Victor Hugo 1802. február 26-án született és 1885. május 22-én hunyt el. A romantika korának sok műfajú szerzőjét nem csupán az irodalom, de a festészet és a fotózás is tevékenyen érdekelte, képviselőként a politika sem hagyta érintetlen. Az elmúlt évszázadok alatt az ő művei alapján nagyon és kevésbé ismert zeneszerzők komponáltak operákat.
1830-as Hernanijából született Verdi Ernanija, két évvel későbbi, Le roi s’amuse (A király mulat) című darabja pedig a Rigolettót inspirálta. Mindkét opera librettóját Francesco Maria Piave írta. A király mulat Delibes számára is érdekesnek bizonyult, ő Edmond Gondinet librettójára, A király mondta címmel komponált operát.
A Lucrèce Borgia (Lukrécia Borgia) 1833-as színdarab, amely Donizettinek biztosított alapanyagot. Ugyanebben az évben készült a Marie Tudor (Tudor Mária), amelyből Rudolf Wagner-Régeny A kegyenc című operája született.
Az Angelo, tyran de Padoue (Angelo, Pádua zsarnoka), ez az 1835-ös színmű szintén két komponistát ihletett meg: Cezar Antonovics Kjui operája jóval kevésbé ismert, mint Ponchielli Giocondája, amelynek szövegkönyvét Arrigo Boito jegyzi.
A legnépszerűbbnek, a legtöbbet feldolgozottnak e műfajban is A párizsi Notre Dame című regénye bizonyult. A musical- és zenés rajzfilmváltozatokról vagy balettekről ezért ne is ejtsünk szót, szedjük össze csak az operákat. Alekszandr Szergejevics Dargomizsszkijt és Szergej Rachmaninovot a női főszereplő érdekelte, így Esmeralda címmel írtak operát, Felipe Podrell Quasimodót tette meg címszereplővé, Franz Schmidt pedig a templomot emelte ki, így lett művének címe Notre Dame.
A nyomorultak szintén a musicalszínpadot és a filmvásznat hódította meg. Saverio Mercadante Az eskü című operájához szintén Victor Hugo műve alapján írta Gaetano Rossi írta Victor Hugo műve lapján).
Ne feledkezzünk meg Liszt Ferenc Hegyi szimfóniájáról és Felix Mendelssohn-Bartholdy: Ruy Blas-járól sem, amelyek szintén nem készültek volna el Victor Hugo hatalmas, regényt, publicisztikát, verseket, drámákat magában foglaló életműve nélkül.
