Papageno Radio
- hirdetés -
Intermezzo Egy számkivetett européer

Egy számkivetett européer

Papageno Fanfár
Iratkozzon fel hírlevelünkre és hetente elküldjük Önnek a világ legfontosabb kulturális híreit!

Ady Endre, Arany János, Kosztolányi Dezső, József Attila, Radnóti Miklós és Pilinszky János után nagyot ugrunk visszafelé az időben: a népszerű Vers-estek a Müpában című sorozat hetedik előadása a tévhitektől, ráaggatott sztereotípiáktól megtisztított Csokonai Vitéz Mihály (1773–1805) költői arcképét rajzolja meg március 1-jén.

A cikk eredetileg a Müpa Magazinban jelent meg.

- hirdetés -

„Csokonai Vitéz Mihály legismertebb arcképéről prémes magyar mentébe öltözött, nagy szemű, nyílt tekintetű férfi néz ránk. Aki ezt a képet rézbe metszette, sohasem látta a költőt. A rajz, melynek alapján dolgozott, az is Csokonai halála után, emlékezetből készült. Jogosan kérdezhetjük: milyen volt Csokonai igazi arca?

Az igazi arcot nem a képek és szobrok, hanem a költő versei, levelei és egyéb írásai őrzik.

Belőlük megtudhatjuk, hogy a prémes mente bizony hitelbe készült, esetleg nem is a sajátja volt, kölcsönkérte valakitől. Belőlük korának egyik legmodernebb emberével és legnagyobb magyar költőjével ismerkedhetünk meg…” — írja Bertók lászló, mintegy megerősítve az est alkotóinak szándékait. Hiszen ha a költőt ábrázoló közkeletű portré hitelessége is kétséges, éppígy felmerülhet, mennyire érvényes és aktuális, a ma emberéhez szóló az a költői arckép, mely a harminckét évet élt, nehéz sorsú költő életművéből kibontakozik, s melynek iskolai tanulmányainkból, olvasmányemlékeinkből — valljuk be — felületes alapvonásait ismerjük csupán.

Ide kapcsolódik:
Nyáry Krisztián: „Engemet szeressél” - Talált levél

E kérdések megválaszolására — a Katona József színház művészei és a sorozat állandó zenei közreműködője, Darvas Ferenc segítségével — egyik legkiválóbb kortárs költőnk, a debreceni születésű, és a városhoz (s így Csokonaihoz) máig ezer szállal kötődő, József Attila- és Babérkoszorú-díjas Térey János vállalkozik. Közelítésmódja éppoly öntörvényű, mint amilyen szabálytalan, rendhagyó módon Csokonai sorsa és pályája alakult. „Engem a Darabos utcában egész világot teremtő és a (jórészt képzeletbeli deszkákon) színházat csináló Csokonai érdekel — mondja. — És az ő akadályoztatásának története. A felsülései. A frusztrációi.

Hogyan kényszerült ez a teljes mértékben korszerű és európai szellem a hófútta, kánikulától gyötört provinciára?

Alkatilag hajlamos volt az ütközésekre? Környezete okozta a töréseket? Emberi mulasztások?” — sorjáztatja a műsor összeállítása során felmerülő kérdéseit. Majd így folytatja: „A közeg, amelyikben naponta mozgunk és lélegzünk, kétségtelenül meghatározza közérzetünket, sőt mentális állapotunkat, a hely láthatatlan múltja és szembetűnő jelene egyaránt.

Ide kapcsolódik:
Versek zseblámpafénynél

Arra is jó lesz ez az este, hogy ragadós tévhiteket oszlassunk. Nem minden értelemben rideg hely Debrecen, nem mindenki nyársat nyelten komoly, aki protestáns. Pirospozsgás ez a szigorúság!”

Promóció

- hirdetés -

Olvassa és hallgassa a Papagenót mobilon is!

X
X