• Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Kategóriák
  • #ZENE
  • #SZÍNHÁZ
  • #TÁNC
  • #FOLK
  • #KIÁLLÍTÁS
  • #KÖNYV
  • #FILM
  • #GYEREK
  • Papageno Rádió
Blogok
  • Altalena
  • A magyar fuvolázás története
  • Animo
  • Arcus Temporum
  • ARTE blog
  • art:képző
  • art quarter budapest
  • A zeneművészet Junior Primái
  • Bach Mindenkinek Fesztivál
  • Backstage
  • Barokk sarok
  • Bartók Tavasz
  • Bartók Világverseny
  • Berlini kalandozások
  • Beszélő képek
  • Brüsszeli Csipke
  • Budaörsi Latinovits Színház
  • Caruso
  • Cziffra Fesztivál
  • Debrecen
  • Debreceni Ünnepi Játékok
  • Egy hályogkovács emlékei
  • Erdély blog
  • Érdi Tamás története
  • Esterházy
  • eSzínház
  • Etno magazin
  • Eyes and Ears on Budapest
  • Fészek Művészklub
  • Fesztivál Akadémia
  • Fischer Ádám története
  • FOCUS on You
  • Giargiana
  • Goethe ráér
  • Gramofon
  • Hagyományok Háza
  • Hallomások
  • Hangszercsodák
  • Haydneum
  • Himnusz-történetek
  • ICMA blog
  • Így írunk mi
  • Jazztörténetek
  • JM blog
  • kamara.hu
  • Kaposfest
  • Kataliszt
  • Képzőművészeti Aktuál
  • Kisvárdai Fesztivál
  • Klassz a pARTon!
  • Kodály Verseny
  • Kórusblog
  • Könyv-papír-olló
  • Könyvsarok
  • Kreatív Európa történetek
  • Kultúr-linzer
  • Kultúrpanda
  • KultúRecept
  • Liszt Ünnep
  • Madridi mozaikok
  • Magyar Zene Háza
  • Marton Éva Énekverseny
  • Mesélő lakosztályok
  • Minden, ami opera, minden, ami Szeged
  • Minden nap színház
  • Mindent Kocsisról
  • MNM Tudástár
  • Mozart Planet
  • Múlt századi csillagok
  • Múzeum+
  • MuzsikAlkohol
  • Müpa magazin
  • Művészetek Völgye
  • m. v.
  • Nagyváradi történetek
  • Operaház
  • Orgonablog
  • Orientale Lumen
  • Oroszlánkörmök
  • Orosz Zenei Fesztivál
  • Pagony
  • Papageno Klasszik
  • Parlando
  • PerfActionist
  • PeterPress
  • PH-érték
  • Purcell – Orfeo
  • Régi Zenei Napok
  • Rost Andrea
  • Ruttkai és kora
  • Senki többet?
  • Sisi gödöllői kastélya
  • StageHive
  • Steinway
  • Szentendre
  • Színikritikusok Díja
  • Színház mindenkinek
  • Színtézis
  • Szokolay
  • Szomorú vasárnap
  • Táncmesék
  • Te csak hallgass!
  • Trafó
  • Utolsó Óra
  • Várfok Galéria
  • Városmajori Szabadtéri Színpad
  • Wagner úr
  • Zenélő bábok
  • Zeneoktatás
  • Zeneszó
  • ZÖLD+KULT
  • Zsámbéki Nyári Színház
  • Ў – A szabadság blogja
Facebook Instagram Vimeo YouTube
  • Blogok
  • Intermezzo
  • Közvetítések
  • Magazin
  • Rádió
  • Papageno Klasszik
  • English
Facebook Instagram Vimeo YouTube
Papageno
Papageno
Müpa magazin Intermezzo Zene

Ki tudja, mire vágyik inkább a közönség?  

