruska), Havas Gertrud (Balerina), Elekes Pál (Mór), Levente Péter (Varázsló), Szakály Márta, Erdős István, Gruber Hugó, Kemény Henrik

Bemutató: 1965. IV. 3.

Előző cikk2017. március 25.
Következő cikkÉs már senki sem?

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

- hirdetés -
X
X