Idősebb olvasóink emlékezetében bizonyára még elevenen ének azok a hajdani költészet napi műsorok, melyeken öblös szavalatok követték egymást orrvérzésig a díszterembe kivezényelt éretlen diákok, vagy a kultúrházban ásítozó munkahelyi kollektívák előtt. Egy életre megutáltatván velük a költészetet. Nos, a legkevesebb, ami a Müpa idei ünnepi estjéről elmondható, hogy nem ezt a hagyományt követi.
Hobo energiáktól duzzadó, kreatív, nyughatatlan szellem: eszében sincs beállni azon kiöregedett rocksztárok sorába, akik kétévente tartanak egy búcsúkoncertet, hogy utána újra feltámadjanak, mint a főnixmadár, hatvan és hetvenöt között pedig ötévente ünnepeltetik magukat a születésnapjukon.
A Nemzeti Színház társulati tagjaként több előadás aktív, teremtő részese, a Müpába pedig egészen originális produkcióval készül. enyhén szólva van mire alapoznia: a költészet iránti szenvedélyes elkötelezettségét önálló estek sora (József Attila, Ady endre, Pilinszky, Faludy György, Viszockij, Bob Dylan, Jim Morrison, Ballada a két sebzett hattyúról, A Gulág virágai, Hármasoltár, Halj meg és nagy leszel) bizonyítja, nem beszélve klasszikus Ginsberg-feldolgozásairól.
Hobo Bob Dylan dalait énekli magyarul új lemezén
Zenei pályafutása ötven évvel ezelőtt egy Bob Dylan-dalszövegfordítás hatására indult, Hobo (Földes László) mégis csak most készített először lemezt az amerikai művész számaiból. A Lassú vonat című anyagból a Müpában is előad néhányat április 10-én.
„Számos előadónak szenteltem teljes esteket, lemezeket az elmúlt évtizedekben, Dylannek nem. Ennek elsősorban az volt az oka, hogy azok az emberek, akikkel együtt játszottam, még a Rolling Stonest és a Doorst sem tartották igazán nagyra. Tőlem elfogadták, de nem rajongtak érte. A hazai zenészek lenézik Bob Dylant mint énekest, és azt kell mondanom, hogy Magyarországon nincs a dalainak közönsége” – mondta Hobo.
Kifejtette, hogy a hatvanas évek elején Bob Dylan volt az első, aki a rockzenében magas minőségű szövegeket írt, az ő útján indult tovább később Jim Morrison, Mick Jagger vagy John Lennon. Hozzáfűzte: sajnálatos, hogy a Dylan-jelenség valahogy nem volt jelen a magyarországi zenei társadalomban. Igaz, Barna Imre számos Dylan-szöveget lefordított, Dinnyés József – „Bob Dinnyés” – Ezt nem fújta el a szél címmel pedig megjelentetett egy kazettát magyarított Dylan-dalokkal 1992-ben.
A Lassú víz című CD-n tizenöt klasszikus Bob Dylan-dal Hobo-fordítása szerepel. Közülük kettő már évtizedekkel ezelőtt megvolt, a Végig az őrtorony mellett (All Along the Watchtower) című szám Jimi Hendrix-féle interpretációját játszották a HBB-vel, de műsoron volt korábban a Mindennek vége, Baby Blue (It’s All Over Now, Baby Blue) is.
„1968-ban az Új Symposion című újvidéki magyar nyelvű avantgárd irodalmi újságban olvastam először magyar fordításban Dylan-dalszöveget, ez volt a Desolation Row (A pusztítás során). Ennek hatására kezdtem szövegeket írni, ennek következménye volt az 1968-ban íródott A Vidám Park éjjeliőre című szövegem, amelyből a Vadászat Orgiája lett 1984-ben” – idézte fel Hobo.
A lemezen hallható dalok többségének eredetije a hatvanas években született, a legújabb 1981-es. Mint Hobo megjegyezte, szerepel az anyagon két önparódia, a Magányos hobó vagyok (I Am A Lonesome Hobo) és a Csak egy hobó (Only A Hobo). „Próbáltam egy kicsit ironizálni ezzel, a koncerteken is szoktam mondani, hogy ezeket nekem írta Dylan”.