Szerző: Belinszky Anna2017. november 3.
Facebook Twitter E-mail
Herbert Blomstedt fotó: J. M. Pietsch

Új impulzusokra vagy már ismert, jól bevált élményekre? A legkézenfekvőbb válasz, hogy egyszerre mindkettőre. Herbert Blomstedt, Leonidasz Kavakosz és a Lipcsei Gewandhaus Zenekarának koncertje a régi-új tapasztalatok együttes megélésére ad lehetőséget: Brahms és Schubert műveivel – igazi klasszikusokkal – érkeznek a Müpa színpadára, személyük ugyanakkor garancia arra, hogy a D-dúr hegedűverseny és a „Nagy” C-dúr szimfónia úgy szólaljon meg, ahogyan még soha nem hallottuk ezeket a kompozíciókat.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg

Leonidasz  Kavakoszt sok mindenért szeretheti a közönség. szerethetjük virtuozitásáért és játékának mélységeiért, s lenyűgöző élő előadásaiért éppúgy, mint lemezfelvételeiért. Kavakosz és a lipcsei Gewandhaus Zenekara olyannyira tapasztalt előadói Brahms D-dúr hegedűversenyének, hogy 2013­-ban közösen lemezre is vették a művet. Akkor Riccardo Chailly irányította őket, ezúttal az idén kilencvenéves világklasszis, Herbert Blomstedt vezényletével játszanak.

Leonidasz Kavakosz – fotó: Marco Borggreve

Zeneiség és intellektualitás — e két elv vezette mindvégig pályáján Herbert Blomstedtet, akit szintén különleges kapcsolat fűz a lipcsei együtteshez, melynek 1998 és 2005 között volt zeneigazgatója. Osztrák és német zeneszerzők: Beethoven, Schubert, Mendelssohn, Brahms, Bruckner, Richard Strauss és Hindemith képviselik azt a zenei világot, mely a legközelebb áll Blomstedt szívéhez és intellektusához — nem véletlen, hogy születésnapi turnéjának budapesti koncertjére Schubert és Brahms egy-egy ikonikus művét választotta.

Sok más művészbarátsághoz hasonlóan Brahms és Joachim barátsága sem volt felhőtlen. Megismerkedésük idején, 1853-ban Joachim már igazi híresség volt a szakmában, míg Brahms csak bontogatta a szárnyait komponistaként. Joachim nem kis szerepet játszott abban, hogy Brahmsot befogadja a zenei világ, ő ragaszkodott például ahhoz is, hogy Brahms és a Schumann házaspár megismerjék egymást. Több évtizedes barátságukat a Hegedűverseny bemutatója után nem sokkal egy kívülről talán komolytalannak tűnő magánéleti vita törte meg: Brahms nem bírta nézni, hogy Joachim egyre betegesebben féltékeny feleségére. Mire sor került a válásra, Brahms és Joachim nem voltak beszélő viszonyban. Joachim továbbra is játszotta Brahms műveit, de nem válaszolt többé a leveleire. Brahms rendkívüli engesztelő gesztusa, a Joachimnak ajánlott Kettősverseny kellett később ahhoz, hogy helyreálljon közöttük a béke.

„Nagy” és „mennyeien hosszú”. Ezzel a két jelzővel illetik leggyakrabban Schubert C-dúr szimfóniáját (D 944), mely kétségkívül a zenetörténet legkalandosabb sorsú műveinek egyike. Schubert halálát követően közel tíz évnek kellett eltelnie, mígnem Schumann egy bécsi útja során felfedezte a százharminc oldalas kéziratot, mely azonnal magával ragadta. 1839­ben a Gewandhaus koncertsorozatában szólalt meg először a mű, melynek bemutatóját nem más, mint Mendelssohn vezényelte. Bár Schumann csodálatos fogadtatásról írt, elhallgatta, hogy a szimfóniát erősen rövidítve játszották, s a zenei világ tartózkodásáról árulkodik az is, hogy az 1840­es évek elején egy párizsi és londoni bemutatót is töröltek, mert a feldühödött zenészek túl nehéznek találták szólamaikat. A szimfóniát a korabeli gyakorlatnak megfelelően a bécsi első előadáson is csak óvatosan adagolták a közönségnek: mindössze két tételét adták elő, és hogy enyhítsék a schuberti „komolyságot”, Donizetti Lammermoori Luciájának egyik áriáját is beékelték közéjük. Ma már természetes, hogy a koncerttermekben megszakítás nélkül hallgathatjuk meg a művet, mely — Schumann szavaival élve —

többet rejt magában egy gyönyörű dalnál, puszta örömnél vagy bánatnál […], és olyan régiókba vezet minket, melyeket soha korábban nem fedeztünk fel.

