Szerző: Keresztury Tibor

Legyen bármily meghökkentő a címben jelzett konstelláció, május 20-án a Müpában a lehető legtermészetesebb módon lesz jelen a klasszikus popzenei együttes és a lánglelkű költő szelleme egyazon színpadon. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. Az öt éve működő Szűcsinger nevű társulás az iskoláktól a nagy fesztiválokig egyaránt osztatlan sikert arató estje ugyanis éppen azt bizonyítja, hogy nincs az az értékes kulturális hagyomány, amely ne volna egy másikkal összeegyeztethető. A zenész Szűcs Krisztián (Heaven Street Seven, Budapest Bár, NAZA) és a költő Szálinger Balázs (Zalai passió, Első Pesti Vérkabaré, Köztársaság, 360°) közös alkotómunkáját a kortárs költők és ismert popzenészek együttműködéséből létrejött…

Aki látta már Karafiáth Orsolyát színpadon, minden bizonnyal egyetért velem abban, hogy szerepléseinek az elhangzó művekkel csaknem egyenrangú része, alkotóeleme azok „körítése”, a szerző imázsa, eredeti előadásmódja is. Az író, költő, publicista és performer számára mindig fontos volt, hogy munkáit sajátos színpadi eszközökkel, különböző művészeti ágak segítségével mutassa be. Legendás parókagyűjteménye, kifogyhatatlan ruhatára, extravagáns megjelenése hatásvadász külsőségek helyett egyaránt az előadás szerves részét képezik. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A játékosság, az alakváltások és a megszólalások sokszínűsége arra kíván rámutatni, hogy a magas színvonalú irodalmi szövegalkotásnak és a szövegek befogadásának nem egyetlen útja létezik: lehet egyszerre hatni az értelemre,…

Grecsó Krisztián és Kollár-Klemencz László zenés irodalmi estje igazi unikális produkció: egyszerre kínál izgalmas szellemi kalandot és felhőtlen szórakozást. A dalszerző, szövegíró, frontember (Kistehén) és a sokkötetes író, színpadi szerző közös programja kötelező mindenkinek, aki meg kíván győződni arról, hogy az igényes, magas nívójú kortárs művészet is lehet magával ragadóan élvezetes. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. A két sokoldalú, kreatív, alkotóereje teljében levő, méltán népszerű művész a Rájátszás című irodalmi koncertsorozatban talált egymásra. Ebben a rendhagyó projektben az ötletgazdák a kortárs irodalom és az arra fogékony, jól ismert könnyűzenészek színpadi párbeszédére, a két művészeti ág együttes jelenlétére tettek rendkívül sikeres kísérletet. A…

A május tizedikén megtekinthető Petőfi Sándor-esttel immár nyolcadik előadásához érkezik a 2016 végén indult Vers-estek a Müpában című népszerű sorozat. A Szálinger Balázs összeállításában, Novák Eszter rendezésében megvalósuló előadás ismét izgalmas párbeszédet ígér a klasszikus életmű és annak válogatója, újraértelmezője között. Vajon van-e még esély rá, hogy Petőfi Sándor életműve megszabaduljon az utókor által rákent sztereotípiáktól? Vagy most már örökre csupán az Anyám tyúkja és a Nemzeti dal költője marad? Kétségtelen, talán egyetlen költőnk sincs, akit ennyire szűk szerepbe és értelmezési keretbe helyezett volna az utókor. Amíg a fentebbi két verset minden általános iskolát végzett ember fejből fújja,  ezek mellett…

Idősebb olvasóink emlékezetében bizonyára még elevenen ének azok a hajdani költészet napi műsorok, melyeken öblös szavalatok követték egymást orrvérzésig a díszterembe kivezényelt éretlen diákok, vagy a kultúrházban ásítozó munkahelyi kollektívák előtt. Egy életre megutáltatván velük a költészetet. Nos, a legkevesebb, ami a Müpa idei ünnepi estjéről elmondható, hogy nem ezt a hagyományt követi. Hobo energiáktól duzzadó, kreatív, nyughatatlan szellem: eszében sincs beállni azon kiöregedett rocksztárok sorába, akik kétévente tartanak egy búcsúkoncertet, hogy utána újra feltámadjanak, mint a főnixmadár, hatvan és hetvenöt között pedig ötévente ünnepeltetik magukat a születésnapjukon. https://papageno.hu/featured/2018/03/amit-csinalok-fontosabb-nalam/ A Nemzeti Színház társulati tagjaként több előadás aktív, teremtő részese, a…

Ady Endre, Arany János, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós és Pilinszky János után nagyot ugrunk visszafelé az időben: a népszerű Vers-estek a Müpában című sorozat hetedik előadása a tévhitektől, ráaggatott sztereotípiáktól megtisztított Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) költői arcképét rajzolja meg március 1-jén. A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg. „Csokonai Vitéz Mihály legismertebb arcképéről prémes magyar mentébe öltözött, nagy szemű, nyílt tekintetű férfi néz ránk. Aki ezt a képet rézbe metszette, sohasem látta a költőt. A rajz, melynek alapján dolgozott, az is Csokonai halála után, emlékezetből készült. Jogosan kérdezhetjük: milyen volt Csokonai igazi arca? Az igazi arcot nem a képek…

Ünnepeink sorában A magyar kultúra napja igazi mostohagyerek: többnyire úgy siklunk át rajta, mintha éppenséggel nem lenne mit ünnepelni ezen a napon. Pedig ha valami összeköt, s nem elválaszt egymástól minket, hagyományt, identitást őriz és új értékeket teremt, az mindenekelőtt épp a legszélesebb értelemben vett kultúra lehet. Köztudott, hogy a rendszerváltással egyidős, 1989 óta létező ünnep dátuma a Himnusz megszületésének napjához köthető: Kölcsey Ferenc 1823. január 22­-én véglegesítette és tisztázta le Szatmárcsekén a kéziratot. Az ünneplés iránya okkal lehetne afféle visszatekintés mindarra, amit e közel két évszázad tradícióvá nemesedett szellemi és művészi értékekben létrehozott, a Müpa viszont úgy döntött, a…

Az ezredfordulón megjelent kiváló regény (Anya csak egy van) címének parafrázisa magába foglalja a lényeget e lenyűgözően gazdag és termékeny pályát illetően. Az író töretlen népszerűségének titka ugyanis a mű és a személyiség egyediségében, hasonlíthatatlan karakterében rejlik. Vámos Miklóst aligha kell bemutatni a kortárs magyar irodalom híveinek, hisz olyan művek szerzőjeként, mint a Félnóta, a Zenga zének, a Sánta kutya vagy az Apák könyve, évtizedek óta legnépszerűbb íróink egyike — és akkor még színházi munkásságáról vagy emlékezetes televíziós műsorairól (Rögtön jövök, Lehetetlen, 2 ember) szó sem esett. Noha vámos roppant gazdag termése elevenen épül be a kortárs magyar irodalom szövetébe,…