Rajta van a CD-n továbbá a Mint egy rolling stone (Like A Rolling Stone) is. „Barna Imre korábban földönfutónak fordította a rolling stone-t, ami az én felfogásomban félreérthető, és a magyar köznyelvben a templom egerét jelenti. Az ő fordításai távol vannak a rock and rollban sokak által és általam használt nyelvtől” – mondta Hobo, hozzátéve, hogy szerinte nem érdemes lefordítani a kifejezést, amely egy régi mondásból ered (a gördülő kövön nem nő moha). Muddy Waters Rollin’ Stone című bluesában is benne van, ahonnan a Rolling Stones is vette a nevét – tette hozzá.
Hobo kiemelte: az anyag megszületését legjobb barátja, Brády Márton inspirálta. Vele és Brády gitártanárával, Kiss Zoltánnal hármasban kezdtek el magyarított Dylan-számokat játszani, eleinte csak a maguk szórakoztatására. Ebből nőtt ki egy nagyobb szabású projekt további három zenésszel.
A Grund Records gondozásában megjelent lemezen Hobo mögött Brády Márton (gitár, szájharmonika), Gál István (dob, ütőhangszerek), Igali Csanád (zongora, orgona), Kiss Zoltán (gitárok, ukulele, producer, hangszerelő) és Pengő Csaba (nagybőgő, basszusgitár) játszott, Brády azóta kiszállt a Dylan Zenekar elnevezésű csapatból. Az albumon közreműködött még Kutasi Zsolt (steel gitár), Szirtes Edina Mókus (hegedű) és Pál Lajos (tangóharmonika).
Bob Dylan kétszer koncertezett Magyarországon, 1991-ben a Kisstadionban, 2003-ban a Sportarénában; egyiken sem volt sok néző. „Az Arénában ott voltam, meg láttam egy csomó helyen külföldön, Amerikában is. Ahogy korosodik, egyre visszafogottabb. Különleges, furcsa ember, aki harminc éve sem köszönte meg a tapsot a számok végén” – jegyezte meg Hobo.
Április 10-én Látnokok, költők, csavargók címmel ad műsort a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben, ahol a Dylan Zenekar mellett Szirtes Edina Mókus és Tátrai Tibor, a Hobo Blues Band egykori gitárosa is színpadra lép.
„Bár a dalszövegírást nem lehet összekapcsolni a költészettel, párhuzamot azért fel lehet mutatni, itt van példaként Bob Dylan irodalmi Nobel-díja 2016-ban. A mostani műsor vezérfonala a szabadság témája, lesz Shakespeare, Villon, Ginsberg, Ady, Pilinszky, József Attila, Csokonai és Faludy, a rock ikonjai közül Bob Dylan, Jim Morrison, Tom Waits és Viszockij is” – mondta Hobo.
Beszámolt arról is, hogy a Dylan Zenekarral idén dupla lemez megjelentetését tervezi Hé, magyar Joe! címmel, amely magyar környezetbe helyezi a bluesklasszikusból ismert hírhedt fickó történetét, aki megölte a feleségét. Az anyag monodramatikus előadás formájában lesz látható a Nemzeti Színházban.
A legendás Kex zenekar és Sebő Ferenc megzenésítéseinek hatására lett egészen korán művészi ars poeticája a költészet és a zene elválaszthatatlansága: ettől kezdve feldolgozásaiban és önálló szerzeményeiben a vers és a blues mindenkor szétszálazhatatlanul átjárja egymást. Hobo egyszerre költő, műfordító, dalszerző és rockzenész; a középkori trubadúrok, énekmondók örököse — hitelességének legfőbb garanciája ez.
A látnokok, költők, csavargók e gazdag repertoárt kibővítő, erre az alkalomra készült, meglepetésekkel teli, neves vendégművészeket felvonultató ősbemutató.
„A műsor a szabadságról szól, a keretet József Attila szabadprózája, a tanítások adja, és Villon, Shakespeare, Csokonai Vitéz Mihály, Petőfi, Ady, József Attila, Faludy, Pilinszky, Ginsberg, Morrison, Viszockij, Tom Waits és Bob Dylan műveit köti össze” — írja róla Hobo, majd így folytatja: „Olyan verseket választottam, amelyeket a magaménak éreztem. És azért, mert jobban megírták őket, mint amennyire én tudtam volna.”
Hobo egyszerre költő, műfordító, dalszerző és rockzenész; a középkori trubadúrok, énekmondók örököse – hitelességének legfőbb garanciája ez.
Ez a művészi alázat, amellyel Hobo a költészethez, a magyar és nemzetközi lírai hagyományhoz fordul, a szuggesztív személyiség varázsa, eruptív előadásmódja, s a műsor sokszínű tartalmi gazdagsága az idei költészet napját a Müpában bizonnyal feledhetetlenné teszi.