„Concerto a hegedű ellen” — így jellemezte a 19. század egyik legbefolyásosabb karmestere, Hans von Bülow Brahms D-dúr hegedűversenyét, melynek első előadását maga a szerző vezényelte Lipcsében 1879. január 1-jén. A szólista Brahms egyik legközelebbi barátja, Joachim József volt, aki Brahmsot a hegedűszólam kialakításában virtuóz hangszeres tudásával és zeneszerzői tapasztalataival is segítette. A kezdeti langyos fogadtatást követően a Hegedűverseny hamar az élre tört, s ezt mi sem jelzi jobban, mint hogy Beethoven egyetlen (szintén D­dúr) hegedűversenyével kezdték együtt emlegetni. Brahms 1878 nyarán Pörtschachban kezdte komponálni a darabot, ahol elmondása szerint annyi dallam hevert a földön, hogy egyenesen vigyáznia kellett, hogy rájuk ne lépjen. Az utánozhatatlan dallamosság mellett a lassú tétel oboaszólója és a finálé verbunkos fordulatai is védjegyeivé váltak a darabnak, mely az utolsó olyan nagy versenymű a 19. században, melyben a komponista lehetőséget biztosít a szólistának a rögtönzésre.

brahms müpa gewandhaus zenekar lipcse herbert blomstedt robert schumann müpa magazin leonidasz kavakosz
Megosztás. Facebook Twitter LinkedIn E-mail
Előző bejegyzésAz orthotonophonium
Következő bejegyzés 164 éves fennállását ünnepli a Filharmóniai Társaság Zenekara

Ajánlott Bejegyzések

Intermezzo

Slágerek, mítoszok és különös állatfajok – 10 érdekesség Máté Péter életéről

2023. február 3.2 perc olvasás
Live

Kövesd élőben online a Prokofjev-maratont!  

2023. február 3.2 perc olvasás
Intermezzo

A testszégyenítés ellen indított kampányt Grisnik Petra

2023. február 3.2 perc olvasás

A hozzászólások le vannak zárva.

Promóció
Dénes Viktor - forrás: Budapesti Operettszínház Promóció

A berobbanástól a sűrített jelenlétig – Beszélgetés Dénes Viktorral

Szent Péter esernyője Színház mindenkinek

Túl a 200 000. nézőn – Folytatódik a Színház mindenkinek misszió

Vass András - fotó: Gyarmati Csaba Zene

Vass András: „A Teremtés zenei anyaga zseniális, sőt tökéletes”

Promóció

Kocsis-Holper Zoltán: „A kortárs zene rólunk szól”

Az almafa virága - forrás: Vertigo Promóció

Tiltott szerelem Budapesten – Érkezik Az almafa virága a mozikba

Promóció

Felelős hitelességgel – Homonnay Zsolt a Mária főhadnagy rendezéséről

Hírlevél

Ne maradjon le semmiről!

Hírlevelünkben minden csütörtökön megkapja a legfontosabb kulturális híreket és a következő hét legjobb programjait.

Magazin lelőhelyek

Kattintson a térképre!

  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat
Menu
  • Impresszum
  • Médiaajánlat / ÁSZF
  • Adatvédelem
  • Szerkesztőségi alapelvek
  • About Us
  • Kapcsolat

Member of

Hírlevél feliratkozás

0001
0001
SB_LOGO_2022-1
SB_SEAL_cmyk_2022-1

A nyomtatott Papageno magazin megjelenését támogatja:

© 2022, Papageno Consulting Kft. Minden jog fenntartva.

Type above and press Enter to search. Press Esc to cancel.